Minden állampolgár halmozzon fel elegendő élelmiszert ahhoz, hogy 72 órára önellátó tudjon lenni
– figyelmeztet az Európai Bizottság által készített „felkészültségi unióról szóló stratégia” nevű tervezet. „Extrém zavarok esetén a kezdeti időszak a legkritikusabb” – állítja a dokumentum, ami rengeteg okot felsorol, amely ilyet eredményezhet: háború, kibertámadás, halálos járvány, éghajlatváltozás okozta áradás, tűzvész, vagy akár egy áramkimaradás, amilyen például a közelmúltban történt Spanyolországban és Portugáliában.
Az utóbbi években is több rendkívüli esemény is történt, amely érintette a kontinens lakosainak mindennapjait: menekülthullám, koronavírus, orosz invázió, de egy természeti katasztrófa, vagy pénzügyi sokk is bekövetkezhet. Ráadásul a politikai környezet is kiszámíthatatlanabb lett Donald Trump amerikai elnök színre lépésével, aki egyébként is nagyobb felelősségvállalást vár el Európától saját biztonsága garantálása érdekében.
Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, a román szociáldemokrata Roxana Minzatu a 17 oldalas dokumentum publikálása előtt azzal érvelt, hogy „sürgősen” egy „biztonságos és ellenálló EU-t kell alkotni, amely rendelkezik – függetlenül azok természetétől vagy eredetétől – a fenyegetések és veszélyek előrejelzéséhez és kezeléséhez szükséges képességekkel”.
A felkészültség „nem csak az ember által előidézett lehetséges konfliktusokról szól” – emelte ki Minzatu. „Arról is szól, hogyan reagálunk az árvizekre. Láttuk, mi történt Spanyolországban”, utalt a tavaly több száz ember halálát okozó katasztrófára.
Sokan nem tudják, mit tegyenek természeti katasztrófák esetén.
Minden ilyen típusú válság kezeléséhez szükség van bizonyos alapvető készségekre, némi megértésre és tudásra arról, hogy mit kell először tenni” – nyilatkozta az EB ügyvezető alelnöke.
A tervezet nyilvánosságra hozatalával nagyjából egy időben Hadja Lahbib, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős belga biztosa egy mókásnak szánt videóban meg is mutatta, mit tartalmaz a „túlélőtáskája”: élelmiszert, vizet, gyógyszert, szemüveget, gyufát, zseblámpát, személyes okmányok vízálló bevonatú másolatát, töltőt, powerbankot, svájci bicskát, rádiót, játékkártyát és bankkártya helyett készpénzt.
Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter és Orbán Viktor is arról beszélt a felvétel nyilvánosságra hozatala után, hogy bármit is mondjanak Brüsszelben a 72 órás felkészültség szükségességéről, az igazából a „háborúba való mélyebb bevonódásnak a politikai előkészítése”.
Today, the EU launches its new #Preparedness Strategy.
“Ready for anything” — this must be our new European way of life. Our motto and #hashtag. pic.twitter.com/fA1z8ZvMDA
— Hadja Lahbib (@hadjalahbib) March 26, 2025
A felkészültségi stratégia előtt egy héttel egy védelmi intézkedéseket célzó dokumentum is napvilágot látott, amely a polgárok mellett a tagországoknak is iránymutatásokat ad „az alapvető készletek tárolására, a krízismenedzsmentre, a menedékek elérhetőségére”.
A fenyegetettségek komplexebbek mint valaha és egymással összefüggnek
– nyilatkozta Lahbib a két stratégia publikálása kapcsán.
Ursula von der Leyen, az EB elnöke az állami feladatokat emelte ki, így az alapvető szolgáltatásokat – például az egészségügyi ellátást és az ivóvíz biztosítását –, a polgári–katonai együttműködés megerősítését, a köz-magán együttműködés fokozását (például a kritikus gyártósorok biztonságának megőrzését), valamint az előrejelző rendszereket (hogy például egy árvíz vagy tűzvész minél kevesebb kárral járjon), illetve ehhez kapcsolódóan az uniós országok koordinációját.
A stratégia egyik legfontosabb javaslata – a tervezet 30, a melléklete 60, a következő két évben elvégzendő kulcsfontosságú intézkedést sorol fel – egy közös „európai kiberbiztonsági riasztórendszer” létrehozása, amely javíthatna az országok fenyegetésészlelésén és helyzetértékelésén.
Lahbib szerint az EU-nak „stratégiai tartalékkal” kell rendelkeznie, és kritikus erőforrásokat kell felhalmoznia, beleértve a tűzoltó repülőgépeket, egészségügyi, energetikai és közlekedési eszközöket, illetve speciális felszereléseket a vegyi, biológiai és nukleáris veszélyek ellen. Az EB, hogy a téma fontosságára jobban felhívja a figyelmet, az iskolai tantervekbe is beépítené a felkészültség fontosságának oktatását, valamint egy dedikált napot nevezne ki a Felkészülés Napjává.
Fontos kiemelni, hogy az EU-nak nincs hatásköre a polgári vagy katonai szolgálatok felett.
Ezekben az országokban elérhetőek olyan alkalmazások, tájékoztató füzetek, amelyek az embereket tanácsokkal látja el, mit kell tenni egy ellenséges támadás vagy más országos vészhelyzet esetén.
A stratégia alapját is egy északi, a korábbi konzervatív finn köztársasági elnök, Sauli Niinistö háborús és polgári védelmi felkészültséget vizsgáló, és javaslatokat megfogalmazó jelentése adja. A dokumentumban egyebek mellett az áll, hogy nincs „világos terv” arról, mit tenne az EU „egy tagállam elleni fegyveres agresszió esetén”.
Niinistö szerint az EU jobban felkészült egy válságra, mint öt évvel ezelőtt, vagyis a koronavírus-járvány előtt – mikor az EU együttesen lépett fel az oltóanyagok és egészségügyi eszközök beszerzése érdekében –, de szemléletmódváltásra és a válságok előrejelzéséhez több tervezésre van szükség.
EU-s példák
Az ukrajnai invázió óta a NATO-ba belépő Svédország tavaly frissítette vészhelyzeti tájékoztatóját, amelyet először még a hidegháború idején adtak ki. Az utolsó verzió 2018-as volt, de azóta a helyzet összetettebb: kibertámadások, szabotázsok történhetnek, a háborús fenyegetettség mértéke is nőtt – indokolták a frissítését.
A 10 milliós Svédországban a Ha válság vagy háború jön című 32 oldalas brosúrából 5 milliót küldtek ki postán, de online is elérhető különböző nyelveken, jelnyelven, Braille-írással, hangfájlként, vagy rajzolt videós formában is.
Ön Svédország átfogó vészhelyzeti felkészültségének része
– olvasható a füzetben, melyben olyan fejezeteket találni, mint légiriadó, óvóhelyek, digitális biztonság, vécéhasználat víz hiányában, és olyan tanácsokat is, mint hogy hogy halmozzunk fel vizet (évente ellenőrizzük, jó-e még), hogy legyen sok pokrócunk, meleg ruhánk, alternatív hőforrásunk, és rengeteg energiadús, gyorsan elkészíthető élelmiszerünk.
Az 5,5 milliós Norvégia polgári védelmi igazgatóságának füzetét 2,6 millió háztartásba juttatták el. Ebben szót ejtenek a klímaváltozás és a digitális fenyegetések veszélyeire is, de háborús cselekmények esetére is igyekeznek felkészíteni a lakosságot. Tanácsuk szerint legalább egy hétre elegendő, nem romlandó élelmiszert raktározzunk el, közte például extrudált kenyeret, bab- és egyéb hüvelyes konzervet, szendvicskrémet, energiaszeleteket, aszalt gyümölcsöt, csokoládét, mézet, kekszet és dióféléket, illetve legyen otthon egy alapvető gyógyszerkészlet, például jódtabletta nukleáris támadás esetén.
Az Oroszországgal 1340 kilométeres határszakaszon szomszédos, a svédekkel szinte egy időben a NATO-ba belépő finnek is egy füzetet állítottak össze, de emellett létrehoztak egy weboldalt (72tuntia.fi – 72óra.fi) is, amely ezt a kérdést teszi fel:
Képes lennél túlélni 72 órát?
Hogy ezt ki is deríthessük, egy tesztet állítottak össze. Az oldalon elég hangsúlyos helyen szerepel a pszichológiai felkészültség is, számos tanácsot adnak „a nehéz körülményekkel való megbirkózáshoz”. Bár felmerült, hogy egy hetes vészhelyzeti élelmiszerkészletet ajánljanak, de ezt végül elvetették, mert a „72óra” egy márkává vált Finnországban – nyilatkozta a Guardiannek Suvi Aksela, a 72óra szakértői bizottság, és a Nők Országos Vészhelyzeti Készenléti Egyesületének tagja.
Mindeközben Németországban az óvóhelyek kerültek a középpontba, miután kiderül, összesen 600 nyilvános menedékhely van a 84 milliós országban, ami mindössze 480 ezer ember elhelyezését teszi lehetővé. A második világháború után sok bunkert felszámoltak, mert úgy gondolták, nem lesz már rá szükség. illetve szakértők vizsgálják, melyek azok az épületek, közhivatalok, metróállomások, iskolák, városházák, amelyek bunkerként szolgálhatnának, ha szükség lenne rá. Közben a német háztartásokat arra ösztönzik, saját ingatlanjuk pincéjét, garázsát, fészerét alakítsák át, vagy ássák ki a régi bunkereket. Az új házat építőknek pedig törvényi közelezettségük lesz menedéket építeni otthonukba. Lengyelországban már van ilyen jogszabály.
Ezzel párhuzamosan a Bundswehr, vagyis a német hadsereg ezer oldalas dokumentumát hozta nyilvánosságra a Frankfurter Allgemeine Zeitung, amely a vállalkozásokat, és valamelyest a magánszemélyeket készíti fel egy esetleges háborúra.
A franciák most készítenek egy ilyen túlélési útmutatót, de még a koronavírus-járvány tombolásakor döntötték el, hogy létrehozzák. Ez három fő részre tagolódik:
- hogyan védjük meg magunkat és másokat (mi legyen a hátizsákunkba, mikor meneküljünk, mikor ne);
- vészhelyzeti kommunikáció (mit figyeljünk, ne használjuk a mobiltelefonunkat, hogy a hálózat nehogy összeomoljon, hogyan ismerjük fel a légvédelmi szirénákat);
- toborzás és szolidaritás (hogyan lehet csatlakozni a hadsereghez, tartalékosokhoz, segélyszolgálatokhoz).
De van ilyen kézikönyve Dániának, Litvániának, és nemrégiben lett Lengyelországnak is, ahol egy gyereknek szánt verziót is terveznek.
Minzatu azokra a vádakra, hogy a stratégia Brüsszel rémhírterjesztése, úgy reagált, hogy a tervet érdemes úgy kezelni, mint egy balesetbiztosítást.
Nem jelent többet, mint hogy felkészültek akarunk lenni, és minimalizálni akarjuk a lehetséges károkat, költségeket, szenvedést.
Lahbib belgaként azt mondja, a tagállamoknak kell meghatároznia „geopolitikai és geostratégiai helyzetük alapján”, mire van szükségük. A finn fiatalokat például megtanítják a fegyverek kezelésére
de nem hiszem, hogy ilyesmire szükség lenne Belgiumban vagy Franciaországban, legalábbis nem most azonnal.
