Kultúra

Egy avar nő háborítatlan sírjára bukkantak Nagykőrösnél

Kecskeméti Katona József Múzeum
Kecskeméti Katona József Múzeum
A sírgödör egy, a Duna-Tisza közén ritka arany fülbevalót is rejtett.

Egy harminc-negyven év körüli nő VII. századból származó sírjára bukkantak a régészek a 441. számú főút felújításának munkáit megelőző feltárások során – közölte Fazekas András Kristóf régész az MTI-vel.

A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: tavasz óta zajlik már a bontó munkálat és régészeti megfigyelés a Nagykőrös és Kecskemét közötti útszakaszon, aminek során hét lelőhelyet tárnak fel.

Ezeken jórészt római kori szarmata települések nyomaira leltek: a főként félig földbe mélyített házak és műhelyek, terménytároló vermek, füstölők, kemencék, illetve árkok maradványai a III-IV. században születhettek.

Az eddigi legnagyobb meglepetést a Nagykőrös-Fekete lelőhely adta, ahol több mint két méter mélyen egy, a kora- és középavar korszak határán – a 600-as évek közepén – eltemetett nő teljes csontvázára bukkantak.

Az észak-déli tájolású sírban

a koponya bal oldalán egy színarany lemezgömbös fülbevaló, a koponya környékén egy kupacban borostyán és üvegpaszta gyöngyök, a medencén bronzcsat, a bal csípőnél megmaradt, csontból faragott tarsolyzáró, illetve egy, a bal combcsont belső oldalán fellelt vaskés tette kétségtelenné, hogy

egy, az elmúlt közel ezerötszáz év minden viharát átvészelő, háborítatlan sírra bukkantak.

A csontok felszedésekor az arany fülbevaló párja is előkerült – az ékszer a “Jánoshida-típusba” sorolható, a Duna-Tisza közén ritkaságnak számító kislemezgömbös fülbevaló, amelynek eredete a VII. század középső harmadára tehető.

A több mint egy centiméter átmérőjű színarany lemezből kialakított gömbtestek tetején négy darab, rombusz alakban forrasztott, egyenként három milliméter átmérőjű aranygyöngy található, ezekhez kapcsolódik az aranydrótból kialakított, oválisra hajlított fülkarika.

Fazekas hozzátette: az önmagában is értékes leletegyüttes a korszak temetkezési szokásairól is számos fontos információval szolgál. Egyrészt a sírgödör rövidebb oldalain, a lábnál és a fejnél lemélyedések voltak megfigyelhetőek, amelyek egy sírépítményt feltételeznek. Erre helyezhették rá a deszkakoporsót, amelyre egy darab birka- vagy kecskehúst is fektettek, hogy a halott ne éhesen menjen át a másvilágra.

A Kecskeméti Katona József Múzeum a területen végzett régészeti kutatásokat a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Régészeti Intézet alvállalkozójaként végzi.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik