Nicaragua Közép-Amerika legnagyobb, 1,4 magyarországnyi területű országa. Az idősebb magyar generációknak leginkább a hidegháború egyik fő színtereként lehet ismerős: az 1979-ben hatalomra került baloldali Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) ellen harcoló felkelőcsoportokat, összefoglaló nevükön a kontrákat sokáig az Amerikai Egyesült Államok is támogatta pénzzel, fegyverrel és kiképzésekkel. Daniel Ortega elnöksége (1985–1990) idejére a lakosság belefáradt a harcokba, és a békevágy manifesztumaként Ortega 1990-ben, 1996-ban és 2001-ben is elvesztette a választásokat.
A sandinista vezér ugyanakkor 2006-ban visszatért az ország élére, és a piacorientált reformok, valamint a jó makrogazdasági adatok kivívták ugyan a Világbank elismerését, ám a nyugati világ csakhamar diktatúraként kezdte számontartani Nicaraguát. Ortega ugyanis
- eltörölte az elnöki ciklusok számának korlátozását,
- keményen fellépett az ellenzékkel szemben,
- 2017-ben pedig feleségét, Rosario Murillót emelte maga mellé alelnöknek.
2021-ben Ortega ismét – immár összesen ötödszörre – nyert, majd 2022 novemberében az FSLN átvette az irányítást mind a 153 önkormányzat felett. Ezzel befejeződött az ország egypárti állammá való átalakítása.
Nicaraguában az 1979-es sandinista hatalomátvételkor zajlott le az első menekülthullám (ekkor részben a megbuktatott Somoza-diktatúra haszonélvezői távoztak), amelyet a sandinisták és a kontrák közti folyamatos harcok – a Reagan-kormány segítségével való – felerősödése miatt 1982-ben és 1985-ben két újabb követett. A két fő célország Costa Rica és az USA voltak. Ezek a hullámok azonban nem voltak jelentősek, amit az is jelez, hogy a nicaraguaiak 2019-ben az Egyesült Államokba érkező közép-amerikai bevándorlóknak tették ki, az összes amerikai bevándorlónak pedig kevesebb mint 1 százalékát.
2018. április 18-án Ortega kormánya 5 százalékkal csökkentette az öregségi nyugdíjakat, és növelte a munkavállalói és a munkaadói járulékokat. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által támogatott politika rendkívül népszerűtlen volt belföldön, országszerte tüntetések robbantak ki. A kormány válasza: 300 tüntetőt megöltek, több ezren megsérültek, illetve börtönbe kerültek.
A törvényt ugyan visszavonták, az országos sztrájkok és tiltakozások mégis egyre erősödtek. A kormányellenes erők felgyújtották a New Radio Ya-t, egy Ortega-barát médiumot, miközben egyetemi és kormányzati irodákat támadtak meg, és a hatalom támogatóit zaklatták, több rendőrtisztet elraboltak és megöltek. Két Ortega-támogatót az utcán égettek el, miközben a bámészkodók tapsoltak. Júniusban az ellenzéki mozgalmak Nicaraguai Polgári Szövetség az Igazságosságért és a Demokráciáért nevű ernyőszervezete országos sztrájkot szervezett. A tüntetők barikádokat állítottak fel Managua körül, valamint elfoglalták Masayát, a fővárostól délkeletre fekvő sandinista fellegvárat is. A tüntetők több mint két hétre elbarikádozták magukat. Az ellenállást az elnök egyik fő támogatója, egy tapasztalt katonai vezető, Glauco Robelo tábornok (maga is volt gerilla) csapatai számolták fel. A gazdasági és politikai válságot a koronavírus-járvány okozta recesszió, a demokrácia rombolása miatt kivetett amerikai és európai uniós szankciók, majd a 2021-es manipulált, ellenzékiek bebörtönzését követő választások súlyosbították.
Közel van, gazdaságilag és politikailag egyaránt stabil, a fejlett világ polgárainak körében népszerű turisztikai desztináció. Történelme során nem először fejti ki vonzerőt a nicaraguai bevándorlókra, akik a korábbi migrációs hullámok alkalmával jellemzően alacsony bérigényű, kevéssé képzett munkások voltak. Az elmúlt néhány évben érkezett tömegben azonban megjelentek a magasabban kvalifikált migránsok is. A rövid idő alatt lezajlott óriási beáramlás – 2017-ben 67 nicaraguai menedékkérőt regisztráltak, 2022 júniusában már 205 ezren tartózkodtak „Közép-Amerika Svájcában” – túlterhelte Costa Rica menekültügyi rendszerét, ezért 2022-ben az ottani kormány korlátozásokat vezetett be. Az új kérelmezőknek az érkezésüket követő egy hónapon belül regisztrálniuk kellett, és be kell jelentkezniük a társadalombiztosítási rendszerbe, valamint megszűnt a gyorsított munkavállalási engedély kiadásának lehetősége. Részben emiatt sokan észak felé fordultak, és több más ország mellett az USA-t is célba vették.
A számok 2022 decemberében havi rekordmagasságra, közel 35 500-ra emelkedtek. 2023 januárjában a Biden-kormányzat új korlátozásokat vezetett be: havonta legfeljebb 30 ezer nicaraguai, kubai, haiti és venezuelai állampolgárt utasítottak ki Mexikóba. Ezt a politikát egy új rendszerrel párosították, amely lehetővé tette, hogy e négy ország legfeljebb 30 000 állampolgára humanitárius védelemben részesülve léphessen be az Egyesült Államokba, amennyiben az Egyesült Államokon kívülről nyújtják be kérelmüket, van amerikai szponzoruk, és megfelelnek más feltételeknek.
Az elmúlt években számos nicaraguai menedékkérőt ideiglenesen őrizetbe vettek az Egyesült Államok létesítményeiben, majd visszaengedték őket az országba, hogy megvárják a bevándorlási bírósági eljárást. (A Trump– és a korai Biden-korszak alatt néhányan a mára már megszűnt Remain in Mexico hatálya alá kerültek, amely lehetővé tette az amerikai hatóságok számára, hogy a menedékkérőket és más illegálisan érkező migránsokat Mexikóba küldjék, hogy ott várják ki az eljárásuk lezárását.) Összességében a 2022-es pénzügyi évben az amerikai bevándorlási bíróságoktól döntést kézhez vevő nicaraguaiak 43 százaléka kapott valamilyen formában védelmet.
A két említett célországban végrehajtott változások miatt más országok is elkezdték vonzani a nicaraguaiakat. Sokan Panamába mentek, vagy elindultak a gyakran veszélyes északi útra, remélve, hogy átjutnak az amerikai-mexikói határon. 2017-tel összevetve a többnyire hondurasi migránsokból álló karavánokkal szemben az utóbbi években egyre több nicaraguai halad át Mexikón. Az ottani hatóságok egyre gyakrabban igyekeznek szétverni a bevándorlócsoportokat, 2022 első 11 hónapjában mégis több mint 8700 nicaraguai kért menedéket Mexikóban. Ez több mint tízszeres növekedés 2020-hoz képest.
Ortega, az egykori hős gerilla az általa is megdöntött helyébe saját autoriter rendszert épített. Akinek nem tetszik, csomagolhat, így nem valószínű, hogy a kivándorlási hullám leállna a közeljövőben. Ráadásul
Megszüntette ugyanis 2021 novemberében a kubaiakra vonatkozó vízumkorlátozásokat, majd ezt a haitiakra, más latin-amerikai országok, végül több ázsiai és afrikai nemzetre vonatkozó hasonló döntés követte. Felbérelt egy magáncéget, hogy kössön szerződéseket charterjáratokat üzemeltető társaságokkal Ázsiában, Európában és Afrikában. A külföldiek a managuai repülőteret megállóhelyként használták az USA felé tartó szárazföldi útjukon. A fizetendő repülőtéri illetékeket pedig – amelyek fejenként 100 és 200 dollár között mozognak – Ortega kormánya a költségvetésbe folyatta, több millió dolláros bevételt kasszírozva.
∗
A cikk szerzője Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője
