Kultúra

Népszerű zenészek mennek szembe a kormánnyal

koncert-kozonseg(960x640)(1).jpg (koncert, közönség)
koncert-kozonseg(960x640)(1).jpg (koncert, közönség)

Többek közt Bródy János, Kiss Tibor, Lovasi András, Péterfy Bori és Szalóki Ágnes írta alá a tiltakozó nyilatkozatot.

65 népszerű magyar zenész a magyar zeneműnek a médiatörvényben megfogalmazott definíciója kapcsán adott ki nyilatkozatot.

„Életszerűtlen, kirekesztő és értelmetlen szabályozás született akkor, amikor a magyar zenemű fogalmát a jogalkotó a nyelvhez kötötte. Most ugyanis ha bármely magyar előadó angolul ír dalt, az a szabályok szerint nem minősül magyar zenének” – szerepel a „Mi a magyar zene?” című dokumentumban.

Mások mellett Bacsó Kristóf, Beck Zoltán, Bocskor Bíborka, Bornai Tibor, Bródy János, Czutor Zoltán, Dés László, Harcsa Veronika, Kiss Tibor, Kollár-Klemencz László, Lovasi András, Másik János, Müller Péter Sziámi, Németh Juci, Péterfy Bori, Premecz Mátyás, Prieger Zsolt, Dagadu Sena, Szalóki Ági és Závada Péter által szignált nyilatkozat szerint a szabályozással a kortárs hazai populáris, klasszikus, nép- és világzenei, valamint dzsessz-színtér számos zenekarát, előadóját, szerzőjét zárják ki a „magyar zene” és így a magyar kultúra köréből.

„Nem világos, mi a szabályozás célja, de az biztos, hogy a rádiós zenei kvóták alkalmazásakor hátrányt jelent a nem magyar nyelven íródott művek számára. A kormányzati érvelés szerint a módosítás célja az volt, hogy származás vagy nemzetiség alapján ne tegyen különbséget a zeneművek alkotói, előadói között. E cél érdekében viszont diszkriminál a nem magyar nyelven előadó, de nyilvánvalóan a magyar kultúrát gazdagító alkotók kárára. Az EU-ban a kulturális sokszínűség védelme a zenei kvóták alapja” – áll a tiltakozásban.

Az aláíró zenészek szerint a nyelvi korlát nyilvánvalóan a zene működésének félreértéséből fakad; „e logika alapján nem volna svéd zene az ABBA, és nem volna izlandi Björk sem”.

„Nem egyértelmű, miért van szükség annak megállapítására, mi a magyar zene. Ám  ha a törvényalkotó efféle szabályt kíván létrehozni, akkor nem szűkítő, hanem a legszélesebb módon kiterjesztő definíciót kellene alkotnia. Felszólítjuk a kormányzatot, hogy az érintettekkel együttműködve dolgozza ki a magyar zenei művek olyan törvényi meghatározását, amely kiterjed a magyar kultúrát gazdagító minden alkotásra és alkotóra. Azaz: minden magyar vagy magát magyarnak valló előadó, szerző zenéje magyar zene” – szerepel a nyilatkozatban.

Mint írták, az aláíró zenészek, szerzők között nem csak olyan alkotók szerepelnek, akiket hátrányosan érint ez a szabályozás, „hiszen a Kiscsillag jelenlegi és a Kispál és a Borz egykori frontembere, Lovasi András magyar nyelvű dalszövegeket ír, ahogy a 30Y-t vezető Beck Zoltán, az Óriás énekeseként is ismert dalszerző, Egyedi Péter, illetve a Kistehént vezető Kollár-Klemencz László is”.

Korábban írtunk arról, hogy a médiahatóság döntése ellehetetleníti azokat a zenekarokat, akik külföldön is népszerűsítenék zenéjüket, és ezzel Magyarországot is, de magyar szövegekkel ezt nehéz megvalósítani. Az ő dalaik ezért parkolópályára kerülhetnek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint viszont nem csökken a magyar zenék aránya a rádiókban.

A parlament kulturális bizottsága közben támogatta Karácsony Gergely médiatörvényt módosító javaslatát, amely a magyar zenésztársadalom követelésének megfelelően magyarnak tekinti minden magát magyarnak valló előadó, szerző zenéjét.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik