Az író az Új Symposion tagjaként 1967-ben robbant be a magyar irodalomba, és legutóbbi kötete, a sokak által várt Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja a közel fél évszázados életpályát maga mögött tudható újvidéki szerző „kisebbségi családregénye”.
A hontalanságot másként értelmezem, mint ahogy a tősgyökeresek. Sokkal hitelesebb életnek tartom, mint a hazával, a szülőfölddel kapcsolatban kialakított romantikus képet. Egyébként is az említett romantikus kép egyre hiteltelenebb lesz. Mindenki a szülőföldről áradozik, de menekül tőle. Ha nem másik földrészre, ha nem Európába, akkor a legközelebbi nagyvárosba. Többször is bevallottam, hogy a gyökereim nem a földbe fúródnak, hanem az ég felé kapaszkodnak
– mesélte Végel László a Librariusnak adott interjújában a hovatartozásról, illetve hova nem tartozásról. A szülőföldjéhez ezer szállal kötődő író azok közé tartozik, akik nem menekültek el, nem települtek át a jugoszláviai háború borzalmainak közepette sem.
A humorát, jó kedélyét minden körülmények közt megőrző Végel László estje egyszerre ígér elgondolkodtató szellemi kalandot, színvonalas irodalmi élményt és élvezetes szórakozást – írja a Müpa.
