Bob Dylan az indoklás szerint költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset.
BREAKING 2016 #NobelPrize in Literature to Bob Dylan “for having created new poetic expressions within the great American song tradition” pic.twitter.com/XYkeJKRfhv
Dylan 1941-ben Robert Allen Zimmerman néven született, zenei pályafutását 1959-ben kezdte, eleinte minnesotai kávéházakban játszott.
Legismertebb művei az 1960-as években születtek. A Blowin’ in the Wind és a The Times They Are A-Changin című dalai a háborúellenes és a polgárjogi mozgalmak himnuszai lettek.
A rocksztár összesen több mint száz albumot adott ki karrierje során, a legnépszerűbb közülök a Highway 61 Revisited (1965), a Blonde on Blonde (1966) és a Blood on the Tracks (1975).
Az 1980-as évek végétől folyamatosan úton volt, ezért ezt az időszakot “soha véget nem érő turnénak” nevezte el.
A díj mellé 8 millió svéd korona (257 millió forint) pénzdíj is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai
2006 – A török Orhan Pamuk, aki “miközben szülővárosának melankóliáját kutatta, új szimbólumokban gondolkodva vizsgálta az egymással folyton ütköző és összefonódó kultúrákat”.
2007 – A brit Doris Lessing, aki olyan “női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélő, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt”.
2008 – A francia Jean-Marie Gustave Le Clézio, az indoklás szerint “új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki eksztázis szerzője, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatója”.
2009 – A romániai születésű német Herta Müller, aki “a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét”.
2010 – A perui Mario Vargas Llosa, a “hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért”.
2011 – A svéd Tomas Tranströmer, akinek lírája “tömör, áttetsző képeiben egy friss valóság felé mutat utat”.
2012 – A kínai Mo Jen, aki az indoklás szerint egy sajátos műfaj, a “hallucinatorikus realizmus” révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent, és egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet.
2013 – A kanadai Alice Munro, aki az indoklás szerint “a kortárs novella mestere”. (A díj történetében ő az egyetlen, aki csak novellát írt.)
2014 – A francia Patrick Modiano “az emlékezés művészetéért, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait”.
2015 – A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics “polifonikus írásaiért, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban”.
