Kultúra

A pszichopata és a zakkant szerelméből csak világvége lehet

Jánossy Villő
Jánossy Villő

újságíró. 2018. 01. 09. 12:01

A Netflix január 5-én, pénteken tette elérhetővé a The End of the F***ing World (valami ilyesmi lehetne a magyar cím: A kibaszott világ vége) című nyolcrészes sorozatát egy öndiagnoszta pszichopata srácról és egy kívülálló lány furcsa kapcsolatáról. Az egész nagyon indie, nagyon retró, egy kellemes meglepetés, érdekes és új arcokkal, igazi brit akcentussal, direkt túlzó amerikai hangulattal, főleg ötvenes, hatvanas és hetvenes évekbeli zenékkel, tele humorral. Pont az a fajta sorozat, ami például egy nyomasztó Black Mirror után bőven elfér az év elején, drámai és egyszerre vicces. Ja, és a legjobb, hogy 20-25 perc körül mozog egy rész, alig több mint három óra alatt le lehet darálni.

Még mindig ijesztően szórakoztató a Fekete tükörbe nézni
Mivel egy antológia-sorozatot nem kell sorrendben nézni, itt vannak korunk legerősebb sci-fi sorozata, a Black Mirror új évadának részei a leggyengébbtől a legjobbig sorba állítva.

A történet egy 17 éves, gimnazista fiút mutat be először, akinek meghalt az anyja, és egy jóindulatú, de végtelenül egyszerű apa neveli, nem passzolnak össze. Jamest (Alex Lawther, leginkább a Black Mirror Shut Up and Dance, pedofilokról szóló részéből ismerheti ) a hideg is kirázza az otthoni légkörtől, aztán hosszas önvizsgálat után arra jutott, hogy pszichopata, túlzottan vonzódik a halálhoz és a gyilkossághoz. Éppen áldozat után kutat, mikor megismeri az iskola egyik új diákját, Alyssát (Jessica Barden), kapóra jön neki a lány, aki később magában csak annyit mond Jamesről, hogy

Nem is tudom, biztonságban érzem magam mellette.

Bezzeg ha tudná, mire is készül az új fiúja, egészen máshogy állna a kapcsolathoz. Alyssa elvált szülök gyereke, és finoman szólva nem jön ki az anyja új férjével. Le akar lépni, elege van, hogy nem figyel rá senki, nehéz eset, olyan típus, aki a végletekig feszíti a húrt, szereti kiborítani és megbotránkoztatni az embereket, nincs benne semmi szégyenérzet. Mindketten unják a kertvárosi életet, elhatározzák, hogy elszöknek, miközben James fejében sorra megjelenik, hogyan is végez majd a barátnőjével. Az első randi izgalma uralkodik el rajta, csak éppen nem a szexre gondol, hanem hogy hova rejtse el a kést.

Fotó: Netflix

The End of the F***ing Worldön érezni, hogy adaptáció, a 33 éves rendező, Jonathan Entwistle – aki eddig csak rövidfilmeket és reklámokat rendezett a Netflixnek és a PayPalnak, ez az első sorozata – Londonban, egy sohói képregényboltban látta meg Charles Forsman azonos című képregényét, amiben szintén egy magát pszichopatának gondoló fiú szökik el egy fura és kötözködő lánnyal. Entwistle azonnal beleszeretett, storyboardnak látta a képeket, a Fargóra és a Twin Peaksre emlékeztette, aztán hét évvel később le is forgatták a nyolc részt, először a Channel 4-on jött ki október végén Angliában, most pedig hozzánk is megérkezett Netflixen.

James és Alyssa egy meg nem nevezett London környéki kertvárosban laknak, de végig az az érzése az embernek, hogy ha nem félreérthetetlen angol akcentussal és szlenggel beszélnének a szereplők, akkor lehetnénk Amerikában. Ez pedig nem véletlen, Entwistle  szándékosan vitt minket a tengerentúlra:

Ez egy olyan indie Amerika az Egyesült Királyságban.

nyilatkozta.

Az se teljesen egyértelmű, hogy milyen évet írunk, minden retró, a kocsiktól a ruhákig, illetve tudjuk, hogy a jelenkorban játszódik James és Alyssa sztorija, de közben minden arra utal, hogy a rendező azt szerette volna, ha a néző a ’80-as évektől 2017-ig el tudja helyezni a sorozatot. Nem fontos sem a hely, sem az idő, járhatunk bárhol és bármikor. Érdekes, hogy megismerünk egy fiút, aki szinte az első pillanatban kijelenti, hogy ő bizony ölni szeretne, arra kér minket, hogy ne szimpatizáljunk vele, aztán mégsem lehet utálni, apránként hozzánk nő James karaktere, ahogy rájön, hogy nem ő vigyáz a labilis Alyssára, hanem fordítva, őt menti meg a lány.

Nem agyonismételt tiniproblémákról van szó, hanem két kakukktojásról, akik még nem tudják eldönteni, hogy jó hatással vannak-e egymásra, vagy sem, egyszerre akarnak felnőni, helyesen cselekedni, és egyszerre próbálnak kitörni az ingerszegény életükből.

Ez nem egy béna szerelem, Jamesnek soha nem voltak érzései és egy fritőzbe kellett dugnia a kezét, hogy ez megváltozzon. Lassanként kezdi felfogni, mi az öröm, a bánat vagy a csalódás. 

Először kedvel meg valakit, először mosolyog, és halálra rémül az új énjétől.

A sorozat zenéjéből összeállítottunk egy playlistet, már amit megvolt Spotifyon, ugyanis a készítők sokat válogattak az ötvenes és hatvanas évek legszomorúbb számaiból.

The End of the F***ing World, Netflix, Channel 4, 2017, 24.hu: 8/10, IMDb: 8,6/10

Kiemelt kép: Netflix

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.