Kultúra trianon100

Mi köze Trianonnak a multikulturális Európához? Kövér László szerint több, mint gondolnánk

Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon címen dizájnos, de nehezen átélhető kiállítás nyílt a Múzeumkertben, és a megnyitón azt is megtudhattuk, hogy a házelnök szerint mindez Brüsszelnek is szóló üzenet.

A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében felállított ultramodern gömbsátor egyik érdekes attrakciója egy lapozható füzet, mely első ránézésre korát megelőző technológiának tűnik: mintha a füzet lapjai hajszálvékony kijelzők lennének, melyek színes-szagos, multimédiás tartalmakkal mesélnek a trianoni döntés lehetséges okairól. Közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy a füzet valójában valamiféle vetítővászon, amelyre fentről vetítik a tartalmat, és egy szenzor érzékeli – néha némi késéssel –, ha a néző új oldalra lapozott, és betölti az oda szánt információt. Ez a füzet nem csak technológiája miatt érdekes, hanem azért is, mert a tartalmára önmagában is fel lehetett volna fűzni egy teljes kiállítást. A füzet ugyanis egy hosszú és részletes tanulmányt dolgoz fel és kivonatol arról, hogy a téma iránt érdeklődő magánemberek és a kutatók mégis milyen előzményeket véltek felfedezni – akár jogosan, akár tévesen – a trianoni döntés mögött, magyarán, hogy mi volt az oka annak, hogy a békediktátum olyan lett, amilyen. Hosszan lapoztam a kiadványt, tele volt ugyanis érdekesebbnél érdekesebb lehetséges okokkal, amelyek hol jobban, hol kevésbé jól magyarázták el az engem is sokat foglalkoztató miérteket. Ahány oldal, annyi lehetséges ok, néhol több is oldalanként, ami jól jelzi, hogy a kérdést messze nem lehet olyan egyértelműen, könnyedén megválaszolni.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

Mindez nem zavarta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét, akit a kiállítás megnyitására kértek fel, ugyanis megnyitója szövegében rövid úton arra jutott, hogy a sok lehetséges ok között a fő ludas a „a magyar önvédelmi képesség elvesztésének folyamata”. Mindez szerinte már a kiegyezéssel elkezdődött, és a Monarchia évei alatt, „miközben Magyarország gazdaságilag látványosan fejlődött, a magyarság fokozatosan elveszítette szellemi, majd politikai és végül katonai önvédelmi képességét is”, 1918-ban pedig Linder Béla hadügyminiszer adta meg a kegyelemdöfést, amikor a frontról hazatérő magyar katonáknak kiadta a leszerelési parancsot.

Száz esztendő után is tanulságos feltenni a kérdést: ki volt valójában ez a Linder Béla nevű ember, kinek a megbízásából járt el, milyen titkos társaság tagja volt és kik voltak a társai?

– firtatta Kövér. A magyarság ellen áskálódó titkos társaságok és meg nem nevezett csoportok toposza vissza-visszatért a beszéde későbbi szakaszában is, legyen szó a Tanácsköztársaságot életre hívó „külföldről pénzelt, bolsevik terrorista csoportról” vagy napjaink brüsszeli bürokratáiról, akik Kövér szerint szintén hatással vannak Trianon máig érezhető utórengéseire.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

A magyar nemzet egyharmada, azaz minden tíz magyar emberből több mint három idegen államok fennhatósága alá, kisebbségi sorba került, és megkezdte immár egy évszázados harcát a nemzeti önazonossághoz való jogáért, vagy – hogy az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozó ötvenmilliónyi európai polgárról tudomást venni sem hajlandó brüsszeli bürokraták is értsék – a diszkrimináció, a mindennapi megalázás, a másodrangú létbe szorítás ellen. Hárommillió külhonban élő magyar kezdte meg ezt a küzdelmet száz esztendővel ezelőtt, és napjainkban kétmilliónyi magyar folytatja. Egy évszázad alatt mintegy egymillió külhoni magyar ember veszett el a szülőföldje számára. Azt is mondhatnánk, száz esztendeje egy alattomos kulturális népirtás folyik a magyarsággal szemben

– fejtette ki a házelnök, hangsúlyozva, hogy a fenyegetettség máig sem szűnt meg, sőt, ma is veszélybe kerülhet bármely európai ember nemzeti önazonossága

azon fokozódó támadások következtében, amelyeket a nemzeteik, keresztény vallási hagyományaik és újabban már a családjaik ellen is folytatnak azok, akik a világ nemzetközivé való tételének, és a múlt végképpen való eltörlésének kísérletére ismét elérkezettnek vélik az időt.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

A Múzeumkertben szeptember 29-től látható Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon című kiállítás, mely két hét után vándorkiállítássá válik, és országjáró körútra indul, ugyanakkor nem a jelen küzdelmeiről szól, és még azt sem mondhatnánk, hogy nagyon érzékelhetővé tenné Trianon és napjaink között a kétségkívül jelen lévő kapcsolatot. Inkább a friss sebekről szól, hogy mindez a jelennel hogyan kapcsolódik össze, az kevésbé rajzolódik ki – bár ez nem is volt kimondott célja a kiállításnak, csak én hiányoltam a skanzenjellegből a jelen felé való kilépést, amit azzal, hogy modern technológiákkal és minimalista űrdizájnnal fogták össze a Trianon utáni tárgyi emlékeket, nem sikerült megtenni. A kiállítás anyaga gazdag és sokszínű, süteményrecepttől hálószobabútoron át a kötelező Nem! Nem! Soha! plakátokig szinte feldolgozhatatlan mennyiségű tárgyi emléket vonultat fel a tárlat, mely a Nemzeti Múzeum 2019-es konferenciájának eredményeképpen született meg, ám a néző közel hozása mindezen tárgyi emlékekhez némiképp hiányos maradt.

13 fotó megtekintése

Mi köze Trianonnak a multikulturális Európához? Kövér László szerint több, mint gondolnánk

Mi köze Trianonnak a multikulturális Európához? Kövér László szerint több, mint gondolnánk

Fotó megosztása:

A kiállított tárgyakhoz hol egyáltalán nincs magyarázat, hol túl általános és hosszú, ám az igazi hiányt nem ez okozza, hanem az, hogy az összkép aligha teszi lehetővé az érzelmi kapcsolatteremtést.

Ezek a mélységes mély fájdalomról árulkodó tárgyak, emlékek olyan csillogó és rideg környezetben kaptak helyet, ahol furcsa egzotikumként hatnak, nem pedig úgy, mint mindannyiunk személyes történelmének részeként.

Pedig 1920 nem volt még olyan régen, hogy ne hallhatott volna a ma élő generáció akár első kézből is az akkori traumákról, sőt, nem kevés családban a mai napig is akadnak hasonló emlékek, akár kinn a falon is. Ebben a csudamenő sátorban viszont szinte dideregnek ezek az eszközök, mint akik hirtelen idegenbe szakadtak – mondjuk, ha így nézem, a koncepció tulajdonképpen működik, bár valójában inkább tűnik időutazásnak a dolog. Pedig néhány felvonultatott emlék, például az összes magyar vármegye földjéből származó porszemeket tartalmazó „amulettek”, és az általuk kommunikált fájdalom egészen megrendítő. A multimédiás elemek hatásossága változó, akad csodás animációs film, de szép számmal akadnak kevésbé átélhető archívok is, és bár és egy karizmatikusabb, lelkes történelemtanár azért sikerrel hozhatná közel a látottakat a diákokhoz, az össz-élmény inkább távolságtartó, mintsem az összetartozás érzését erősítené.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

A Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon kiállítás ingyenesen látogatható a Múzeumkert gömbsátrában október 12-ig, azt követően a tervek szerint tovább utazik Tatára, Mosonmagyaróvárra és Hajdúböszörménybe is. A kiállítótér zárt, bent csak maszkban lehet tartózkodni, és korlátozzák az egyszerre beléptetett vendégek számát is.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.