Az 50 esztendős Kahle 1996-ban alapította a nonprofit Internet Archívumot, hogy minden eddig létrehozott internetes oldalból megőrizzen egy másolatot. A szakember a közelmúltban határozta el, hogy bővíti archívumát, és nekilátott, hogy beszerezze minden nyomtatott könyv egy példányát.
“A könyvek sohasem avulnak el. Azt akarjuk látni, hogy örökké élnek” – magyarázta Kahle, aki klimatizált konténerekbe gyűjti a köteteket. Egy-egy konténerben kisebb könyvtárnyi tételt, úgy negyvenezer könyvet tárol – mindeddig félmillió könyvet sikerült begyűjtenie.
Kahle szerint a raktár mintegy egymillió kötetet képes befogadni. A könyveket kódokkal azonosítják: a kódszám jelzi, hogy a kérdéses mű melyik dobozban, melyik raklapon és melyik konténerben található.
A másodpéldányként érkező könyveket továbbadományozzák. Nem több mint egy órát vesz igénybe egy konkrét kötet előkeresése, de valójában nem nyilvános könyvtárnak szánják az archívumot. A cél az, hogy fizikai valójukban hosszútávon megőrizzék a könyveket, és azok digitalizált mását tegyék hozzáférhetővé a világ számára.
Könyvtári szakértők szerint a hűvös és száraz helyen való tárolás szakszerű, ám a férgek megjelenésével is számolni kell, a fából készült papírra nyomtatott könyvek minősége pedig idővel savtartalmuk miatt romlik.
A nyolcvanas évek elején egyetemre járó Kahlét már akkoriban az a gondolat foglalkoztatta, hogy létrehozza az ókori Egyiptom legendás alexandriai könyvtárának digitális változatát. Open Library (Nyitott könyvtár) elnevezésű archívumában manapság már hárommillió beszkennelt könyv férhető hozzá ingyenesen a neten.
Sok kötetet könyvtárakból kikölcsönözve szkenneltek be. És mint Kahle elmondta: észrevette, hogy amikor visszavitték a köteteket, a könyvtárosok inkább megszabadultak azoktól, hogy újabbak számára csináljanak helyet, hiszen a digitalizáltakra már nem volt szükség.
Az internet és a digitális kultúra iránti elkötelezettsége ellenére Kahle hite sohasem volt elég erős a bitekben és a bájtokban. “A tudás az idők során mindig sokféle formában élt. Először az emberek emlékezetében, aztán kézzel írt, majd a nyomtatott könyvekben, később mikrofilmeken, CD-ROM-okon, és most a digitális interneten. Ezen generációk mindegyike nagyon fontos” – szögezte le.
Még az e-könyveket is tárolják valahol egy hard drive-on – a bizonytalan jövő miatt pedig éppígy indokolt a nyomtatott könyvek megőrzése. (A szakember még azokat a tavaly lecserélt öreg szervereket sem akarja kihajítani, amelyek korábban tárolták internetes archívumának anyagát)
Kahle szívesebben hasonlítja könyves Noé bárkáját a világ gabonabankjához, amely a világ összes vetőmagját őrzi a norvég Spitzbergák egyik szigetén épült szuperbiztos Északi-sarkkörön túli bunkerben, mint a 33 millió példányos Kongresszusi Könyvtárhoz.
A Google felmérése szerint nagyjából 130 millió kötetre tehető a világ könyvkincse. De az abból eddig félmilliót elraktározó Kahle optimista. Úgy véli, joggal látja rózsásnak a jövőt, hiszen ez a mennyiség elég gyorsan összegyűlt az adományokból. Reálisan egy tízmillió kötetes könyvarchívum létrehozását tartja megvalósíthatónak.
