Néhány nappal ezelőtt Ottawa kiutasította Újdelhi főbiztosát és öt másik diplomatát – azzal vádolva az indiai kormányt, hogy „gyilkosságokat, zsarolásokat és más erőszakos cselekményeket” irányított Kanadában, hogy ilyen módon szikh szeparatistákat félemlítsen meg, illetve az ott élő kritikusait elhallgattassa. India viszonozta az észak-amerikaiak intézkedését, kiutasított hat kanadai külképviseleti munkatársat, köztük a nagykövetség második legmagasabb rangú diplomatáját.
A két ország szemet szemért, fogat fogért viselkedése tovább mélyíti azt a vitát, ami egy kanadai állampolgárságú prominens szikh pap, Hardip Szing Nidzsár meggyilkolásával kezdődött tavaly júniusban. A kanadai kormány akkor az indiai kormányt vádolta a kanadai Surrey-ben történt gyilkossággal, amire India úgy reagált: ez egy politikai indíttatású támadás Ottawa részéről.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a napokban arról beszélt, hogy a főbiztos (a Nemzetközösség országai között a tulajdonképpeni nagykövet), Szandzséj Kumar Verma érintett a szikh aktivista meggyilkolásában, ezért és más bűncselekmények elkövetéséért utasították ki őt és a további öt diplomatát. Kanada külügyminisztere pedig arról beszélt, hogy a rendőrség bizonyítékokat tárt fel az indiai kormány ügynökeinek kanadai állampolgárok elleni, egyre súlyosbodó hadjáratára. Mélanie Joly elmondása szerint a Kanadai Királyi Lovas Rendőrség „bőséges, egyértelmű és konkrét bizonyítékot gyűjtött össze.”
Soha nem fogjuk eltűrni, hogy egy külföldi kormány Kanada területén kanadai állampolgárokat fenyegessen és öljön meg
– nyilatkozta az AP beszámolója szerint Trudeau, aki közölte: „India óriási hibát követett el” azzal, hogy a diplomatái információkat gyűjtöttek kanadaiakról, majd ezeket továbbadták bűnszervezeteknek, hogy kanadaiakat támadjanak meg.
Joly arról is beszélt, hogy Indiától kérték az érintettek diplomáciai és mentelmi jogának felfüggesztését, egyúttal az indiai hatóságoknak a nyomozásban való együttműködését – mert mindkét országnak az lenne az érdeke, hogy a végére járjanak ennek az ügynek –, ám ezt az ázsiai ország visszautasította. Trudeau együttműködésre kérte Narendra Modi indiai miniszterelnököt már a múlt héten Laoszban, ahol mindketten részt vettek egy csúcstalálkozón, de úgy tűnik, nem sikerült meggyőznie.
India úgy véli, „abszurd” ez a vádaskodás – aminek a bizonyítékait szerintük nem is fedte fel Kanada –, és Újdelhi azt állítja, valójában ők hívták vissza a diplomatáikat „a szélsőséges és erőszakos légkör miatt.” A külügyminisztérium pedig közölte, kiutasították Kanada megbízott főbiztosát, Stewart Ross Wheelert és további öt diplomatát, hozzátéve: ők még a kanadaiak hétfői bejelentése előtt, szombaton este közölték velük, hogy el kell hagyniuk az országot. Ezt megelőzően behívatta magához az indiai külügy Wheelert, aki utána azt nyilatkozta, a vádakkal szemben ő igenis átadta az India által követelt bizonyítékokat.
A rendőrség azt is közölte, hogy az indiai kormány ügynökeinek más gyilkosságokban és erőszakos cselekedetekben való érintettségére is van bizonyítékuk. Eszerint az indiai kormány egy bűnszervezetet, egy hírszerzési hálózatot hozott létre a szikhek zaklatására és megfélemlítésére. A tucatnyi résztvevő közül egyesek fizetésért cserébe, mások kényszerítés hatására működtek közre.
Konkrétumokat nem árultak el a folyamatban levő nyomozás érdekeire hivatkozva, annyit viszont igen, hogy segített nekik az amerikai FBI, és jóval több mint egy tucat olyan fenyegetésről tudnak, amelyek a dél-ázsiai közösséget, ezen belül is főként a szikh függetlenségi (azaz Khalisztán-párti) mozgalom tagjait célozta meg.
A rendkívüli helyzet arra késztet minket, hogy megszólaljunk arról, amit felfedeztünk több nyomozásunkban is: India kormányának ügynökei súlyos kanadai bűncselekményekben vesznek részt
– nyilatkozta az ügyben Mike Duheme, az RCMP vezetője, aki hozzátette: azért döntöttek e szokatlan lépés mellett, mert
jelentős veszély fenyegeti Kanada közbiztonságát.
Tavaly a 45 éves Nidzsárt a kisteherautójánál három maszkos férfi lőtte agyon, miután kilépett az általa vezetett szikh templomból. Az indiai születésű, de kanadai állampolgárságú férfinek egy vízvezeték-szerelő vállalkozása volt, emellett vezető szerepet töltött be egy egykor befolyásos mozgalomban, amely egy független szikh állam létrehozását tűzte a zászlajára. Újdelhi 2020-ban terroristának minősítette Nidzsárt egy hindu pap meggyilkolásában való állítólagos részvétele miatt, kérte is a letartóztatását.
A nyomozás eredményeként négy, Kanadában élő indiai állampolgárt vádoltak meg májusban a szikh aktivista meggyilkolásával.
Véleményszabadság vagy fenyegetés?
India az elmúlt években többször is kritikával illette – hasonlóan Ausztráliához és Nagy-Britanniához – a Trudeau-kormányt amiatt, hogy túl megengedő a Khalisztán-mozgalom Kanadában élő támogatóival szemben. A szervezet Indiában be van tiltva, viszont komoly támogatottsága van a szikh diaszpórában, különösen Kanadában, ahol a legtöbb szikh él Indián kívül, és ahol a lakosság két százalékát teszik ki. India szerint Trudeau azért védi a szikh „szeparatistákat”, mert azok támogatják a liberális pártját. Újdelhi azt is állítja, hogy Kanada pontosan ismeri a Khalisztán-párti csoportokat és megfigyeli a tagjait. A tavalyi események után az indiai kormány felszólította Ottawát, hogy az ázsiai országban tartózkodó 62 diplomatájából hívjon vissza 41-et, és egy időre felfüggesztette a vízumok kiadását is.
Ami Kanada szerint a véleményszabadság és az aktivizmus garantálása, az India szerint nemzetbiztonsági fenyegetés. Újdelhi most azt is közölte, további lépésekre is készek, hogy válaszoljanak
az India elleni szélsőségesség, erőszak és szeparatizmus kanadai kormányzati támogatására.
Az indiai hírszerzést már jó ideje vádolják azzal, hogy más országokban hajtanak végre gyilkosságokat, ugyanakkor ezek a támadások a közelmúltig csak a szomszédos országokat érintették. A Nidzsár meggyilkolásában való indiai kormányzati részvétel vádját azonban megerősítették az amerikai hatóságok is egy nyomozásukban. Ez azután indult, hogy egy hasonló, de sikertelen merényletet kíséreltek meg egy New York-i szikh pap ellen.
A manhattani szövetségi ügyészek tavaly azt közölték: találtak összefüggéseket a két merénylet között, és vádat is emeltek India azon „magas rangú helyi tisztviselője” ellen, akit az akció megszervezésével vádolnak, és akinek a feladata a biztonság megszervezése, a hírszerzés volt az Egyesült Államokban, korábban pedig a Központi Tartalékos Rendőrség tagja volt Indiában. A két eset között az a különbség, hogy India a washingtoni hatóságokkal hajlandó együttműködni.
Kanadában júniusban egy parlamenti bizottság arra jutott a hírszerzés információi alapján, hogy Kína és India jelenti a legnagyobb veszélyt a külföldi befolyásolás szempontjából. Kumar Verma nagykövet akkor visszautasította a jelentés tartalmát, és politikailag motiváltnak minősítette azt.
A kanadai kormány által Kumar Verma ellen megfogalmazott vádak nevetségesek, és megérdemlik, hogy megvetéssel kezeljük azokat
– rögzítette az indiai kormány azzal, hogy Kumar Verma „36 éven át tartó kiemelkedő karrierjét” akarja így besározni Ottawa.
Körülmények
A politikai motiváltság vádja Trudeau-t érzékenyen érintheti. Az indiai állítás hátterében ugyanis az áll, hogy a támogatásukért cserébe a szikheknek megfelelően cselekszik a kanadai kormányfő, aki igen komoly politikai válságba került az utóbbi időben. Már a tavalyi, a gyilkosság után kibontakozó konfliktus első hullámáról beszámoló cikkünkben is írtunk arról, hogy a politikai pályáját 2015-ben igazi sztárként kezdő Trudeau népszerűsége soha nem látott mélységbe zuhant, az azóta eltelt egy évben a támogatottsága pedig még mélyebbre süllyedt.
Nemrégiben bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormányfő ellen, miután a szikh származású Jagmeet Singh vezette szociáldemokrata Új Demokrata Párt bejelentette, nem támogatja többé kívülről a kisebbségi kormányt. Trudeau-nak a parlamenti szavazást sikerült túlélnie, de Kanadára jövőre voksolás vár.
Kanadában mintegy 770 ezer szikh él – ez a legnagyobb diaszpóra az indiai Pandzsáb államon kívül. A szikh szeparatizmus – amelynek a gyökereit a 80-as és 90-es évek véres felkeléseinél találni – korábban is okozott gondot a két ország között, de a kétezres évek elejére többek között Trudeau elődje, Stephen Harper munkájának eredményeként az ellentétek elsimultak a két ország között.
Trudeau 2016-ban egy alkalommal azzal dicsekedett, hogy több szikh (4) van a kormányában, mint az indiai kabinetben.
Csakhogy – amint arra a BBC figyelmét felhívta a két ország viszonyának szakértője, a kanadai St Jerome’s University történelemprofesszora, Ryan Touhey –,
Ezek az újabb kanadai csoportok büszkék az anyaország gazdasági eredményeire, viszont szkeptikusak a szikh szeparatizmussal szemben.
Ugyanakkor a krízisből pont ez lehet a kivezető út. Kanadában összességében 1,3 millió indiai él, ez az egyik legnagyobb indiai közösség a világban, mindemellett a lakosság négy százalékát teszik ki. Ezek pedig előmozdíthatják a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, Kanadának már most is a tizedik legnagyobb gazdasági partnere India. Azaz nem is érdeke Kanadának, hogy a helyzet még inkább elmérgesedjen.
Már csak azért sem, mert Kanada, illetve kisebb mértékben Ausztrália és Nagy-Britannia, valamint India között egyre elmélyülő ellentétek aközben történnek, hogy az USA, az EU és a szövetségeseik Indiát próbálják meg erősíteni, hogy azzal ellensúlyozzák a térség másik nagyhatalmát, Kínát. India a folyamatosan növekvő lakosságával egyre komolyabb súlyt tölt be a világban mind védelmi, mind kereskedelmi, mind gazdasági téren.
