A The Wall Street Journal értesülése szerint Kim Dzsongun újabb határfal építését és aknamezők telepítését rendelte el a két Korea határán, hogy megnehezítsék a disszidálást. A lap szerint ennek az az oka, hogy az észak-koreaiak egyre kreatívabb módokon próbálnak menekülni a diktatúrából. Augusztus elején például egy észak-koreai katona egyszerűen átsétált a demilitarizált zóna déli oldalára. 2019 óta ez volt az első olyan eset, amikor aktív állományú katona szökött délre.
Tavaly év végén Ri Il Kyu, Havannában állomásozó észak-koreai diplomata egyenesen onnan szökött Dél-Koreába. Ri a családjával együtt szállt fel egy Szöulba tartó gépre, elmondás szerint azért, mert csalódott az észak-koreai rendszerben.
Az országot továbbra is szinte teljes gazdasági blokád sújtja, és ez még akkor is igaz, ha Oroszország az elmúlt hónapokban hajlandónak mutatkozott fegyverekért cserébe mentőövet dobni. Az éhínség a szankciók miatt egyre gyakrabban és súlyosabb formában jelentkezik az országban, ami növekvő elégedetlenséghez vezet. Az elmúlt években Phenjan válaszul fokozta a határellenőrzéseket, egyúttal elrendelte a disszidálni próbálók azonnali agyonlövését. Nehéz elképzelni, de tény: az emberi jogi helyzet Észak-Koreában mostanra még a korábbinál is rosszabb lett.
Mindez összefügg a disszidensek összetételéről írtakkal. Korábban az ország vezető rétegéből kevesen menekültek el, ám a dél-koreai Újraegyesítési Minisztérium adatai szerint a számuk évek óta egyre nő. Ide sorolható az említett katona is, akinek valószínűleg szögesdrótkerítéseken és aknamezőkön kellett átküzdenie magát, hogy eljuthasson a másik határszakaszra. Feltehetőleg most már az ország elitjét is egyre jobban érintik a szankciók, sőt az általuk okozott éhínség is, és ebben már a hadsereg sem kivétel. Dél-koreai források szerint
„A határ megerősítése azt bizonyítja, hogy a Kim-rezsim tud a belső elégedetlenségről, és meg akarja akadályozni a disszidálást” – állítja Kang Dong-wan, az észak-koreai menekülteket segítő egyik szervezet korábbi elnöke, aki a The Wall Street Journalnak nyilatkozva arról is beszélt, hogy ennek ellenére a menekültek száma összességében – legalábbis a Covid-válság előtti szinthez képest – visszaesett.
Amíg 2019-ben 1047-en szöktek meg, addig ez a szám tavaly csupán 196-ra rúgott. Mindenhez hozzátartozik azonban, hogy az utóbbiak közül tízen sorolhatók az ország – tágabban vett – elitjéhez. Ez alátámasztja azt az állítást, miszerint kevesebb ember szökik meg, de közöttük arányaiban több a fontos pozíciót betöltő személy.
Ez pedig komoly presztízsveszteség Phenjannak, főleg a délre menekülő katonákat tekintve, hiszen ők akár titkos információk birtokában is lehetnek. Szöul a disszidenseket propagandacélokra is fel tudja használni. A 2010-es években arra is akadt példa, hogy egy, korábban az északi politikai elithez tartozó menekült délen is politikai karrierbe kezdett, méghozzá egy antikommunista, jobboldali párt színeiben.
