Kultúra

Tovább ássák Szulejmán sírját

Ahhoz, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is.

Szigetvár mellett magyar és török tudósok elkezdték az I. Szulejmán török szultán síremléke (türbéje) melletti romok (feltehetően egy dzsámi és egy derviskolostor) feltárását – közölte Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója az MTI-vel. A kutatócsoport vezetője tavaly decemberben jelentette be, hogy minden valószínűség szerint megtalálták I.Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni kell az egymáshoz való viszonyukat.

Az erre irányuló ásatásokat és más vizsgálatokat hétfőn kezdte meg mintegy 15 magyar szakember és három török konzultáns, akik július 15-ig dolgoznak a helyszínen. A kutatócsoport szerint Szulejmán 1566. szeptember 7-re virradóra, a katonai ostromtáborban hunyt el, halálát 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemették, a táborhelyet megjelölték, amely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe, majd mellé dzsámi, derviskolostor, kaszárnya és más létesítmény épült. Az így létrejövő Turbék települést balkáni török kerámiát használó népesség lakta, a kutatók elszórtan luxuscikkekre utaló nyomokat, ezüst éremleletet is találtak korábban.

Pap Norbert a kutatás legfontosabb idei feladatai között említette a települést védő árokrendszer meghatározását, valamint a tavalyi ásatások folytatásaként a feltételezett dzsámi és derviskolostor épületeinek teljes feltárását. Az eddigi eredmények alátámasztani látszanak a türbére vonatkozó korábbi megállapításokat – közölte a kutatás vezetője. I. Szulejmán magyarországi síremlékének jelentőségéről Pap Norbert az MTI-nek korábban azt mondta, hogy az Oszmán-háznak 36 uralkodója volt, többségük a birodalom fővárosában és környékén hunyt el, ott emeltek nekik síremléket. Két szultán temetésének azonban külön rendje volt. I. Murád 1389-ben Rigómezőnél, I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testüket Burszába és Isztambulba vitték, belső szerveiket ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették.

A szakember szerint mindkét helyszín fontos zarándokhellyé vált, de amíg Murád türbéje fennmaradt, a legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmáné a 17. században elpusztult, azóta elveszett a helyének pontos emlékezete. A baranyai városban idén tartják a Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 emlékévet, amelynek programját múlt héten jelentette be Hóvári János, a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság elnöke. A magyar, a török és a horvát államfő látogatásával, a meghívott nemzeteket bemutató tematikus napokkal, nemzetközi tudományos konferenciával, illetve szobor- és emlékműavatásokkal ünneplik Szigetváron és Pécsett Zrínyi Miklós és bajtársainak hősies helytállását. A jubileum szeptember 7-i központi programján – a szigetvári vár ostromának 450. évfordulójának délelőttjén – várhatóan egyszerre látogat a baranyai városba Áder János meghívására Recep Tayyip Erdogan török és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik