Kultúra

Lex Habony: Lázár János műkincses javaslata miatt háborog a szakma

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2016. 11. 23. 07:00

Nem kölcsönzésről, hanem valami egészen másról van szó. Kihez, hogyan kerülnek a közgyűjtemények értékei? Egy biztos, Lázár János nem egyeztetett a szakmával.
Korábban a témában:

A Magyar Nemzet szúrta ki azt a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy gyakorlatilag bárki műkincseket kölcsönözzön a közgyűjteményektől.

(Mint később ki fog derülni, a kölcsönzés szó megtévesztő lehet, műkincskölcsönzésre most is van lehetőség.)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata szerint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter – tehát jelenleg ő maga –  javasolhatná, hogy az önkormányzati vagy állami közgyűjteményekben őrzött kulturális javakat, jellemzően műtárgyakat, kinek adják ki hasznosítás céljából

különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén, a versenyeztetés mellőzésével.

A Magyar Nemzet cikkében emlékeztetett: eddig is volt lehetőség arra, hogy kivegyék a műtárgyakat a múzeumok kezéből. Az egyik a kölcsönzés, a másik az, amikor a miniszter jelöli ki, hogy hol őrizzék vagy mutassák be a műtárgyat, „a széles körű hozzáférés céljait szem előtt tartva”. Utóbbi esetben a miniszter arról rendelkezik, hogy az egyik múzeum raktárában őrzött tárgy egy másik múzeumban bemutatható legyen.

Lázár János most azonban egy harmadik, egyelőre homályos hasznosításról nyújtott be módosítást.

A javaslat értelmében ráadásul a közgyűjteményekért felelős, emberi erőforrások miniszterének csak a véleményét kell kikérni, azonban arról nem szól a törvényjavaslat, hogy a véleménye kötné akár a kulturális örökségvédelemért felelős minisztert, akár a tulajdonosi jogok gyakorlóját.

Az “egyéb lehetőségek” mérlegelése nem szakmai kategória, hanem gumiparagrafus

A Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a 24.hu kérdésére közölte: nem támogatják a “szakmai indok nélküli” javaslatot.

A jelen jogszabály-módosítás tervezet esetében nem látjuk, hogy bármilyen szükség lenne a törvény ilyen módosítására. Az “egyéb lehetőségek” mérlegelése nem szakmai kategória, hanem gumiparagrafus, így a biztosíték kérdésének felvetése nem is értelmezhető, hiszen maga a megközelítés szakmaiatlan teljes egészében.

Hozzátették: a végrehajtási rendelet nyilván tartalmaz biztosítékot, de

ez álláspontunk szerint érdemben nem fogja megváltoztatni a jelenlegi elképzelés szakmailag teljesen indokolatlan és értelmetlen voltát.

Lázár János Halász János kulturális államtitkárral közösen egyéni képviselői indítvány formájában nyújtotta be a törvényjavaslatot, ezért semmi sem kötelezte arra, hogy a beterjesztés előtt egyeztessen a szakszervezettel vagy bármelyik illetékes hivatallal. A KKDSZ szerint

Mindenesetre aligha hihető, hogy egy ilyen tartalmú törvénymódosítást “csak úgy” benyújt egy kormánypárti képviselő, anélkül, hogy erről az illetékes szakminisztériummal, melynek egyébként ő a vezetője, egyeztetett volna.

Fotó: Neményi Márton
Fotó: Neményi Márton

A törvényjavaslat szerintük nem kölcsönzésről szól, hiszen – ahogyan korábban is említettük –  a műtárgykölcsönzés egy létező nemzetközi és hazai gyakorlat, amire eddig is lehetőség volt, megfelelő szakmai és pénzügyi biztosítékok mellett. Jellemzője, hogy általában intézmények kölcsönöznek vagy nyilvános kiállítóhelyek a közgyűjteményekből,

épp a “köz” érdekében, azért, hogy minél szélesebb körben legyenek megismerhetőek az eredeti műalkotások.

Nem a kölcsönzés a mumus

Tóth Pál Sándor art-consultant a 24.hu kérdésére megerősítette: a műkincsek kikölcsönzése megfelelő keretek között egyáltalán nem ördögtől való dolog, nagy külföldi múzeumok esetében is bevett gyakorlatról van szó.

Jó a múzeumnak, mert pénzhez jut, jó a kölcsönzőnek, mert nem kell megvásárolnia az alkotást, a tárgy pedig addig sem porosodik a raktárban.

Hozzátette: a kölcsönzés szigorú szabályait szerződésben rögzítik, megszabják többek között a szállítás és a biztosítás kereteit is.

A módosítás pikantériája az, hogy nem volt olyan régen a Habony Árpád-féle műtárgybotrány. A Szépművészeti Múzeum darabonként havi nettó 15 ezer forintért kölcsönzött tíz értékes festményt egy budapesti magánlakásba, a Halkó Gabriella és Jáksó László tulajdonában lévő Brand Lab Kft-nek. Hosszú pereskedés után az Átlátszó írta meg, hogy a képek a Szerb u. 9. szám alá kerültek, ahol Habony Árpád gyakran megfordul.

Célba lőttek a festményre

A Kisalföld foglalta össze, mi is történt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fenékpusztai kutatóházában 2000 októberében. A környezetvédelmi minisztérium azóta elhunyt államtitkára, Skultéty Sándor ötvenötödik születésnapját ünnepelte széles baráti körben, a minisztériumi fenntartásban álló nemzeti parkból már előző este elküldték az alkalmazottakat, hogy nyugodtabban dajdajozhassanak. A néhai államtitkárnak annyira nem tetszett Somogyi Győző Herman Ottó a Kis-Balatonnál című kétszer egyméteres festménye, hogy tanúvallomások szerint odavetette dáridózó vendégeinek:

Csináljatok valamit ezzel a képpel!

A gondnok lövéseket hallott a kertből, „a vegyész szakértő megállapította, hogy a grillsütőre kenődött festék a képből származhat, s a kereten lövésnyomok találhatók, amelyeket olyan fegyverből lőhettek ki, amellyel dr. Paróczai Csaba is rendelkezett” – emlékeztet a Greenfo. Dr. Paróczai Csaba az államtitkár titkárságvezetője volt, jogerősen pénzbírságra és a bűnügyi költség megtérítésére kötelezte a bíróság.

 

Az ügyben egy újságíró tett feljelentést, dr. Paróczai Csaba az eljárás kezdete után önként megtérítette a kárt a nemzeti parknak, majd maga kereste meg a festőt, hogy újra elkészíttesse a képet, amelynek kereskedelmi értéke az akkori szakértői vélemények szerint 1,2 millió forint volt. A Kisalföldnek fenntartotta korábbi véleményét, miszerint a képre nem lövöldöztek, hanem egy összetört borosüveg miatt sérült meg annyira, hogy egy meg nem nevezett restaurátor azt mondta, már nem lehet helyrehozni a műalkotást.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.