Belföld

Elképesztő módon titkolják a 190 milliárdból épülő Puskás-stadion szerződéseit

Bita Dániel
Bita Dániel

felelős szerkesztő. 2018. 02. 07. 07:32

Javában épül az új Puskás Ferenc Stadion, jövő novemberben talán át is adják, 2020-ban pedig a labdarúgó Európa-bajnokság egyik helyszíne lesz. A szövetség elnöke, Csányi Sándor korábban megelégelte, hogy lassan halad a munka, és ezért az UEFA a szőnyeg szélére állította, úgyhogy azt javasolta, a Magyar Labdarúgó Szövetség és a kormány állítson fel egy bizottságot, amely havonta beszámoltatja a felelősöket a beruházás állásáról.

Nagyon úgy fest azonban, hogy a nyilvánosságot nem szeretnék beavatni a 190 milliárd forint közpénzből megvalósuló építkezés részleteibe.

Budapest, 2016. május 10.
Drónfelvétel a budapesti Puskás Ferenc Stadion bontási munkálatairól 2016. május 10-én. A tervek szerint több hónapig tart az 1953-ban átadott stadion bontása. Az új aréna építése decemberben kezdődhet el és 2019-ben fejeződik be.
MTI Fotó: Ruzsa István
Olimpia nem lesz, de a Puskás-stadionra azért rákölt még 60 milliárdot a kormány
Egy éve azt ígérték, olcsóbb lesz a tervezettnél, de egy év alatt másfélszeresére nőtt az aréna költsége. Most 190 milliárdnál járunk.

Erre utal legalábbis, hogy Szigetvári Viktor hiába kérte közérdekű adatigényléssel az építésért felelős Nemzeti Sportközpontoktól (NSK), adja ki, mely fővállalkozókkal szerződött a Puskás-stadion építésére, ahogy hiába kérte az eddig elvégzett építési, kivitelezési munkák teljesítési igazolásait, valamint a már megtörtént kifizetések részleteit is.

A Nemzeti Sportközpontok előbb 20 ezer forintot kért az adatokért, arra hivatkozva, hogy az adatigénylés teljesítése aránytalan mértékben veszi igénybe a szervezet munkaerőforrásait. Az adatok felkutatása, összesítése és rendszerezése a válasz szerint öt munkaórát vett igénybe, óránként pedig legfeljebb négyezer forint számolható fel – így jött ki a húszezer.

Az Együtt politikusa erre visszaírt, hogy a vonatkozó kormányrendelet szerint csak a négy órát meghaladó munkaerő-ráfordítást lehet ráterhelni az adatigénylőre, tehát legfeljebb egy órát számlázhatnának ki neki. A rendelet azonban ötezer forintos összeghatárról tesz említést, az alatt tehát nem is kell fizetni a közérdekű adatokért.

Az NSK azonban nem roggyant meg az érvek súlya alatt. Kovács Norbert főigazgató válaszában közölte:

felülvizsgáltuk adatszolgáltatási kötelezettségünket, és megállapítottuk, hogy a munkaerő-ráfordítás további három óra időtartammal növekedett meg.

Vagyis utólag rájöttek, hogy igazából nem is öt, hanem nyolc órát dolgoztak a szerződésekkel. És mivel az első négy óráért, ahogy Szigetvári figyelmeztetett, tényleg nem lehet pénzt kérni, a második négy óráért számítanak föl 16 ezer forintot.

Bár átlátszóbb védekezést nehéz elképzelni, Szigetvári kíváncsi volt az adatokra, befizette a pénzt.

Ekkor jött a még hazai közpénztitkolási gyakorlatot ismerve is váratlan húzás. A Nemzeti Sportközpontok ugyanis tudatta, hogy nem áll módjában kiadni az adatokat, mivel azokat Szigetvári Viktor kérte ki, az utalás azonban az Együtt párttól érkezett. Amelynek Szigetvári a választmányi elnöke, miniszterelnök-jelöltje. Nem mellesleg az adatigénylést a pártos emailcíméről küldte el. Az NSK pedig előbb kiállította a számlát a párt nevére, majd

a pénz megérkezése után közölte, hogy az adatokat így nem bocsáthatja rendelkezésre.

Az NSK most visszautalja a 16 ezer forintot a pártnak, Szigetvári pedig újra kikéri az adatokat, hangsúlyozva, hogy azokat politikusként, egy párt vezetőjeként, a munkájához kéri, nem magánszemélyként. A határidők azonban újraindulnak – vagyis a szervezetnek újra 30 napja lesz válaszolni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.