Nagy napja volt március 15-én a Zoran Milanovic horvát köztársasági elnöknek. Az ország történetében első alkalommal egy hétvégi nap helyett hétköznapra (április 17-ére, szerdára) hirdette meg az előrehozott parlamenti választást, majd pár órával később mindenkit meglepve bejelentette: az ellenzék legnagyobb baloldali erejének, a Szociáldemokrata Pártnak (SDP) és választási szövetségeseinek „független” jelöltjeként megméretteti magát a voksoláson.
Így aztán előfordulhatna az az abszurd helyzet, hogy győzelem esetén államfőként saját magát bízhatná meg kormányalakítással.
Mindannyiunk életében vannak pillanatok, amikor el kell hagyni a komfortzónánkat, mert nincs más út
– nyilatkozta Milanovic, aki volt már miniszterelnök az SDP színeiben 2011-től 2016-ig. 2016 óta Andrej Plenkovic a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) színeiben vezeti az országot. Milanovic pedig 2020 óta Horvátország államfője, 2025 februárjában járna le a hivatali ideje, éppen ezért alapesetben az év végén közvetlen elnökválasztást is tartanának.
Csütörtökön még úgy tűnt, Plenkovic szája íze szerint történnek a dolgok: elfogadtak több fontos törvényt, köztük azt, ami a korrupt politikusokat védi a sajtótól, majd feloszlatták a parlamentet, utat engedve az előrehozott választásoknak. Alapvetően csak ősszel tartanának parlamenti választást Horvátországban, Plenkovicék ezzel a lépéssel vélhetően elejét akarták venni, hogy az igazságügyi és médiapolitikájuk miatt tovább csökkenjen a kormánypárt népszerűsége. Februárban ugyanis az elmúlt évek legnagyobb, többezres tüntetését tartották Zágrábban a korrupció ellen és az előrehozott választásért – utóbbit eredetileg az ellenzék indítványozta, de a parlamenti többség akkor még leszavazta.
Milanovic az indulását azzal indokolta, hogy a jelenlegi kormány csúcsra járatta a korrupciót, illetve megválasztották legfőbb ügyésznek a megvesztegetésbe keveredett politikusokkal kapcsolatot ápoló Ivan Turudicot, amivel szerinte Plenkovic a bűnözés és a korrupció védelmezőjévé vált. Az államfő szerint most „nemzetvédő kormányra” van szüksége az országnak.
Megállítjuk a horvát tragédiát!
– tette hozzá a jelölését pártszinten megerősítő SDP rendezvényén szombaton.
A Facebookon tett bejelentése szerint csak akkor hajlandó lemondani a – javarészt ceremoniális feladatokból álló – köztársasági elnöki pozíciójáról, ha megnyerte a választást, ez azonban alkotmányos aggályokat vetett fel. Az alkotmánybíróság azon nyomban be is jelentette, hogy vizsgálják, az államfő szándéka összeegyeztethető-e az alkotmánnyal és a választási törvénnyel.
A horvát alaptörvény nem tiltja ezt a megoldást – nyilatkozta a Bloombergnek a hétvégén Zarko Puhovski, a Zágrábi Egyetem politológusa, aki szerint azonban Milanovic terve nem tartja tiszteletben a hatalommegosztás, a jogállamiság és a politikai stabilitás elveit.
Az alkotmánybíróság hétfőn azonban úgy döntött, nem alkotmányos az államfő kampánya saját maga mellett.
Ha az elnök részt akar venni egy politikai kampányban, azonnali hatállyal be kell nyújtania a lemondását az Alkotmánybíróság elnökének
– jelentette ki Miroslav Separovic, a testület elnöke. A 9-2 arányban elfogadott döntés szerint a köztársasági elnöknek függetlennek kell lennie, ám ha részt vesz egy párt kampányában vagy a választásokon – vagy ha akár egy másik közfeladatot látna el –, ez az elv sérül. Azt is megemlítette, ha Milanovic nem tartja be a döntésüket, és a szavazás lebonyolításáért felelős választási bizottság sem látja el megfelelően a feladatát, az alkotmánybíróság közbeléphet.
