Kultúra

A dínóknak is meggyűlt már a baja a korpásodással

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 06. 05. 14:06

Speciális sampon nélkül semmi esélyük nem volt az eltüntetésére, de annyira talán nem is zavarta őket. Titkukra csak 125 millió év után derült fény.
Korábban a témában:

A világot közel százhatvanöt millió éven át uraló dinoszauruszokat, illetve (a sokszor tévesen szintén dínóként emlegetett) őshüllőket még ma, több évszázados kutatásuk után sem ismerjük igazán: a kutatók sokáig azt hitték róluk, hogy lassú, és kimondottan buta ősállatok voltak, a hetvenes évek kutatási eredményei azonban megerősítették, hogy intelligens, sőt, társas kapcsolatokat kialakítani képes növény-, hús- és mindenevőkről van szó.

Nem meglepő tehát, hogy a sokszor szarvakkal, testpáncéllal, vagy épp elképesztően éles fogakkal rendelkező állatok napjainkban is szép számban előkerülő maradványai is komolyan formálják a róluk kialakult képet. Arra azonban senki sem számított, hogy a Britsoli Egyetem paleontológiaprofesszora, Mike Benton és egy sor kínai tudós közös kutatásának eredményeként egy olyan állítás hangzik el,

miszerint a dínoszauruszok és az első madarak is küzdöttek a ma is az emberiség közel felének (!) életét megkeserítő korpával.

A neves Nature magazinban közzétett tanulmány a Kréta kor hajnaláról, 125 millió évvel ezelőttről származó, Kínában felfedezett  fosszíliák vizsgálatából származik: a három dinoszauruszfaj, a méretű Microraptor, a Beipiaosaurus a Sinornithosaurus, valamint az első madarak közé tartozó Confuciusornis ezen példányait a tudósok már 2007 óta vizsgálták, de a bőrmaradványok elemzéséig csak mostanra jutottak el.

A microraptor gui / fotó: Hiroshi Nishimoto

 

A vizsgálatok során kiderült, hogy a nagy számban elhulló, elhajt hámsejtek leválása, valamint az új bőrréteg túl gyors újratermelődése által okozott korpásodás ezeket az állatokat is érintette, nem csak a modern emberiséget. A megállapítás óriási meglepetésnek számít, hiszen eddig elfogadott nézetnek számított, hogy az ősállatok a ma is élő távoli rokonaikhoz hasonlóan vedlettek: nagy darabokban, mint a krokodilok, vagy épp évente, néhány hét alatt, nagy tempóban, mint a madaraknál.

A fény- és elektronmikroszkópokkal végzett megfigyelések során a kutatók először csak furcsa fehér buborékokat vettek észre a tollazatban, majd a rejtélyes bögöket téremissziós ionmikroszkóppal pásztázva azok szerkezetére is fény derült: az egy-két miliméteres darabokról kiderült, hogy biológiailag elhalt, keratinból álló sejtek (korneociták), épp olyanok, mint amilyenek a modern madarakon, illetve az emberi fejbőrön is megtalálhatók.

Dolgok, amiket sosem akartunk látni: a dínókorpa / fotó: Nature

 

A kutatócsoport a következő hónapokban, illetve években még több tollas dinoszaurusz – köztük a mai madarakkal közelebbi rokonságban álló fajok – máig túlélt fosszíliát helyezi majd mikroszkóp alá, remélve, hogy fény derül a fekete pólót nyilván csak elvétve viselő dinoszauruszok számára kellemetlenséget nem jelentő korpásodás gyakoriságára.

És ki tudja, a következő Jurassic Park-filmben talán már a korpás őshüllő orra előtt állva élcelődő Chriss Prattel is találkozhatunk majd.

Kiemelt kép: Will Travel
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Italian composer Ennio Morricone poses during an interview in Rome on July 3, 2017. (Photo by TIZIANA FABI / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.