Kultúra

Volt egyszer egy Bollywood? – már nem Indiában, hanem Nigériában készül a legtöbb film

CRISTINA ALDEHUELA / AFP
CRISTINA ALDEHUELA / AFP
A nigériai filmipar, azaz Nollywood két évtized alatt vált egy reményteljes afrikai filmgyárból a világ vezetőjévé. Már jó ideje több film készül itt, mint Hollywoodban, sőt, az utóbbi években az eddigi egyeduralkodót, az indiai Bollywoodot is megelőzte. A pénz, a szakmai tudás, a technológia áramlik be Nollywoodba, és bármilyen furcsa, az igazi nagy robbanás még mindig előttünk van.

A koronavírus-járvány világszerte megrogyasztotta a filmipart, kivéve Nigériában: az afrikai országban 2021 első felében rekordot döntött a filmgyártás. Bár ebben az időszakban alacsonyan volt a járványgörbe az országban, azért az is beszédes tény, hogy csak a második negyedévben közel dupla annyi film készült Nollywoodban, mint például az Egyesült Királyságban 2019-ben a járvány előtt.

Ez is jelzi, hogy a nigériai filmgyártás nemhogy komoly tényező lett, de lassan az első számú viszonyítási pontnak számít.

Hol van már Hollywood?

Ha egy ország filmiparát pusztán az elkészített alkotások száma alapján ítéljük meg, akkor azt kell mondani, hogy

jelenleg Nigéria a világ filmgyártásának a központja.

Hollywood már régóta nem tartozik a világ legnagyobb filmiparai közé, a 2000-es években elvesztette a hegemóniáját, 2006-ra az indiai, 2009-re pedig a nigériai filmipar körözte le, 2017-ben pedig már Kínában is több filmet gyártottak, mint Amerikában. Azóta már a japán filmgyártás is beelőzte Hollywoodot és lassan a dél-koreai is be fogja. Sokáig úgy tűnt, hogy az indiai Bollywood lesz az egyeduralkodó, de 2019-ben már az indiai központban is kevesebb filmet gyártottak, mint Nigériában.

Nollywood brutális tempót diktált az utóbbi években, 2017 óta 478 százalékkal nőtt a filmgyártás Nigériában.

Ma már évente közel 2500 filmet gyártanak az országban, és minden jel arra utal, hogy ez a szám csak nőni fog. Pedig a nigériai filmipar jónéhány évtizednyi hátrányban van a legnagyobb filmgyártó országokhoz képest.

Semmiből valamit

Nigéria 1960-ig brit gyarmat volt, igazából a függetlenség elnyerése óta lehet önálló nigériai filmgyártásról beszélni. A kilencvenes évekig szinte kizárólag a nigériai állami tévé, az NTA forgatott filmeket, de egy idő után már a közmédia is inkább műsorokat vásárolt. 1990-re tetszhalott állapotba került a filmkészítés Nigériában, mivel csak az állami tévének lett volna annyi pénze, hogy filmet gyártson. Az NTA költségcsökkentés címén szélnek eresztette a szakembereket, ezzel viszont indirekt módon lehetőséget adott a filmeseknek, hogy felépítsék a saját filmgyárukat, Nollywoodot.

CRISTINA ALDEHUELA / AFP

Ekkoriban jelentek meg a VHS-re rögzítő, könnyen beszerezhető és olcsó kamerák, a nigériai filmipar pedig végre elmozdult a holtpontról. A kilencvenes években heti ötven film is készült, amelyek jellemzően alacsony költségvetésűek voltak, párszáz dollárból készültek, és sem tartalmilag, sem minőségben nem képviseltek túl magas színvonalat, ám mivel néhány dollárért meg lehetett venni a VHS-kópiákat, így felpörgött a piac – főleg a fekete.

Üzleti modellé vált a VHS-re való gyártás és a terjesztés, a filmek kikerülték a mozis premiereket, így hamar eljutottak a fogyasztókhoz, főleg, hogy legtöbbször néhány nap alatt forgatták le azokat: nem nagyon pazaroltak időt olyasmikre, mint például a forgatókönyvek fejlesztésére.

A nigériai filmipar 1999-től kapott újabb lendületet, a polgári kormány alatt egyre több művész tért vissza Nigériába, hogy forgathasson. Futószalagon gyártották a filmeket, továbbra is szinte a semmiből. 2002-ben Lagosba látogatott a New York Times újságírója, Norimitsu Onishi, hogy ismereteket szerezzen a helyi filmgyártásról, ő alkotta meg a Nollywood kifejezést, ami a nigériai filmgyártás folyamatára utal, és ahol az „N” betű inkább a nothingot (magyarul: semmi) jelöli, mint Nigériát.

A valamiből viszont nagyon sok született: 1999 és 2005 között összesen 2500 filmmel gazdagodott Nigéria.

Mivel egyre több hollywoodi alkotás is eljutott az országba, a nigériaiak idővel hozzászoktak a minőséghez, sőt, lassacskán el is várták azt, a következő korszak, a New Nigerian Cinema akkor indult el, amikor már a nigériai filmek is képesek voltak egy jelentős minőségi ugrásra. A rendezők rájöttek, hogy ha érvényesülni akarnak, nekik is szép és érdekes filmeket kell csinálniuk.

A kormány pénzt pumpált a filmiparba

Az úttörő a 2006-os Irapada című thriller volt, amelyet az egyik New York-i filmes iskolából visszatérő Kunle Afolayan rendezett. A film hatalmas siker lett, legfőképpen azért, mert felnőtt a hollywoodi filmek mellé. Bár minőségben csak ritkán érték el az amerikai színvonalat, a mennyiségben sikerült előzniük:

2009-ben fordult elő először, hogy Nollywoodban több filmet gyártottak, mint Hollywoodban.

A nigériai kormány is felismerte a lehetőséget, több százmillió dollárt invesztált a filmiparba, többek között a Project Nollywoodon keresztül, így megteremtődött az anyagi háttere annak, hogy igényesebb filmek készüljenek.

Florian PLAUCHEUR / AFP Kunle Afolayan

Afolayan későbbi filmje, a The Figurine is bevételi rekordokat döntött, de az igazán nagy durranás a 2013-as Aranyló fél napkorong volt. Ebben már egy nemzetközileg ismert színésznő, Thandie Newton játszotta a főszerepet, a film bevételi rekordot ért el a mozikban, ráadásul végre a szakma is szerette az alkotást. Ezt a bevételi csúcsot döntötte meg a Wedding Party, amelynek készítői túlnyomórészt 35 év alatti, külföldön pallérozódott filmesek voltak. Ők már annak a generációnak a tagjai, amely szándékosan szakítani akart a régi nigériai filmes kultúrával, és képes volt az anyagi feltételeket is előteremteni ehhez.

Ráadásul több csatornán tudtak eljutni a nézőkhöz, beköszöntött ugyanis a VoD-korszak, vagyis már otthon is közel olyan minőségben lehetett megnézni a filmeket, mint a mozikban, így szinte minden újonnan készült alkotás nézettségi rekordot döntött: a 100 legnagyobb bevételt hozó nigériai film közül 89 az utóbbi hét évben készült.

A bevételek évről évre kétszámjegyű növekedést mutattak, 2017 és 2018 között például mintegy 36 százalékkal emelkedtek. A nigériai kormány a gazdaság szempontjából kiemelt jelentőségűnek titulálta a filmgyártást, amely 2016-ban 2,3 százalékkal járult hozzá az ország GDP-jéhez.

Ekkor Nollywood értékét nagyjából 3,6 milliárd dollárra tették, ami 2021-re közel 7,7 milliárdra emelkedett, az előrejelzések szerint 2025-re elérheti akár 15 milliárd dollárt is.

A fejlődéshez nagyban hozzájárult, hogy a Netflix 2016-ban felfedezte Nollywoodot. Bár a streamből származó bevételek elhanyagolhatóak voltak Nigérián belül, a diaszpóra kárpótolta a Netflixet. Kanadában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban él a legtöbb nigériai bevándorló, de Ausztráliában vagy Németországban is rengeteg potenciális néző van.

A streaming az egekbe emelte Nollywoodot

A szolgáltató 2015 óta vetít nollywoodi filmeket, 2018-ban érkezett az első saját gyártású nigériai mozi, a hazájában nagy sikert arató King of Boys: The Return of the King, 2020-ban pedig az első nigériai fejlesztésű sorozat érkezését is bejelentették. 2020-ban debütált az első, nigériaiak által készített Netflix-film, a Lionheart, elindult a szolgáltató nigériai tematikus aloldala, a Netflix Naija, 2021-ben pedig először került be a nemzetközi top 10-be nigériai film, az Amina.

Havonta 5–10 afrikai filmmel bővül a Netflix kínálata, ezek nagy része Nollywoodból származik, a szolgáltató 2018 óta megháromszorozta a nollywoodi kínálatát.

Az Amazon 2021 decemberében lépett be a nigériai piacra, a cég több évre szóló licenszszerződést kötött a helyi Inkblot Studiosszal, a megállapodás értelmében 2022-től a Prime Video kizárólagos, világméretű forgalmazási joggal rendelkezik a cég mozifilmjeinek listájához. Ez az Amazon első megállapodása egy afrikai filmstúdióval, az Inkblot pedig az első nigériai stúdió, amely megállapodást kötött egy világszintű streaming-szolgáltatóval.

A belső piac mellett a nigériai filmeket főként a diaszpórában élők fogyasztják, ők kifejezetten keresik a nollywoodi produkciókat, főként a helyi történetek és a nyelv miatt. Közben pedig a globális igény is nő, ezt jelzi az Amina sikere, és hogy külön Nollywood tematikájú filmfesztivál van már Párizsban, Torontóban, Londonban vagy éppen Hollywoodban is.

2015-ben egyébként Magyarországon is bemutatkozott Nollywood: a nigériai filmipar hazánkba látogató képviselői workshopon vettek részt, előadást tartottak és filmeket vetítettek.

Tavaly februárban debütált Bollywood és Nollywood közös szuperprodukciója, a Namaste Wahala, ami egy nigériai lány és egy indiai fiú szerelmi története, és amit a két gigaipar nagy összeborulásának tartanak. A film Valentin-napon jelent meg, ráadásul a Netflixen, hogy minél több emberben tudatosuljon, kik is uralkodnak ma a filmiparban.

A Netflix egyébként Afrikán belül is vezető szerepre tör, így meg kell küzdenie a vezető afrikai szolgáltatóval, a több mint 5000 nollywoodi filmet kínáló IROKO Tv-vel vagy a kínai StarTimesszal, amely saját csatornát is szentelt a nigériai filmeknek. A Star Timeson egyébként van egy China-Africa Express című műsor, ami kínai propagandát sugároz, ez azért nem lényegtelen momentum, mert a szolgáltatónak 10 milliónál is több előfizetője van a kontinensen.

A Disney+ várhatóan 2022-ben lép be az afrikai piacra, az HBO MAX pedig bejelentette, hogy 2025-ig szeretnék megvetni a lábukat Nigériában, így tovább színesedhet a filmkínálat a kontinensen.

Alaposan megérezné a nigériai gazdaság Nollywood hiányát

A filmipar Nigérián belül is fontos tényező, sőt az egyik legfontosabb, mára Nollywood lett a második legnagyobb foglalkoztató az országban, egymilliónál is több ember helyezkedett el az iparban, csak a mezőgazdaságban dolgoznak ennél többen. A filmiparban dolgozók száma csak nőhet a jövőben, a francia Canal+ például már megvásárolta a lagosi székhelyű ROK filmstúdiót azzal a céllal, hogy még több tartalmat állítsanak elő az afrikaiaknak, a francia vállalat egyébként Elefántcsontparton és Szenegálban is befektet.

A mezőgazdaságon és az olajon kívül a filmbiznisz hozza legtöbb pénzt az országnak. Míg 2019-ben Nollywood évi 600 millió dollárt termelt, addig a PwC Global Entertainment and Media Outlook adatai szerint a piac 806 millió dollárra nőtt 2020-ra, az előrejelzés szerint 2023-ra 900 millió és egymilliárd dollárt körül lehet.

A nigériai filmgyártás úgy lett vezető a világon, hogy még mindig robbanásközeli állapotban van.

Az UNESCO 2021 októberében tette közzé jelentését az afrikai filmgyártás aktuális helyzetéről. Az ENSZ kulturális szervezete szerint mára 5 millióan dolgoznak az afrikai filmgyártásban, minden ötödik a nigériaiban. Nigéria állítja elő a kontinens GDP-jének egynegyedét, Nollywood pedig még mindig 2,5 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai össztermékhez.

