A reformkor során többször merült fel egy pesti országház építésének gondolata, de a megvalósításra még majdnem száz évet kellett várni, hiszen a Steindl Imre tervei alapján felépült, a világ harmadik legnagyobb parlamenti épületének számító Országház tizenkilenc évnyi munkát követően 1904-re készült el.
A Pollack-féle terv, 1839-1840, amely leginkább a firenzei reneszánsz palotákra (mint például a csodás budapesti másolattal is rendelkező Palazzo Strozzi-ra) hasonlít
Fotó: Sulinet
Van der Nüll és August von Sicardsburg az 1844-ben kiírt első pályázatra beküldött terve
Fotó: Sulinet
Wilhelm Stier gótikus terve 1844-ből, amely a lipótvárosi Új piac terén (mai Erzsébet téren) épülhetett volna fel
Fotók: Technische Universität Berlin Architekturmuseum
Wieser Ferenc a régi Füvészkertbe megálmodott épülete, 1861
Fotó: Wikimedia Commons
Otto Wagner az 1882-es tervpályázatra beérkezett, díjazott munkája. Tervezésében egyes források szerint az akkor Wagner irodájában dolgozó Kallina Mór és Bernt Dezső is részt vállalt.
Fotó: Wikipedia
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
Hauszmann Alajos (Patres conscripti jeligéjű) neobarokkot és neoklasszicizmust árasztó, 1882-ben készült munkája, amely nem Duna-parton álló, hanem a Nádor utca felé nyíló épületet javasol.
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
Ferdinand Fellnerés Hermann Helmer, Közép-Európa legnagyobb színházépítő cégének tulajdonosai nem tudtak egészen elszakadni a szakterületüktől, így talán jobb is, hogy nem a Moriamur pro rege nostro (Haljunk meg királyunkért!) címet viselő, 1881-es munkájuk kapta az első díjat.
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
Schickedanz Albert és Freund Vilmos Alkotmány II. jeligével beérkezett rajza
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
Gerster Kálmán ugyanerre a nagy pályázatra érkezett, Egyesült erővel néven futó munkája méretétől eltekintve elnyerte a bizottság tetszését, bár a mai Országgyűlés méretét és helyigényét tekintve bőven elég lett volna egy ekkora épületet a Duna-partra helyezni.
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
A pályázaton Palóczi Antal terve volt az egyetlen, amelyben az építész nem törekedett a szimmetriára, a bírálók viszont emellett a térpazarlást és az üléstermek egymástól való túl nagy távolságát kifogásolták.
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
