A középületek helyreállításánál, vagy épp fejlesztésénél fontos szempont, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget a kivitelezők minél okosabban költsék el, egyúttal pedig elkerüljék a szemet bántó megoldásokat – főleg, ha műemlékekről, helyi védettségű építményekről, vagy középületekről van szó.
Ezt a nem túl magas akadályt számos városházának, filmszínháznak, könyvtárnak, vagy épp templomnak sikerül megugrania, kivételek azonban mindig akadnak. Ezt a sort erősíti az egy olvasónk által küldött fotósorozat alanya, a kalocsai Szent Imre-templom is, aminek falán unortodox módon sikerült elvezetni az elektromos kábeleket:
Olvasónk szerint a megkérdőjelezhető igényességű állapot már legalább fél éve fennáll, magyarázatot pedig nem igazán talál a történtekre.
A megmagyarázhatatlannak tűnő helyzet háttere kérdéses: a kábelek elhelyezésekor nyilvánvalóan nem akartak vésni (ezt nem is szabad), ennek fényében azonban fura, hogy az épület egyik sarkát sikerült áttörni – ahelyett, hogy a végül falra került szakaszt a föld alatt, egy kábelcsatornában vezették volna végig.
Az egyetlen magyarázat az a bevett módszer lehetne, miszerint a kábeleket előbb a falon vezetik el, majd egy újabb engedély birtokában vésik csak be a falba, ez azonban a munkák befejezés óta eltelt idő fényében nehezen elképzelhető.
A plébániatemplom Kalocsa város értékkatasztere szerint 1931-1933 között, Zichy Gyula érsek közbenjárásának köszönhetően született meg, terveit pedig Möller István (1860-1934) műegyetemi tanár szignózta.
A nevét Szent Imre 1031-es halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából tartott Szent Imre-év alkalmából kapó, a környékbeli római katolikusokat kiszolgáló épület tervezője egyáltalán nem volt ismeretlen név a szakmában.
A Karlsruhéban, illetve Bécsben tanult Möller a modern magyar műemlékvédelem egyik atyjaként olyan épületek helyreállításában vett részt, mint a Vajdahunyadvár, a gyulafehérvári székesegyház, a székesfehérvári Szent Anna-kápolna, a nyírbátori református templom, a pécsi ókeresztény sírkamrák, az egri minaret (ennek mai kősisakját is ő tervezte), illetve
Az 1914-1932 közt a Műegyetem középkori építési tanszékén tanító építésznek saját, önálló munkái is megvalósultak: nevéhez kötődik a Lehel téri Árpád-házi Szent Margit templom (1933), az angol gótikából merítő sárszentmihályi Zichy- és a szomolányi Pálffy-kastély, de az ő irányításával született újjá a rodostói Rákóczi-ház is.
Kérdéseinket a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyének e-mailben tettük fel, a templomot pedig telefonon próbáltuk elérni, de válaszokat cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
