Az Izraelnek nyújtott támogatással és a tűzszüneti tárgyalások előmozdításával az Egyesült Államok kiemelkedő szerepre tett szert a gázai konfliktusban. Ezt a szerepet sokan kritizálják, mások dicsérik, meghatározó hatása azonban nehezen vitatható el,
- legyen szó az Izrael mögötti azonnali felsorakozásról a Hamász október hetedikei támadását követően,
- vagy éppen az iráni–izraeli háború elkerülésében.
Jelenleg az Egyesült Államok Egyiptommal és Katarral közösen lép fel azért, hogy Izraelt és a Hamászt rávegye egy fegyverszüneti megállapodásra, ezzel nem csak a túszokat szabadítva ki Gázából, de elkerülve egy iráni fellépést is Izraellel szemben.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter az izraeli tárgyalásai után hétfői nyilatkozatában bejelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette számára: Izrael elfogadja az amerikai áthidaló javaslatot a gázai tűzszünetre és túszalkura, és most ezt a Hamásznak is meg kell tennie.
Éppen ezek miatt stratégiai fontosságú kérdés, hogy a november elején, tehát kevesebb mint három hónap múlva tartandó amerikai elnökválasztás hogyan hat majd a jelenleg is a regionális háború szélén táncoló Közel-Keletre. Az Egyesült Államok következő vezetőjének megválasztása két szempontból is közvetlenül hat a jelenlegi válságra: egyrészt az időzítése, másrészt a lehetséges kimenetelei miatt.
A gázai válság felemás kezelése
A Közel-Kelet ma csendesebb, mint bármikor az elmúlt két évtizedben
– Jake Sullivan, Joe Biden elnök nemzeti biztonsági tanácsadójának szerencsétlenül időzített mondata mindössze nyolc nappal előzte meg a Hamász támadását és a jelenlegi példátlan válságot. A kijelentés méltán lett híres-hírhedt, hiszen nem csak azt mutatta meg plasztikusan, hogy Washington mennyire elszakadt a közel-keleti realitásoktól, de azt is, hogy a válságok elkerülésének igényén túl igazán a Biden-adminisztrációnak nincs Közel-Kelet-politikája. Az izraeli-palesztin kérdés, de szép lassan az Iránnal való tárgyalások vagy a több mint 10 éve kirobbant szíriai és jemeni háborúk is szinte teljesen lekerültek a napirendről.
Ennek a politikának a bukását leglátványosabban a 2023 októberében kirobbant és azóta regionális méretűvé nőtt gázai válság mutatta meg. Utólag visszanézve a válságkezelés kezdeti szakaszában a demokrata elnök elérte rövid távú céljait:
