Kultúra

Trianon zúzós – így nézne ki ma egy fesztivál csak határon túli magyar zenékkel

Ha már a koronavírus ellehetetlenítette az idei fesztiválszezont, tartson velünk egy olyan képzeletbeli zenei rendezvényre, melynek fellépői egytől egyig a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből vagy a Vajdaságból érkeztek.

Lagzikból a Művészetek Palotájába

Az alternatív és folk rock kedvelőinek valószínűleg nem ismeretlen a nevét a Bagossy testvérpártól (Bagossy Norbert és Bagossy László) kölcsönző Bagossy Brothers Company. A zenekar 2013-ban alakult Gyergyószentmiklóson, de koncertjeik zömét ma már Magyarországon tartják, rendszeres résztvevői a legnagyobb hazai fesztiváloknak. Ha a koronavírus nem szól közbe, idén hallhatók lettek volna például a Strand Fesztiválon, az EFOTT-on, a Szegedi Ifjúsági Napokon, de 2020-as koncertnaptárukban szerepel(t) egy fellépés a Budapest Parkban és a Papp László Sportarénában is.

A tervek szerint ez utóbbi koncerten az előzenekaruk egy másik gyergyószentmiklósi banda, az idén szeptemberben a budapesti A38 hajón nem először fellépő 4S Street lesz. A több mint két éve – 2018 elején – alakult zenekar, melynek tavaly jelent meg első, Fellegvár című nagylemeze, indulása évében elnyerte a Székelyudvarhelyen megrendezett Siculus Fesztivál fődíját.

Ezt, az erdélyi zenekaroknak bemutatkozási lehetőséget kínáló rendezvényt 1970 és 1973 között minden évben megrendezték, és az itt fellépő zenészek közül később jó páran sikeres karriert építettek fel. Annak köszönhetően, hogy a rendezvényről a helyi tévé magyar adása és a Marosvásárhelyi Rádió helyszíni felvételeket készített, valamint a helyi és az országos sajtó is beszámolt róla, a Siculus szó pár év alatt fogalommá, az erdélyi magyar könnyűzene jelképévé vált. A fesztivál életében 1973 után egy hosszabb, 1990-ig tartó szünet következett: ebben az évben tartottak ismét Siculust – a következőre azonban megint nagyon sokáig, egészen 2018-ig kellett várni. A seregszemle újjáélesztése után tehát a 4S Street volt az első zenekar, amely elhozhatta annak nagydíját. Nem ez egyébként az egyetlen elismerés, amit az együttes bezsebelt: Egyszer fenn című számuk 2018-ban, a 25 év alattiak kategóriájában elnyerte a Legszebb Erdélyi Magyar Dal címet.

Ha képzeletbeli fesztiválunkra rappereket is szeretnénk meghívni, a kétezres évek elejéig kell visszatekintenünk: ekkoriban Erdély fiataljai hip-hop lázban égtek. Sorra alakultak a különböző formációk, melyek azonnal fel is kerültek az (azóta megszűnt) erdélyrap.com nevű oldalra.

A faipari iskolát végzett, Funky néven induló, de Háborgató Maszkura művésznéven ismertebbé vált Bíró Szabolcs azóta Magyarországon él, de pályája Marosvásárhelyen indult. Közel tíz évig lakodalmakban énekelt, billentyűzött és harmonikázott, majd 1998-ban kezdett el rappelni. Eleinte románul írta a szövegeit, aztán 2003-ban – már magyarul – indult az Animal Cannibals által szervezett rapverseny dél-magyarországi elődöntőjén. Negyedik lett (ebben az évben egyébként az országos versenyt a Hősök nyerte), felkerült a HipHop Mission című válogatáslemezre, és innentől felgyorsultak az események. 2005-ben költözött Budapestre, aminek – mint az A38-tól a Zeneakadémiáig zenei blognak elmondta – az volt a fő oka, hogy akkoriban Erdélyben nagyon kevés volt az olyan kiadó, amely a dance-en kívül más stílussal is foglalkozott. Bíró 2007 óta nem egyedül, hanem a Maszkura és a Tücsökraj nevű bandájával zenél; és ebben a felállásban az Akvárium Klubtól kezdve a Mika Tivadar Mulatón keresztül a Művészetek Palotájáig számos helyen felléptek már. A maszkura egyébként a maskara szó erdélyi megfelelője, és azért ragadt rá Bíróra, mert egy időben meglehetősen eklektikusan öltözködött.

Még annak idején, Háborgató Maszkura-korszakában Bíró Szabolcs inspirálta Kolozsvári Istvánt is.

Már régen szerettem volna rappelni, de egyedül nem mertem belekezdeni, mert nem értek a zenekészítéshez. A fejemben el tudom képzelni a zenét, de megcsinálni nem tudom. Hallottam, hogy Vásárhelyen van valaki, aki magyar rapet csinál: a Háborgató Maszkura. Másnap megkerestem, attól kezdve bejártam hozzá, összerakott nekem különböző alapokat

– mondta el a kezdetekről a WAN2 Magazinnak. Az együttműködés eredménye egy lemez (Egyszerű és őszinte), valamint egy közös szám lett: a Kényszerrel viselem című szerzeményben elárulja, hogy 1994 óta rajong a rapért, de ő maga csak 2003-ban próbálkozott vele először. Az már nem a dalszövegből derül ki, hogy a végzettsége tanító, és rapkarrierje előtt egy Marosvásárhelytől nem messze található faluban dolgozott óvóbácsiként.

Nem a Rapszodik néven rappelő Kolozsvári volt az egyedüli Erdélyben, akit a kétezres évek elején elkapott a hip-hop láz. A székelyudvarhelyi Fancsali Attila UnderFake néven próbálkozott, Nagyváradon Smoked Rhymez, Sepsiszentgyörgyön Thugznéven alakult rapformáció. Ezek a produkciók ma nem mutatnak életjelet: úgy tűnik, a kétezres évek erdélyi hip-hop forradalmának legismertebb túlélője Háborgató Maszkura – és ma már ő sem elsősorban rapperként érvényesül.

A közelmúltban a szélesebb nyilvánosságban is ismertséget szerzett csapatok sorában meg kell említeni a kolozsvári USNK-t is: a duó a magyarországi X-faktor nyolcadik (2018-as) évadában tűnt fel. ByeAlex mentorálásával megnyerték a műsort, és már annak ideje alatt több számuk is megjelent. Ezek közül legnépszerűbb a Posztolj lett, amivel bejutottak az Eurovíziós Dalfesztivál soron következő dalválasztó műsorába, a Dal 2019-be, ahol elnyerték A legjobb akusztikus változat díját.

Karinthy megzenésítve

A kétezres évek Felvidéken is a hip-hop aranykora volt. A történet ott szintén egy weboldallal kezdődött: a H2F, azaz HipHopFelvidék 2005-ben indult, ötletgazdája a gútai Dang Dinh Erik volt. Ugyan a H2F – csakúgy, mint az erdélyrap.com – azóta megszűnt, Facebook-oldalként a mai napig létezik, és a körülötte összegyűlt csapat Gútát a szlovákiai magyar hip-hop egyik központjává tette. A szubkultúra szempontjából a másik jelentős város Komárom: itt a Komáromi Napok hip-hop találkozói köré szerveződött a közösség. A felvidéki rapperek többsége – hasonlóan az erdélyiekhez – ma már nem aktív. Aki igen, mint például az egykor meghatározó Rap’art’oar (ők jegyzik a felvidéki rap himnuszának számító, a helyi rappereket addig egyedülálló módon egy számba összegyűjtő Száll a hír című számot) egyik tagja, Michalovič Tibor, zenészeket gyűjtött maga köré, és zenekar formájában folytatja.

Akadnak persze kivételek: a civilben egy hajótervező irodánál hajótesttervezőként dolgozó, komáromi Ropog József José néven már több albumot is kiadott – igaz, ő saját elmondása szerint sem a zenélésből él. Olyannyira, hogy van olyan videóklipje, amit a munkahelye támogatásából tudott leforgatni, fellépni nem igazán hívják, dalait nem játsszák a rádiók. Lesz még nyár című legfrissebb szerzeményét tavaly karácsonyra jelentette meg, és olyan témákat boncolgat benne, mint a himnusztörvény és a szlovákiai magyarok elszlovákosodása.

A zenekar 1999 óta van jelen a magyar könnyűzenei életben, és munkájával, koncertjeivel tudatosítja az egyetemes magyar kultúra szeretetének fontosságát

– olvasható az Ismerős Arcok honlapján. Bár az együttes annyiban kilóg az itt tárgyalt zenekarok sorából, hogy a tagjai nem határon túli magyarok, témaválasztásaik miatt mégis helyük van egy ilyen összeállításban. Egy erdélyi útjuk hatására egyre több dalt kezdtek írni a magyar nemzet sorsáról, a trianoni békeszerződésről, de szövegeikben foglalkoznak a család intézményével, a közösségben élés fontosságával és a magyar kultúra megóvásával is. Legismertebb számuk talán a Nélküled – ezzel adták át tavaly az újjáépített Puskás Arénát, és ez a dunaszerdahelyi focicsapat, a DAC nem hivatalos himnusza is.

A Jóvilágvan 2007-ben alakult Párkányban. Nevük egy installációhoz kötődik: formációjuknak nevet keresve a zenekar tagjai az utcán sétáltak, amikor belebotlottak Monique Besten holland művész egyik munkájába, aminek keretei közt több száz, „jó világ van” feliratú cetlit ragasztottak különböző helyekre a város utcáin. A zenekar a dalszerzés és a koncertezés mellett fesztiválszervezéssel is foglalkozik: a fORMA fEST nevű alternatív minifesztiváljuk deklaráltan nem a mainstream zenét játszó csapatokat vonultatja fel, és a koncertek mellett helyet kap a színház, a slam poetry és a képzőművészet is.

A felvidéki könnyűzenei színtér aktív szereplője a 2012-ben alakult, rozsnyói EndORFin is. Az alternatív folk-rockot játszó zenekar versmegzenésítéseiről vált ismertté, és 2019-ben jelentette meg bemutatkozó albumát, az Ontogenézist, melyen József Attila-, Karinthy Frigyes-, Juhász Gyula– és Erdős Virág-versfeldolgozások mellett kilenc saját daluk is helyet kapott. Papp Viki, a zenekar vezetője, egyébként maga is ír verseket, melyeknek Papp Viki versei néven külön Facebook-oldalt is létrehozott.

Duett Jordán Adéllal

A szabadkai SenkiHáza 2014-ben került be a vajdasági köztudatba. Ebben az évben jelentkeztek a magyarországi X-Faktorba – és bár a mentorházba nem jutottak be, a szereplés több koncertfelkérést is eredményezett.

A vajdasági magyar hip-hop és rap zene fejlődik, és mi ehhez próbálunk nagymértékben hozzájárulni. Tulajdonképpen úgy írnám le a pillanatnyi helyzetet, mint amikor nyitsz egy kávézót, amiben alig vannak poharak, székek, asztalok, nincs csapos, és ha valaki már egy dologban segít neked, akkor már haladsz

jellemezte akkor a szerbiai helyzetet Bongz, azaz Németh Dávid, a zenekar egyik tagja.

  A SenkiHázára mind úgy tekintünk, mint egy véghezvitt projektre, amit pár évnyi elég kemény munka árán hoztunk létre. Tetszett mindenkinek, kicsit megvolt a korszak feelingje

– mondta lapunknak a jelenről. Németh idén új projekttel, a BONGZival állt elő, és ebben a felállásban rövidesen új számmal is jelentkezik.

Végre elmúlt a kezdeti hullám – és itt gondolok a SenkiHázára is – most lehet újra célozni és lőni

– foglalta össze terveit.

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a magyarországi szcéna hogyan reagál rá, de jó előérzetem van ezzel kapcsolatban

– mondta lapunknak Németh Berta Csongorról, aki (bár az Újvidéki Művészeti Akadémia színész szakán végzett) Bongor néven rapperként építi karrierjét – főleg Magyarországon. Mint nemrég a Magyar Narancs (nyomtatott verzióban is megjelent) interjújában elmondta, egy Eminem lemez hatására kezdett el érdeklődni a rap iránt, amivel már kamaszkorában is próbálkozott – főleg azért, hogy könnyebben menjen a csajozás. Az elmaradozó sikerélmények miatt azonban a dolog háttérbe szorult az életében, hogy aztán a színészképzés alatt – ahol egyes vizsgafeladatokban szöveget kellett írni vagy dalt kellett szerezni – ismét foglalkoztatni kezdje. Van már duettje Jordán Adéllal – a Mehetnék című szám –, egy másik pedig készülőben van, ezt egy szabadkai színésznővel, Pámer Csillával közösen készíti.

Bongorhoz hasonlóan Magyarországon is ismert a metalcore-t játszó, más néven, de korábban is együtt zenélő tagok által 2014-ben alapított, zentai Sequence. A magyarországi undergroundban annak köszönhetően lettek keresettek, hogy egy alkalommal segítettek megszervezni egy óbecsei fellépést a Watch My Dyingnak, cserébe elkezdték őket budapesti koncertekre hívni. Első, Faith In Me című lemezük 2016-ban jelent meg.

Dalok öt nyelven

Már gyermekkoromban az volt az álmom, hogy alapítok Kárpátalján egy magyar nyelvű zenekart, mert furcsálltam, hogy számos magyar zenekar van Erdélyben és Szlovákiában is, Kárpátalján viszont egyetlen olyan magyar zenekar sincs, amely ismert és elismert lenne Magyarországon

foglalta össze a zenekar-alapítással kapcsolatos motivációit a Blanár Dávid, az Ullie együttes vezetője. Elmondása szerint mindez sokáig valóban gyerekkori álom maradt: mivel a vele együtt zenélők közül sokan rákényszerültek, hogy külföldön dolgozzanak, körülményes volt próbálni, így nem sikerült egyben tartani a csapatot. Végül az Ulyanna&David nevű formációval debütált, amit párjával, az ukránul, oroszul, angolul, franciául és magyarul is éneklő Uljana Doneckával hozott létre. Duettjük idővel szólógitárossal, basszusgitárossal, dobossal és billentyűssel bővült; és így lett belőle Ullie.

Kiemelt kép: Neményi Márton / 24.hu

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik