Google Maps
Kultúra

Kalocsán megmutatták, hogyan nem szabad modernizálni egy templomot

A helyi védettséget élvező épület falán kívül vezették az elektromos kábeleket, ez egyik sarkot pedig egy kanyar levágása érdekében még át is fúrták.

A középületek helyreállításánál, vagy épp fejlesztésénél fontos szempont, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget a kivitelezők minél okosabban költsék el, egyúttal pedig elkerüljék a szemet bántó megoldásokat – főleg, ha műemlékekről, helyi védettségű építményekről, vagy középületekről van szó.

Ezt a nem túl magas akadályt számos városházának, filmszínháznak, könyvtárnak, vagy épp templomnak sikerül megugrania, kivételek azonban mindig akadnak. Ezt a sort erősíti az egy olvasónk által küldött fotósorozat alanya, a kalocsai Szent Imre-templom is, aminek falán unortodox módon sikerült elvezetni az elektromos kábeleket:

Galéria
Olvasónk, R.

Kalocsán megmutatták, hogyan nem szabad modernizálni egy templomot

Fotó megosztása:

Olvasónk szerint a megkérdőjelezhető igényességű állapot már legalább fél éve fennáll, magyarázatot pedig nem igazán talál a történtekre.

A helyzetet még érdekesebbé teszi, hogy az eperföldi templomként is emlegetett neoromán épület helyi védettséget élvez, így eredeti arcának megtartása, illetve a szakmai alapelvek mentén történő fejlesztése alapkövetelmény.

A megmagyarázhatatlannak tűnő helyzet háttere kérdéses: a kábelek elhelyezésekor nyilvánvalóan nem akartak vésni (ezt nem is szabad), ennek fényében azonban fura, hogy az épület egyik sarkát sikerült áttörni – ahelyett, hogy a végül falra került szakaszt a föld alatt, egy kábelcsatornában vezették volna végig.

Az egyetlen magyarázat az a bevett módszer lehetne, miszerint a kábeleket előbb a falon vezetik el, majd egy újabb engedély birtokában vésik csak be a falba, ez azonban a munkák befejezés óta eltelt idő fényében nehezen elképzelhető.

 

Vincze Miklós / 24.hu A templom egy röviddel felszentelése után született képeslapon

A plébániatemplom Kalocsa város értékkatasztere szerint 1931-1933 között, Zichy Gyula érsek közbenjárásának köszönhetően született meg, terveit pedig Möller István (1860-1934) műegyetemi tanár szignózta.

A nevét Szent Imre 1031-es halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából tartott Szent Imre-év alkalmából kapó, a környékbeli római katolikusokat kiszolgáló épület tervezője egyáltalán nem volt ismeretlen név a szakmában.

A Karlsruhéban, illetve Bécsben tanult Möller a modern magyar műemlékvédelem egyik atyjaként olyan épületek helyreállításában vett részt, mint a Vajdahunyadvár, a gyulafehérvári székesegyház, a székesfehérvári Szent Anna-kápolna, a nyírbátori református templom, a pécsi ókeresztény sírkamrák, az egri minaret (ennek mai kősisakját is ő tervezte), illetve

a zsámbéki premontrei templomrom, ami az eperföldi templom fő ihletforrását is jelentette.

Puffancs / Wikimedia Commons A zsámbéki romtemplom a századfordulón Möller által konzervált állapota

Az 1914-1932 közt a Műegyetem középkori építési tanszékén tanító építésznek saját, önálló munkái is megvalósultak: nevéhez kötődik a Lehel téri Árpád-házi Szent Margit templom (1933), az angol gótikából merítő sárszentmihályi Zichy- és a szomolányi Pálffy-kastély, de az ő irányításával született újjá a rodostói Rákóczi-ház is.

Kérdéseinket a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyének e-mailben tettük fel, a templomot pedig telefonon próbáltuk elérni, de válaszokat cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.