Wikimedia Commons
Kultúra

Medveállatkákra lőttek, hogy kiderüljön: a földi élet biztosan nem az űrből származik

A tudósok legnagyobb meglepetésükre továbbra sem tudták teljesen kizárni a lehetőséget.

A medveáállatkák a valaha élt legmeglepőbb lények, hiszen a Himalája legmagasabb hegyein, illetve a mélytengerekben is előforduló apró – jórészt fél milliméternél is rövidebb – állatok arról híresek, hogy mindent képesek túlélni, köszönhetően az alkalmazkodó-képességüknek: szükség esetén évekig kibírják táplálék és víz nélkül, de az extrém magas vagy alacsony hőmérséklet és nyomás, a savak, az erős röntgensugárzás, az atombomba, vagy épp a világűrben töltött idő sem végez velük, sőt, a hiberáló képességeiknek, illetve más, sci-fikbe illő lehetőségeiknek köszönhetően ügyet sem vetnek az egészre.

Csak idő kérdése volt tehát, hogy a kutatók megpróbáljanak rájuk lőni, remélve, hogy azt nem élik túl, így megcáfolhatják a magát kétezeröszáz éve tartó pánspermia-hipotézist, ami azt állítja, hogy az élet magjai mindenhol jelen vannak az Univerzumban, így a Földre is az űrből érkeztek.

Wikimedia Commons

A tudományos-fantasztikus irodalom előretörésével egyre ismertebbé vált elmélet és a lövések közt első hallásra talán nincs összefüggés, pedig a megoldás egyszerű, hiszen a kutatók úgy gondolták, hogy ha az állatok a lövés hatását képesek túlélni, akkor a Földre érkezéssel járó rázós pillanatokat is.

A londoni Queen Mary University doktorandusza, Alejandra Traspas vezette csapat bevállalta tehát, amit korábban senki sem mert: fogták az evolúciós biológiai kísérletek állandó fontos szereplője, a Hypsibius dujardini húsz egyedét, ásványi anyagokban gazdag vízzel, és mohával látták őket vendégül, majd előidézték a hibernációs állapot, aminek során a medveállatkák az anyagcseréjük sebességét az ezredére lassítják.

 

Végül két-három egyedenként külön,vízzel töltött hengerbe helyezték őket, majd rájuk irányították egy gázfegyver csövét, és különböző sebességgel lőttek rájuk.

Az Astrobiology című szakmai lapban megjelent tanulmány szerint az állatok a 728 m/s sebességgel – ez a hangsebesség több mint kétszeresét jelenti –, illetve az 1,14 GPa (gigapascal) nyomással szemben még ellenállóak voltak,

így valószínűtlen ugyan, de nem teljesen lehetetlen,

hogy az apró állatkák ősei egy aszteroida hátán lovagolva érkeztek egy másik bolygóról, beindítva a földi életet, vagy legalább hozzájárulva az evolúció folyamatához.

A vizsgálatok során másodpercenként 556-1000 m/s, azaz 2000-3600 kilométeres óránkénti sebességgel lőttek, majd kiértékelték az eredményeket, aminek során kiderült, hogy a 900 m/s, illetve 1,14 GPa feletti ütközéseknél – ezek jellemzőek például az aszteroida-becsapódásokra – csak a medveállatkák darabjait találták meg, hiszen a lövések konkrétan széttépték őket.

Mary Ann Liebert Publications Az egyre nagyobb sebességű ütközéseket elszenvedett állatok közül az a-c jelűek túlélték, a d. esetben (1000 m/s) azonban a tudósok már csak egy darabot találtak meg a célkeresztbe került medveállatkából.

A kutatócsoport ebből azt a következtetést is leszűrhette volna, hogy a pánspermia-hipotézis örökre a múlté, létezhettek azonban olyan körülmények, amik csökkenteni tudták volna a nyomást, illetve a sebességet – ezek közül a legvalószínűbbnek

egy égitest darabja és egy szomszédos holddal találkozása tűnik, illetve az az eset, ha a mikrobák egy meteorit belsejében lapultak, így az őket ért hatások az életben maradáshoz szükséges határértékek alatt maradtak volna.

A Gizmodo által felkapott kísérletet persze nem csak ezekkel az apró állatokkal, de akár mikroszkopikus organizmusokkal – így egyszerűbb mikrobákkal – is elvégezhették volna, amik talán még ellenállóbbnak bizonyultak volna.

A pánspermia folyamatában nemrégiben talán az ember is részt vett – tér ki rá a cikk –, hiszen a 2019 februárjában fellőtt első izraeli Hold-szonda, a Beresit mindössze 140 m/s sebességgel zuhant le a Holdra, megbontva a kapcsolatot a jármű, és a földi irányítóközpont között, ez azonban egyáltalán nem jelentette azt, hogy a fedélzeten utazó medveállatkák élete is véget ért volna, így

kérdés, hogy mi történt velük azóta a Holdon.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.