Az 1879-es szegedi nagyárvíz utáni újjáépítés emlékére a dél-alföldi cserkészek minden év márciusában megszervezik az Árvízi emléknapot. A rendezvény idén ünnepli a tizedik születésnapját.
Árvízi emléknap. Fotó: szeged.hu
A programok között cserkésztalálkozó, főzőverseny, lovaglás, íjászat, orgonabemutató, kovácsolás és esti tábortűz is szerepel. Az alkotó kedvűeket pedig kézműves sátrak várják, de kitelepül a térre az SZTE TITOK Klub is különféle zöld-programokkal.
Március 4-én, kedden este 6 órakor egy fórumbeszélgetésre is sor kerül, amelyet a Millenniumi Kávéházban rendeznek. Témája az összefogás ereje lesz.
1879-es árvíz
Szeged történetének legnagyobb katasztrófáját 1879. március 12-én élte át. A Tisza Szeged kilencvenöt százalékát elsöpörte. A 73 ezer lakos közül hatvanezer földönfutóvá vált. A katasztrófa közvetlen oka az volt, hogy a Tisza árja a partokkal párhuzamosan haladó töltéseket Szegedtől északra, mintegy 20 kilométer távolságra, Petresnél átszakította.
Csak a város legkiemelkedőbb része, a Palánk környéke maradt szárazon. Szeged többi részét elnyelte az ár, belső és külső területén 36 ezer 200 holdnyi terület került víz alá. 146 emberéletet követelt a 75 ezer lakosból, 60 ezer ember vált hajléktalanná. Ez a katasztrófa a modern fejlődés lehetőségeit is megnyitotta a város előtt.
A város újjászületése
Szeged európai városok segítségével – aminek emlékét a körutak nevei is őrzik – gyorsan újjáépült. 1883-ra 26 kétemeletes, 211 egyemeletes, 836 magasföldszintes, 1314 földszintes és 246 udvari lakóház épült, valamint 514 műhely, istálló, szín készült el négy esztendő alatt.
