Kultúra filmkritika

A Vörös veréb az a film, melyben a legtehetségesebb színész Budapest

Bodnár Judit Lola
Bodnár Judit Lola

újságíró. 2018. 02. 28. 18:12

Remek alapanyag félelmetesen gyengén kivitelezve, amit csak a Budapest-spotting ment meg, vagy az se. Kritika.
Korábban a témában:

Nem én leszek az első, aki aggodalmát fejezi ki Jennifer Lawrence-t illetően: aki kicsit is figyeli Hollywoodot, az látja, kiemelkedően erősen kezdett karrierjét pár éve érthetetlenül rosszul választott szerepek és középszerűen vagy harmatgyengén sikerült filmek szegélyezik. A Napos oldal után az Amerikai botrányban Lawrence még fergeteges volt, és a film is óriásit ment, de aztán elindult a lejtmenet, a Serena igazi blamázs volt, sokak szerint Az éhezők viadala-zárófilmek sem lettek erősek (ezzel speciel vitatkoznék, bár én meg pont a Napos oldalt utáltam). A Joy, bár Golden Globe-ot és Oscar-jelölést kapott, de összességében legfeljebb a középszerig küzdötte magát, az Utazók harmatos, a finoman szólva is megosztó Anyám! szintén nem növelte Lawrence ázsióját, az X-Men filmek pedig szintén legfeljebb anyagi értelemben tettek hozzá a karrierjéhez. A Vörös veréb lehetett volna az alkalom megfoltozni az ütött-kopott Lawrence-imidzset, de a végeredményt látva egyáltalán nem meglepő, hogy a színésznő a minap bejelentette, egy időre inkább jegeli a filmezést.

Fotó: Fórum Hungary

Pedig az alapanyagban benne volt a lehetőség: Jason Matthews kémregénye alapos, kigondolt, fordulatos, ahogy annak ebben a műfajban lennie kell, és annyira pörög, hogy akciófilmet is simán lehetne forgatni belőle. Ráadásul a szerző tudja, miről beszél: nyugalmazott CIA-tiszt.

Már megint 10 könyv, amit olvass el, mielőtt filmre vinnék
Minthogy Hollywood mást sem csinál, mint könyveket adaptál, lássuk, melyek azok, amelyekből érdemes felzárkózni, mielőtt hamarosan vászonra kerülnek.

A putyini Oroszországban játszódó kémtörténet főhőse az egykori prímabalerina, Dominyika Jegorova, akit a karrierjét derékba törő baleset után nagybátyja, a hírszerzés egyik fejese szervez be, hogy bájait állítsa hazája szolgálatába, cserébe a nagybácsi elintézi, hogy Dominyika rokkant anyja ne maradjon lakás, orvos, pénz és ellátás nélkül. Az első ügylet olyan hatásosra sikerül, hogy az egyből jó zsarolási alap lesz: Dominyikának döntenie kell, hogy részt vesz a titkosszolgálat speciális képzésében vagy meghal. Egészen könnyű kérdés, ugye, halál vagy némi esti iskola, ám a verébképző különleges hely, ahol a fiatal kém-aspiránsokat arra okítják, hogy miként használják szexualitásukat arra, hogy információt csiholjanak ki az ellenségből. Hősünknek jó érzéke van a dologhoz, így hamarosan sikerül megcsípnie egy komoly megbízatást, egy szuperfontos amerikai CIA-tisztre kell ráállnia, aki az egyetlen kapcsolattartója egy még nála is fontosabb beépített embernek.

A történet természeténél fogva szövevényes, és a kissé nehezen követhető alapanyagon az sem segít, hogy a rendező elfelejtette kijelölni a sztori hangsúlyait, így, míg mondjuk, a regény olvasója, ha elveszti a fonalat, visszalapoz pár oldallal, és máris minden világossá válik, addig a film nézője magára van hagyva egészen a zárójelenetig, ami elég frusztráló élmény, és nem a jóféle, adrenalinpumpáló értelemben. Ráadásul a film végi nagyjelenetben is csak a nagy egész áll össze valamelyest, a szereplők motivációi ott is rejtve maradnak, márpedig ezek megértése nélkül didaktikus, olcsó tanmese marad csupán: az oroszok rosszak, az amerikaiak jók, teccik érteni? Micsoda frissesség, micsoda újszerű gondolatok!

Fotó: Fórum Hungary

Oké, legyünk (nagyon) megengedők, a motivációk ábrázolásába sokan belebuknak, mi van még? Ha más nem, a képzés alapos bemutatása adja magát. Szaftos, bizarr meglovagolása az emberi vágyaknak és aberrációknak, az efféle egzotikus világok megrajzolása hálás alapanyag, ám sajnos a film, ha lehet, ezen a fronton még nagyobbat bukik, mint motiváció-fronton. Eleve nehéz elhinni, hogy egy zéróhoz konvergáló szexuális energiával bíró, ötvenes tanítónéni (Charlotte Rampling alakításában) majd most jól kiokosítja a minden szexusuktól megfosztott huszonéveseket szexből, de ezen még segített volna, ha nem ötödikes felvilágosító órákra hajazó szövegekkel teszi mindezt. Ám minden egyes pillanat a filmidőből, ami a verébiskola szexuális képzésével telik, felfoghatatlanul, komikusan hiteltelen és kínos, és azt sem könnyű elhinni, hogy egy olyan frigid nő, amilyennek Lawrence karakterét a film bemutatja, képes rátapintani bárki szexuális nyomógombjára.

Csupán attól, hogy néhány szereplő néhányszor elmondja, a néző nem fogja elhinni, hogy Dominyikában mennyire van fantázia és hú, de milyen jól átlát az embereken, márpedig más fogódzót a forgatókönyv nem hajlandó adni. A néhány szenvedéspornó-jelenet, amit Lawrence kapott, B-kategóriás montázzsá silányítva jelenik meg, így nem tud nagyot ütni, legfeljebb öncélú erőszakként lehet értelmezni, ami egyébként is jellemző a filmre. Francis Lawrence rendező nem tudván mit mondani, bőséggel adagolt vérrel és kegyetlenkedéssel próbálta kitömni a történet tátongó réseit: indokolt a 18+-os korhatárbesorolás, ám sajnos messze nem az erotika, mint inkább a gyomorforgató vérzivatar miatt.

Fotó: Fórum Hungary

Nem sok van tehát, ami ezt a filmet megmentené a teljes cikitől, a szinkronnal – ami összességében is rémes – az eredetinek – minden indokolatlansága ellenére – némi izgalmas ízt adó orosz akcentus (lásd trailer) is elveszett. Nálam speciel kizárólag az húzta ki a gödör legmélyéről, hogy a monstre, közel száznegyven percnyi Budapest-vadászat, amit a film kínál, kiváló szórakozás. Mivel Joel Edgerton ugyanúgy papírmasé, tartalmatlan figurát próbál tartalommal megtölteni, ráadásul ugyanolyan sikertelenül, mint Lawrence a magáét, így könnyen kijelenthető, hogy ebben a filmben Budapest volt a legtehetségesebb színész: könnyed eleganciával bújt egymás után több nagyváros bőrébe is, és mindegyiket hitelesen alakította. Nem pikírtség ez: tényleg jól szórakoztam azon, hogy a magam átlagos városismereti műveltségével jelenetről jelenetre próbáltam megfejteni, vajon épp hol járunk – az már más kérdés, hogy az mit mond el a produkcióról, hogy egy elvileg fordulatos, izgalmas, feszült kémthriller közben volt szabad szellemi kapacitásom minderre.

Vörös veréb (Red Sparrow), 139 perc, 5/10

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Kommentek

Pusztazámor, 2012. május 24.
A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ lerakójának tetején ürít egy kukásautó. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kukásautói szállítják a Budapesten keletkezett szemét egy részét a telepre.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.