Kultúra

Nyolc évtizede meditálnak már a főváros felett a Stefánia úti nők

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 07. 01. 20:00

Sem Budapest ostroma, sem a városkép átalakulása, sem a szomszédos stadionok zaja nem tudta kizökkenteni őket.
Korábban a témában:

A főváros épületei tele vannak rejtett, lakókat és a járókelőket fürkésző, vagy épp rájuk vigyázó szobrokkal: megtalálhatjuk itt Szabó Magda csodatévő Abigéljét, az eldugott óvoda előtt rollerező mackót, a lakótelepen álldogáló pingvinpárt, a sokat látott kéményseprőt, sőt, még Michelangelo Dávidjának mását is.

Michelangelo Dávidja bújik meg a kelenföldi fák közt
Márvány helyett ugyan műkőből készült, de épp olyan bátran várja Góliátot, mint az eredeti történet hőse.

Léteznek azonban ezeknél jóval rejtettebb, az előttük elsétálóknak jó eséllyel fel sem tűnő példák is – így például a hatvanöt éve, hosszú tervezés és álmodozás után Népstadionként megszületett, most épp modern formában újjáépülő Puskás Ferenc Stadionra néző Stefánia utcai házak nőalakjai.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A Szobránc köz nyitányánál magasodó sarokház (ma Stefánia utca 19., korábban 11/a.) az előtte álló fáknak köszönhetően az év jó részében szinte észrevehetetlen, pedig két szomszédjával, a 21. és 23. számú házzal együtt a magyar Art Deco-építészet kitüntetett figyelmet érdemlő darabjai.

A jobbára feltáratlan életművű zuglói építőmester, Lázár Géza által tervezett, 1931-ra megszületett házak nyitott és zárterkélyei mind szépen visszhangozzák a kor európai építészetének trendjeit: a 21. és 23. számú épületet míves erkélykorlátjai, illetve a zárterkélyén a szintek közt húzódó virágos és geometrikus domborművek, a 19-et pedig kapuzata, valamint rizalitok franciaerkélyei közt végigfutó, a meditáló nőknek mintegy támaszt nyújtó falak és persze maguk a nők teszik különlegessé.

A Stefánia út 19.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A Stefánia út

A most épülő stadion helyén álló Új lóversenytér északkeleti csücskében lévő Víztoronytól induló utca épp százharminc éve vette fel az akkor még csak huszonnégy éves Stefánia főhercegné, a trónörökös Rudolf koronaherceg (1858-1889) feleségének nevét, amit a második világháborút követő évig egy alig néhány hónapos időszakot leszámítva (Árpád út, 1918-1919) meg is tartott. 1946-ban ugyanis már a szovjet katonai hatalom Magyarországon való megszilárdításában oroszlánrészt vállaló Vorosilov marsall neve állt az utcanévtáblán, amit csak tizenöt év múlva cseréltek le a szomszédos Népstadionéra. 1991 óta újra első nevét viseli.

A néhány apró kivételtől eltekintve teljesen megegyező Stefánia út 21. és 23. díszei

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

A kissé talán az óegyiptomi írnokszobrokra hasonlító, törökülésben ülő, félmeztelen, Kleopátra-frizurás nőalakok a kezüket furcsa módon válluk előtt felfelé tartják, mintha éppen meditálnának, vagy épp a béke üzenetét szeretnék hirdetni a városlakók felé.

Balra: a Louvre-ban őrzött, festett műkőből faragott, négyezerhatszáz éves óegyiptomi írnokszobor (fotó: Louvre), jobbra: a Stefánia úti nők egyike (fotó: Vincze Miklós / 24.hu)

De miért épp ilyen szobrokra esett az építtető, vagy az építész választása? Erre a kérdésre jó eséllyel sosem tudjuk meg a választ, de a döntés jó eséllyel csak pusztán esztétikai okokból született meg, lezárandó az ablakok közt felfelé törő, akár túlnyújtott talapzatnak is beillő tömeget. Alkotójának nevét sem ismerjük, de nem kizárt, hogy azok a szomszédban, Steiner Ernő szobrász- és műkőüzemében készültek.

in: Tér és Forma, 1929

Az épületnek élete közel kilencven éve alatt híres lakói ugyan nem voltak, meglepetésekre azonban itt is lehet akadni, hiszen az 1946-os lakónévsorban találkozhatunk a Magyar-Szovjet Hajózási Rt. több munkatársával, így Konsztantinovics Puskin Borisszal, a Magyar-Szovjet Nyersolaj Rt. elnökhelyettesével, Mihajlovics Djakov Vladimirrel, valamint munkatársaival, Nikolajevics Sztroczkij Konstantinnal, a közgazdász doktor Vaszilijevics Hozin Szergejjel, illetve Tyihonovics Oplacsko Nikolajjal – egyikük talán épp az 1943-as lakónévsorban feltűnt, a Fischer Imre Kalap és Kalaptompgyár Rt.-t alapító és igazgató Fischer Imre, vagy az 1945-ig ott élt, Budapest ostroma alatt halálos sérülést szerzett nyugalmazott tábori lelkész, Sikray-Kollmár Imre lakásában talált otthonra…

A környék műholdas képe, az éppen újjáépülő Puskás Ferenc Stadionnal, a Papp László Budapest Sportarénával, illetve a fehér nyíllal jelzett Stefánia úti háztömbbel

A Lázár-féle épülethármas állapota ma némi túlzással akár kielégítőnek is nevezhető, egy nagyobb lélegzetű felújítást azonban a környék számos értékes lakóházával együtt ezek a bérházak is megérdemelnének, főleg, hogy – a nyilvánvalóan mindössze gesztusértékű – kerületi, fővárosi, vagy országos védettségi, vagy műemléki listán sem szerepelnek.

A Tér és Forma vonatkozó számát az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével értük el.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.