Az Élet és Irodalomban írása címét Vitray Tamás annak kettős értelmével magyarázza: hiszen bírálatnak, hiányérzetnek egyaránt lehet értelmezni. Majdnem minden meccset látott, néhányat unt és elkapcsolt, mert tapasztalatból tudta, többre nem számíthat. Írásában most sem ígéri egy-egy meccs szakmai értékelést, hiszen nem teoretikusa a focinak.
Ugyanakkor emlékeztet arra, hogy nem is olyan régen, ez végtelenül egyszerű játék volt, jóval nagyobb szerepet játszott a tehetség, a labdaérzék, a gyors gondolkodás, a szellemes megoldás. 1966-ból, amikor először közvetített világbajnokságról, még szép számmal tud felidézni ötletes, bravúros megoldásokat.
Attól kezdve pedig négyévente egyre kevesebbet.
Előtérbe került a fizikum, az állóképesség, a gyorsaság.
A játék egyre gyorsabb lett, és hatalmasan megnőtt a fizikai erő szerepe.
Leáldozott a „labdazsonglőröknek”, a „pengéseknek”, mert mire átcselezték magukat egy ellenfélen, már gyorsan ott volt a másik, a harmadik.
Az pedig, ha másként nem ment, felrúgta. Vagy lerántotta. Vagy visszahúzta.
Utána ő is összerogyott, a játékvezetők pedig már egyre kevésbé ismerték ki magukat, mi hiteles, mi a színjáték.
A „barcás” foci felemelkedéséről
Az „egy az egyben” játéknál megnyugtatóbbá vált a birtoklása a labdának. Vitray így így képzeli a rövidpasszos játék elterjedését. Magas fokú képzettség, villámgyors gondolkodás és rengeteg gyakorlás kell ehhez a biztonsági játékhoz, amellyel a Barcelona feljutott a legmagasabb csúcsokra. Ez a játékstílus Vitray Tamást
– ki lehet nevetni – örökösen a csapatok cserejátékosainak szünet alatti cicázására emlékeztetett.
A szabálytalanság szinte okafogyott lett, hisz mire odaért az ellenfél, már másnál volt a labda, ezért úszta meg sokszor Iniesta, Messi.
A 11-eseknél már nincs jobb csapat
Ezt az eszközt kevés csapat alkalmazza, mert jött a kontrákra alapozó, a saját térfelet teljes létszámban védő játékmodor, amikor
a játékos már nem védő, szervező vagy támadó, hanem szükség szerint mindegyik. Ahogy a helyzet kívánja…
Így hiába közelít az ellenfél apró átadásokkal, egy ponton túl már áthatolhatatlan a „tömeg”, egy gyengébb képességű csapat is gól nékül kihúzhatja, akár a hosszabbítást is.
Vitray régóta azt vallja, hogy a tízen védekeznek, tízen támadnak játék a gólok rovására megy. A vébé 64 mérkőzésén a 169 gól is ezt igazolta.
A legek (magánvélemények)
Volt sok izgalmas, drámai mérkőzés volt, a legjobbnak ő a belga–japán meccset tartja. A világbajnokság felfedezettje Kylian Mbappé, a hőse Luka Modric volt, neki adná az „Év Játékosa” címet is. Vitray Tamás a legnagyobb szégyennek azt tartja, hogy
öt videóbíró nyerte meg a világbajnokságot a franciáknak.
Elismeri, alighanem enélkül is megnyerték volna, övék volt a legjobb csapat, de az gyalázat volt, hogy a szerencsétlenül használt találmánnyal belegázoltak a hősiesen és éppen jobban is játszó horvátokba.