A szervezet jelentése szerint viszont bőven van lehetőség az iparban, még mindig nagyon sok embernek nincs (okos)tévéje, a feketepiacon sok pénz tűnik el, és bár Hollywoodra köröket vernek a filmek mennyiségében, a minőséget tekintve akadnak hiányosságok. Egy kicsit bátrabbnak is kellene lenniük a filmeseknek, vagy legalábbis megengedni nekik, hogy bátrabbak legyenek.

FLORIAN PLAUCHEUR / AFP

Nollywood az LMBTQ-közösségek helyzetén is javíthat

Az UNESCO jelentése külön kitér a szólásszabadság problémájára, ami egyik gátja lehet Nollywood további fejlődésének.

Ha Nigériáról beszélünk, szót kell ejtenünk a Boko Haramról is, a szélsőségesen radikális iszlamista terrorszervezet közvetve a filmgyártást is befolyásolja. A dzsihadisták eleve hadat üzentek a nyugati kultúrának, így a Hollywoodot etalonként kezelő Nollywood bőven kínálhat támadási felületet, ráadásul a nigériai filmek külföldi sikerei vagy a streaming-szolgáltatók növekvő érdeklődése (a Netflix és a HBO is több, Boko Harammal kapcsolatos dokumentumfilmet mutat be) még inkább ráirányíthatja a fókuszt a terrorszervezetre.

Nigéria lakosságának nagyjából fele muszlim, így aztán elég bátor dolog a terrorszervezet zűrös ügyeivel foglalkozni. De ez azt is jelenti, hogy még nagyobb figyelem irányulhat a nigériai filmekre a jövőben.

A másik komoly probléma, hogy 2014-ben fogadták el az azonos neműek kapcsolatát tiltó törvényt, és azóta akár 14 év börtönt is kaphatnak a homoszexuális párok. A filmesek megnyilvánulásait figyelemmel követi a nigériai film- és videócenzorok testülete (NFVCB), amely nem engedi be az LMBTQ-közöséggel foglalkozó alkotásokat sem a mozikba, sem a digitális platformokra.

2020-ban jelent meg az első, leszbikus szerelmet bemutató nigériai film, az Ife, amit Lagosban csak zárt vetítésen mutathattak be, a rendezőket pedig börtönnel fenyegették.

A homoszexualitást viszont egyre inkább elfogadják a nigériaiak, egy 2019-es felmérés szerint már csak 60 százalék ellenzi, két évvel korábban ez az arány még 83 százalék volt. A művészvilágban nagy számban képviselteti magát az LMBTQ-közösség, és ők is szabadon el akarják mesélni a saját történeteiket. Az Ife nagyon fontos alkotás, és bár vélhetően alig nézi meg valaki Nigériában, végre elindult valamiféle párbeszéd ezen a téren is.

Az „új” Nollywoodot többek között a szólásszabadság foka különböztetheti meg a régitől, a szabad történetmesélés a megfelelő finanszírozással, a technikai és képzési lehetőségek bővülésével vagy a nemzetközi együttműködésekkel együtt hozhatja el a nigériai film új korszakát, amelyben már nem csak a szórakoztatás képvisel értéket.

A mennyiségi filmgyártás után most jön el a minőség kora, a szakemberek, a képzés, a nemzetközi együttműködések mind rendelkezésre állnak, és pénz is van a filmekre. Mivel a nigériai filmipar a gazdaság egyik mozgatórúgója, az a nigériai polgár is profitál belőle, aki életében nem látott még egy nollywoodi filmet sem.

A streaming erősödése sem csak Nollywood külföldi reputációját segíti elő, közvetetten az ország és Afrika fejlődéséhez is hozzájárul. Ahhoz, hogy az emberek még több filmet tudjanak otthon nézni, még több helyen elérhetővé kell tenni az internetet, fejleszteni az infrastruktúrát, az oktatást és a technológiát, így Nollywood vagy tágabban az afrikai filmgyártás, a kontinenst is fejlesztheti, modernizálhatja. Az UNESCO jelentése szerint a jövőben akár 20 millió munkahely is létrejöhet az afrikai filmiparban, amely 20 milliárd dollárral járulhat hozzá a kontinens GDP-jéhez – nagy részben Nollywoodnak köszönhetően.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik