Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nagy hírt jelentett be a napokban: a Hamász ellen októberben indított harcok intenzív szakasza lassan lezárul, a katonai figyelem pedig ezzel párhuzamosan a libanoni határszakaszra kerülhet át. Ha ez megtörténik, és Izrael szárazföldön is megtámadja a határ túloldalát ellenőrző Hezbollahot, azzal a közel-keleti válság egy újabb, az eddiginél sokkal veszélyesebb szakaszába lép.
A konfliktussal kapcsolatban összeszedtük azt az öt legfontosabb kérdést és választ, amelyek meghatározzák a háború lefolyását, valamint azt, hogy miként érinthet ez minket.
Miért akarja megtámadni Izrael a Hezbollahot?
A libanoni Hezbollah gyakorlatilag az első pillanattól részévé vált a tavaly októberben kipattant válságnak. A palesztin Hamász október 7-ei támadását követően északról a libanoni síita fegyveres csoport is egy folyamatos, de alacsony intenzitású katonai nyomást helyezett az ország északi részére, hogy szolidaritást vállaljon a Hamásszal. Ennek következtében a múlt év végére körülbelül 80–100 ezer ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét az ország északi részén. Ők a mai napig nem mentek haza, hiszen a biztonsági helyzet érdemben nem változott.
Izrael szeretné ezt a közvetlen nyomást megakadályozni, ennek hiányában ugyanis az élet nem térhet vissza az október 7. előtti állapotokhoz az országban. Ráadásul a Hamász akciójának fényében sokan nem is akarnak visszamenni a korábbi status quóhoz:
Ebből viszont az következik, hogy ami korábban tolerálható volt, az most már elfogadhatatlan lenne. A Hezbollah elleni izraeli fellépésnek a célja így gyakorlatilag a szervezet kiszorítása a határtól körülbelül 30 kilométerre található Litáni folyó mögé, ami egy biztonságosabb helyzetet hozna létre.
A határvidékről való kivonulás egyébként a Hezbollahnak nemzetközi jogi kötelessége: a két fél között legutóbb 2006-ban vívott háború után elfogadott, 1701. számú ENSZ BT-határozat erre kötelezi a csoportot, azonban ennek azóta sem tett eleget.
