Kultúra

A világ első katonai tengeralattjárója valójában egy óriási boroshordó volt

Tengeralattjárók ötletéről már az ókori irodalomban is olvashatunk, sőt, a legenda szerint Nagy Sándor állítólag egyszer apró búvárharangban végzett ereszkedett a víz alá, az első igazi, víz alá merülő járműre azonban 1620-ig kellett várni – ekkor készült el a holland Cornelius Drebbel fából készült, evezőkkel hajtott hajója, ami néhány órát volt képes a víz alatt tartózkodni. A legénység természetesen még a felszínről kapta a levegőt egy csövön keresztül, így a hajó értelemszerűen nem merülhetett túl nagy mélységekbe. Arra persze tökéletes volt, hogy a tengeralattjáró, mint jármű megépítése igenis lehetséges.

Az európai államok tudósainak és vezetőinek fejében ekkor kezdett a megfogalmazódni a gondolat, hogy az új találmány akár katonai célokra is bevethető lehetne, de az első ilyen hajó elkészüléséig további száz éves út vezetett.

1718-ban egy orosz ács és feltaláló, Jefim Nyikonov egy kérvényt nyújtott be Nagy Péter cárhoz, melyben azt állította, hogy képes egy olyan titkos gépet építeni, ami a víz alatt haladva, ágyúinak köszönhetően az összes ellenséges hajót képes megsemmisíteni. A cár természetesen kapott az alkalmon, és meghívta Nyikonovot Szentpétervárra, majd felkérte a hajó megépítésére.

Három évvel később a gép egy kicsinyített mását a cár jelenlétében eresztették vízre, és tettek vele sikeres próbakört. Nagy Péter el volt ragadtatva, így azonnal fel is kérte a feltalálót a harcban is bevethető, teljes méretű gép megépítésére.

A hordó alakú, fából készült szerkezetre ágyúcsövek egész sorát helyezték, így egy ellenséges hajó mellett hirtelen feltűnve jó eséllyel meggyengíthették azt, sőt, légzsilipet is kapott, így a legénység több tagja is elhagyhatta a fedélzetet, hogy egy fokkal hagyományosabb módszerekkel szerelje le az ellenük törő felet.

Az első prototípus sikere ellenére a kész modell már nem volt ennyire szerencsés: az 1724 őszi, mindent eldöntő úton a tengeralattjáró a tengerfenékhez csapódott, és darabokra tört.

Nyikonov, valamint a négy fős legénység csodával határos módon túlélte a kalandot, de a feltaláló nem adta fel: további két, továbbfejlesztett modellt készített (1725 őszén, illetve 1727-ben), de ezek is a tengerfenéken végezték.

Az orosz birodalmi hadsereg ekkor unta meg a próbálkozásokat, és Nyikonovot elküldték egy Volga-menti hajógyárba, hogy inkább végezze a régi munkáját.

Az első igazi, harctéren is kitűnően működő katonai tengeralattjáró megjelenéséig még közel ötven évet kellett várni: 1775-ben, az amerikai függetlenségi háború utolsó hónapjaiban született meg David Bushnell Teknősbékája (Turtle), amiben csak egyetlen ember fért el.

Fotó: Amusing Planet, Szergej Fadejev, Alex Panfiloff

Ajánlott videó mutasd mind

Kvangdzsu, 2019. július 21.
Hosszú Katinka a 200 méter vegyesúszás elõfutama után a 18. vizes világbajnokságon a dél-koreai Kvangdzsuban 2019. július 21-én. A szám olimpiai bajnoka és világcsúcstartója 2:07.02-es idõvel ért célba.
MTI/Kovács Tamás

Vizes vb: Hosszú Katinka úszásán elámult a világ

Kvangdzsuban az úszók is megkezdték a versenyzést magyar idő szerint vasárnap hajnalban. Háromszoros olimpiai bajnokunk mindjárt elképesztő időt repesztett, de Késely Ajna is egyéni csúccsal jutott fináléba, míg a férfi gyorsváltó olimpiai kvótát szerzett..

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.