Sokadik hete forgatja fel az életünket a koronavírus, amiben talán a legkétségbeejtőbb kérdést az jelenti a többség számára, hogy mikor is lesz vége?
Nem kell várakozni, de fárasztóbb is
Egyre jobban fáradunk a bezártságtól, a bizonytalanságtól, hogy meddig marad így a helyzet, lesz-e munkánk, vagy kibírja-e a párkapcsolatunk ezt a nehéz időszakot. Ilyenkor lenne a legnagyobb szükségünk a lelki támaszra és segítségre. Mivel a pszichológussal sem találkozhatunk élőben, egyre többen indítanak online terápiát. Arról kérdeztünk szakembereket és pácienseket, hatékony lehet-e egyáltalán ilyen formában a terápia, illetve fenntartható-e a járvány után is.
Dr. Harangozó Judit pszichiáter, az Ébredések Alapítvány vezetőjének tapasztalata szerint sokakkal jól működik az online terápia, és valószínűleg meg lehet majd tartani egyes klienseknél a járvány lecsengése után is.
A konferencia-programok a csoportos és családi konzultációkat is segítik. Azok a betegek csúsznak most meg jellemzően, akik nem rendelkeznek internettel, annál is inkább, mert a világ egyéb részeivel is jórészt interneten tartjuk a kapcsolatot. Most abban segítjük ezeket a gondozottakat, hogy felmérjük az igényeiket, és igyekszünk segíteni az internethez, telefonhoz való hozzáférésüket
– mondta.
Goldschmidt Liza pszichológus, tanácsadó számára nem újdonság ez a jelenség, évek óta folytat online tanácsadást külföldön élő személyeknek E-migráció néven. Szerinte az online felületek használata elterjedőben van, elég csak a digitális oktatásra gondolnunk. Éppen ezért ügyfelei számára sem ismeretlen a konzultációk megtartásának ezen módja.
Egy hét leforgása alatt, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, mindenki online-ba váltott a személyesből. Egy kliensem kivételével, aki azt mondta, neki nagyon hiányozna a kettőnk között létrejött meghittség és energia. De van olyan is, akinek problémát okoz bizonyos dolgokról beszélni ebben a formában. Persze sok információ el tud veszni, ha online beszélgetünk. Nem látom a testbeszédet, a finom rezdüléseket, eleve két dimenzióban találkozunk, ráadásul a teret, amit közösen hozunk létre, két távoli gép működteti, amelyeknek ki vagyunk szolgáltatva. Ezzel együtt hatékonynak is gondolom, mert – végül is – hozzászoktunk ezekhez a különbségekhez. Az online tanácsadás ma már a világon jól használható lehetőség, ugyanakkor fontos tudni a korlátait is, például pszichiátriai betegségek, személyiségzavarok esetén nem gondolom alkalmasnak
– mondja.
A pszichológus szerint a legnagyobb különbségek egyike a hagyományos és az online konzultáció között, hogy utóbbi esetében a kliensnek is gondoskodnia kell a zavartalan beszélgetés létrejöttéről. Alapvető fontosságú például a családtagok távol tartása, és a saját készülék működéséről is gondoskodnia kell, vagyis több felelősséggel tartozik a páciens is. Goldschmidt Liza ugyanakkor azt tapasztalja, van, aki boldogan megmutatja bizonyos tárgyait, állatait, a szobáját.
Bepillantást nyerünk ezzel a privát életterébe, viszont elveszik annak a lehetősége, hogy a kliens »megérkezzen«, vagyis útközben ráhangolódjon a beszélgetésre, ugyanakkor megnyeri magának azt az időt, amit az utazással töltene. Szóval ugyanannyi előnye van, mint amennyi hátránya. Magamon azt vettem észre, hogy sokkal jobban igénybe veszi a figyelmemet, hogy a képernyőn csak az arcot látom, azt kell figyelnem.
Csökken az intenzitás és az érzelmi átélés
A megkérdezett, jelenleg online terápiát folytató páciensek (akiknek nevét megváltoztattuk a cikkben), abban egyetértenek, hogy pont a személyesség hiányzik ebben az esetben, és amint lehetséges, újra személyes találkozóra váltanak.
Zoltán többféle terápiába is jár, de azt mondja, a párterápia például behalt néhány héttel ezelőtt az őt és a családját ért sok változás miatt. Miután a felesége és a gyereke falura költöztek nemrég, ő pedig hetente három napot tud csak velük tölteni, nem igazán működött ez a fajta terápia.
Próbáltuk a párterápiát online, de lefújtuk, mert ez az átmenet annyira kizökkent minket, hogy egy csomó mindent átkeretezett az életben. Egyelőre kivárunk, és a vitás pontokat befagyasztjuk. Ez nem jó persze, de már azt is megszervezni, hogy össze tudjunk jönni egy ilyen szeánszra, elég bonyolult. Csak akkor lehetne, amikor a gyerek már alszik, és az is lutri, hogy akkor ki milyen állapotban van
– mondja.
Zoltán magánterápiája viszont jól működik, miközben rosszabbra számított.
Nem vagyok egy nagy skype-oló, és persze nyilván nem olyan, mint az élő terápia, de a lényeget, a pozitív élményt, amiért jó terápiázni, azt nekem megadja. Sőt, jobban is össze is szedem magam előtte, lejegyzetelem, hogy miről akarok beszélni, ami a személyesnél sose volt, egyszóval tudatosabbá is tett. Bár elég szar magánéleti szituban vagyok, és életem csúcsformája sem mostanra tehető, nekem inkább arra kell a terápia, hogy összeszedjem magam és a gondolataimat, és jó érzés tudni, hogy van egy ilyen biztos pont a hetemben. A terápia alaphangulata, dramaturgiája amúgy semmit nem változott online, a pszichológussal nagyon rég ismerjük egymást, tudjuk a fordulatokat, mikor kell kicsit várni, ezen a Skype sem tud rontani, hála égnek.
Nem mindenkinek jön be azonban az online terápia. Anna szerint bár jobb, mintha egyáltalán nem lenne, viszont nehezebb érzelmileg átélni bármit ebben a helyzetben.
Így is nagyon sokat tud segíteni a terapeutám, de nehezebb, hogy nincs fizikai jelenlét, sokkal kevésbé intenzív így a kommunikáció, hiányzik a gesztikuláció. Ami egyszerűbb, hogy könnyebben megnyílok, több mindenről mesélek, de nem maradnék ennél a felállásnál, amint lehet, újra a személyes találkozást választom.
Ákos szerint nem sok előnye van az online terápiának, maximum annyi, hogy időben érkezel.
Semmi előnye nem származik ebből az embernek szerintem. Kevésbé érzem hatékonynak, mintha ott ülnék. Lefagy, elmegy a net, nem látod jól a másikat, csúszik a hang és a kép, pedig a terápiában kifejezetten fontos, hogy ott legyél, közel a másikhoz. Gondolhatnánk azt, hogy kényelmes, de szerintem kényelmetlenebb, hogy egy laptopon vagy mobiltelefonon keresztül történik ez az egész. Önmagában az a probléma, hogy nem a másik szemébe nézel. Ez a legrosszabb. Általában a komoly beszélgetéseket jobb személyesen intézni. Sokkal nehezebb olyan dolgokról beszélni például Skype-on, hogy megcsaltam a barátnőmet.
Elhatalmasodó magány
A heti egy, esetleg két online tanácsadás azonban még így sem tudja teljesen elűzni a magányosság érzetét. Goldschmidt Liza szerint sokan mondják, hogy a frusztráció, a tehetetlenség, a magány okozta stressz ellenszereként a rutint javasolják, mert az irányítható, előre látható és strukturált folyamat.
Ez is lehet egy megoldás, csak elég unalmas, és betartani is nehéz. Ráadásul eltereli a figyelmünket arról, ami éppen van, vagyis a tehetetlenségről. Érthető, hiszen a tehetetlenség nem jó érzés. Nem jó megélni, így aztán becsapjuk magunkat, azt tagadjuk ezzel meg, ami éppen van, amiben lenni kéne, a helyzet tényét, amin nem tudunk változtatni. Azt, hogy hogyan viszonyulunk az adott helyzethez, hogyan veszünk abban részt, mit teszünk és mit nem, az már a saját választásunk. Most a kérdés az, hogyan reagálunk a vírus okozta helyzetre, hogyan érzünk és viszonyulunk a saját tehetetlenségünkhöz?
Goldschmidt Liza szerint leginkább azokkal a kapcsolatokkal érdemes most foglalkoznunk, amelyekben szeretve vagyunk, ahol hívnak és elfogadnak minket.
Ők az ellenszerei a magány, elszigeteltség okozta feszültségnek, stressznek, tehetetlenségnek. Most leginkább ebben legyünk tehetségesek.
Kiemelt kép: Getty Images