Remélem, nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy a választások kiírásáról szóló döntést, a jelöltlistát meg kelljen semmisíteni
– tette hozzá Separovic.
Amennyiben Milanovic lemondana, akkor a parlament elnöke venné át a feladatait, aki jelen esetben Gordan Jandrokovic, a HDZ tagja.
Az államfő viszont még az alkotmánybírósági állásfoglalás előtt visszautasította, hogy bármilyen okból lemondjon. Milanovic közölte, az ő értelmezésében az alkotmány nem tiltja meg, hogy a hivatalában maradjon a választás lezárultáig.
Amennyiben a köztársasági elnök kitart ezen álláspontja mellett, az súlyos politikai válságot okozhat. A horvát államfő szerepe alapvetően szimbolikus, a politikát a kormány határozza meg, ám az ő feladata a választási eredmények figyelembe vételével a miniszterelnök jelölése – ebben kulcsszerepet tölt be, ha a politikai erőviszonyok nem egyértelműek –, valamint feloszlathatja a parlamentet, továbbá ő a fegyveres erők vezetője, illetve némi beleszólással rendelkezik a külpolitikába is.
Az alkotmánybíróság döntését a Milanovic mögött álló SDP – trükkösen – csak részben fogadta el. Vezetője, Peda Grbin úgy nyilatkozott a Standard szerint:
Mától kezdve nem mondhatom, hogy Milanovic indul, hogy kormányalakítási mandátumot szerez, és hogy miniszterelnök lesz.
Aztán úgy folytatta:
Nem mondom, amíg nem ismert a választás eredménye. Aztán kihirdetjük, mert a polgárok változást akarnak.
Hozzátette: a testület döntése egy „puccskísérlet vízipisztollyal”.
Milanovic is puccsnak nevezte az alkotmánybíróság döntését, mert szerinte a szavazók akaratának érvényesülését próbálják így akadályozni, de neki esze ágában sincs meghátrálni.
Ezt a választásokon kell tisztázni. A végén én leszek a miniszterelnök, de nem mondom el ezeknek az analfabéta gengsztereknek, hogyan.
„Tipikus maffiamódszernek” nevezte a testület döntését, egyúttal felhívta a figyelmet, hogy Separovic korábban a horvát titkosszolgálat vezetője volt a HDZ uralma alatt, „amikor újságírókat követtek és zaklattak.” Egyúttal felszólította a polgárokat, hogy szavazzanak „bármely pártra, csak a HDZ-re ne”.
A választások után foglalkozunk ezekkel a maffiózókkal. Nem lesz lövöldözés, nem lesz verés, de lesz egy harmadik köztársaságunk,
fogalmazott.
A hivatalban lévő Plenkovic miniszterelnök – ahogyan a politikai ellenfelei – szintén a puccs szót használta, csak épp ellenkező értelemben. Ő egyetért az alkotmánybíróság döntésével, szerinte péntek óta egy mini puccskísérlet szemtanúi az emberek. Pártja riválisáról, az SDP-ről azt mondta: nem tudja, hogy csupán pillanatnyi zavarról vagy komoly problémákról van-e szó.
Ez a sok üres beszéd, az alkotmánysértés, a vadság, a primitivizmus, az egész párt és a baloldal megtagadása ilyen rövid idő alatt, álmodni se tudtunk volna magunknak jobb forgatókönyvet
– jelentette ki hétfőn a kormányfő, aki korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy április 17-e a cirkusz világnapja, Milanovic indulása pedig „csak még nagyobbá teszi a cirkuszt”.
A horvát sajtó az SDP és Milanovic szavait nagyrészt úgy értelmezi, hogy a köztársasági elnök hivatalosan kimarad a választási kampányból, és majd a választást követően javasolják őt miniszterelnöknek, hiszen a kormányfő személyét a parlamenti többségnek kell jóváhagynia. Így lett rövid időre kormányfő 2016-ban Tihomir Oreskovic is, aki nem vett részt az akkori kampányban. Separovic, az alkotmánybíróság elnöke ezt a lehetőséget egyébként alkotmányosnak tartja, vagyis szerinte Milanovicnak ki kell maradnia a következő hetek politikai kampányából.
Rég nem látott harc a hatalomért
Az 57 éves, jogász végzettségű, korábbi EU-s diplomata Milanovic indulásával nagyot nyerhettek a szociáldemokraták, mert – noha a menekültválság kezelésébe belebukott lassan egy évtizede – még mindig az egyik legnépszerűbb politikus az országban. Valós kihívója Plenkovicnak, akit megakadályozhat abban, hogy ő legyen a 3,8 milliós Horvátország történetének leghosszabb ideig hivatalban levő kormányfője, akinek irányítása alatt tavaly a horvátok nem mellesleg a schengeni- és az euróövezet tagjai is lettek.
Bár a kormány az előbbiek mellett
- az inflációellenes intézkedések,
- a viszonylag magas gazdasági növekedés,
- valamint a nyugdíj- és – a közszféra fizetésemeléseit követő – béremelkedések miatt továbbra is népszerű (éppen áprilisban újabb béremelés várható a közalkalmazottak körében, miután januárban a minimálbért 20 százalékkal, 840 euróra, azaz 330 ezer forintra emelték),
az ellenzék elsősorban a korrupciót próbálja a kampánya középpontjába állítani, ami nem is csoda, hiszen Plenkovic első ciklusában hét miniszter hagyta el a kabinetet.
Az 53 éves, szintén korábbi diplomata és jogász Plenkovic már több alkalommal kijelentette, nem kíván teljes mértékben együttműködni az EU-s forrásokat érintő, határokon átnyúló korrupciós ügyek kivizsgálására létrejött Európai Ügyészséggel (amelyhez az ő vezetésével csatlakozott országa).
Csütörtökön pedig elfogadott a horvát törvényhozás egy olyan jogszabályt, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azokat, akik a bírósági nyomozati aktákból adnak át információkat a sajtónak. A kritikusok szerint azért hozták meg ezt a törvényt, hogy megakadályozzák a Plenkovic pártjához köthető korrupt ügyletek leleplezését. Ezt sugallja az is, hogy a szerdán az esküjét letevő legfőbb ügyész, Turudic korrupt politikusokkal való kapcsolatára is azután derült fény, hogy ezek az információk kiszivárogtak a nyomozási aktákból.
Plenkovic ugyanakkor – ahogy európai pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) is – ukránbarát politikát folytat, Milanovic viszont az invázió kezdete óta többször is oroszbarát kijelentéseket tett, ellenezte Svédország és Finnország felvételét a NATO-ba, valamint megakadályozta, hogy ukrán katonák tiszti képzést kapjanak Horvátországban.
Bár a kormányfő a pártjával mintegy 10 százalékpontos előnyben lehet(ett Milanovic bejelentkezéséig), összességében ez is csak 27 százalékot jelent – áll a Promocija Plus március 10-i felmérésében. Az ötszázalékos bejutási küszöböt önállóan a szélsőjobbos Haza Mozgalom (Domovinski Pokret), az újbalos Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) és a jobboldali Híd (Most) lépné át.
A 151 fős törvényhozásban jelenleg is csak külső támogatással van vékony többségük a kormánypártoknak.
A politológus Puhovski azok közé tartozik, akik úgy gondolják, Milanovic indulásával kiegyenlítetté vált a politikai harc a jelenleg és a 2020-as választáson is mintegy tíz százalékkal jobban álló HDZ és a szociáldemokraták által vezetett, 11 pártból álló szövetség között. A Reuters arról ír, a legtöbb ellenzéki párt támogatja Milanovic indulását, még azok is, melyek gyakran kritikusak a megnyilvánulásaival szemben. Egy hétvégi felmérés pedig már Milanovic enyhe előnyét jelezte – írta meg a Bloomberg.
