Kultúra

Pénzérményi fényképezőgéppel kémkedett Németországban a CIA

Saját fegyverüket fordították a németek ellen.
Korábban a témában:

A kémkedés évezredes története nem szűkölködött furcsa fordulatokban, hiszen az első világháborúban porosz galambok fényképeztek a ma szünet nélküli megfigyelést végző műholdak helyett, a hatvanas években a CIA macskákkal helyettesítette volna a lehallgatókészüléket elhelyező kémeket, a KGB egy London szívében álló utcai lámpában rejtette el a papírra írt üzeneteket, vagy épp különféle hétköznapi tárgyakba, így zseblámpába, esernyőbe, kabátgombba, vagy aktatáskába épített miniatűr fényképezőgépeket.

Kémmacskák és harci delfinek: állatok a modern kor harcmezőin
Az állatok mindig fontos szerepet töltöttek be a hadviselés évezredes történetében – hiszen elég csak Hannibál elefántjaira gondolnunk –, de teljesen a XX. század során sem sikerült nélkülöznünk őket a harctereken. Cikkünkben néhány példát mutatunk be ezekre.

Az amerikaiak sem hagyták ám magukat, így a II. világháború derekán fogták az első világháborúban már bizonyított, de az éppen folyó harcokban is közel két éven át atartó komoly fejtörést okozó német mikrofilmes technológiát, majd kidolgozták az egy

tetszőleges nyomtatott szöveg bármelyik pontszerű írásjelével vagy rövid ékezetével azonos méretű – mindössze egyetlen milliméter átmérőjű – microdotot,

amit a teljes képsorozat exponálása után postán feladott levelekben, vagy különböző tárgyakban és eszközökben, így cigarettákban, tollakban, vodkában, vagy épp fejfájáscsillapító porban elrejtve juttattak célba.

A címzett által mikroszkóppal olvasható korongot a negyvenes évek derekán sokszor Zapp outfitként emlegették, ennek okát pedig az FBI-t (illetve annak elődjét, a BOI-t) közel fél évszázadon át vezető Edgar Hoover egy 1946-os, a kémkedésről szóló cikkében osztotta meg:

a név eszerint a Drezdai Műszaki Egyetemen tanító híres Zapp professzornak állít emléket, akit a microdot feltalálójaként emlegetett.

A féligazságokkal és szándékos dezinformációkkal teli írás számos sebből vérzett, sőt, egy 1992-ben megjelent kötetből az is kiderült, hogy Zapp sosem létezett.

Fotó: RubyLane

Ez persze már túl késő volt, így a kémkedés történetét taglaló könyvek, illetve tanulmányok azóta is őt nevezik meg a rendszer szülőatyjaként. Némi igazság azonban mégis volt az egészben, hiszen Hoover valószínűleg a miniatűr fényképezőgépeket fejlesztő Walter Zappra, a Minox alapítójára gondolt, sőt, a képbe akár a háború végén a microdot használatát Drezdában számos kémnek megtanító Kurt Zapp is bezavarhatott, aki könnyen lehetett a Zapp outfit kifejezés névadója.

Mindez persze nem zavarta a gépekkel dolgozó amerikaiakat, akik a berlini fal 1961-es, villámgyors megjelenése után egészen annak leomlásáig ezen a módon rögzítették a létfontosságú dokumentumokat, amelyekhez legtöbbjüknek egy mindössze pénzérme nagyságú – 2,8 centiméteres átmérőjű – fényképezőgép állt rendelkezésére.

Fotó: CIA[/caption]

A megoldást a későbbi évtizedekben számos más ország is átvette. Így tett Nagy-Britannia és a Szovjetunió is, a KGB azonban a normál postai levelek helyett inkább a titkos rekeszt rejtő gyűrűkben, illetve az üreges pénzérmékben bízott, ha az egyébként elképesztően jó minőségben rögzített képek célba juttatásról volt szó.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.