Vizsgálat indul a kárpátaljai dandárt ért támadás miatt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy felelőtlenség lenne választások megtartásáról beszélni háború idején, és egységre szólított fel mindenkit az értelmetlen politikai viták elkerülése érdekében.

Zelenszkij hangsúlyozta: létfontosságú az országgal szemben álló katonai kihívásokra összpontosítani, amikor az ország a több mint húsz hónapja kezdődött átfogó invázió után az ukrán terület egyötödét megszállva tartó orosz katonákat igyekszik kiűzni. Be kell ismernünk, hogy ez a védekezés ideje, a harcé, amelytől az állam és a népe sorsa függ. Úgy vélem, ebben az időben nem helyénvaló választásokat tartani – mondta az elnök esti videóüzenetében.

A jelenleg Ukrajnában érvényben lévő hadiállapot idején tilosak a választások, de Zelenszkij közölte, megfontol bizonyos módosításokat a megtartásuk érdekében – törvénymódosítást és külföldi segítséget a folyamat finanszírozásához. Közölte, hogy szeretne másodszor is indulni, ha lesznek választások. Dmitro Kuleba külügyminiszter a hét végén közölte, hogy az elnök mérlegeli a háború idején tartandó választások melletti, illetve az ellene szóló érveket.

Orosz csapatok megöltek egy georgiai állampolgárt a szakadár Dél-Oszétia határa mentén futó tűzszüneti vonalon – közölte hétfőn Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnök Facebook-oldalán.

Garibasvili szerint egy georgiai állampolgárt lelőttek, egy másikat pedig elfogtak az orosz katonák Kirbali települése mellett a de facto határon. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy megfelelő módon reagáljon a történtekre, a dél-oszét hatóságokat pedig arra, hogy működjenek közre az elkövetők kézre kerítésében és felelősségre vonásában.

Szalome Zurabisvili államfő szintén a nemzetközi közösséghez fordult, hogy a történtek miatt ítélje el Oroszországot. Az esetet pedig a georgiai államiság elleni támadásnak nevezte. Ez az első halálos incidens a 2008-as orosz-georgiai háború óta. A tűzszüneti vonalat soha nem jelölték ki pontosan, a térségben ezért gyakori civilek őrizetbe vétele.

A Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán elszakadt Dél-Oszétia területén 1992 óta állomásoznak orosz csapatok. Georgia 2008. augusztus 8-ra virradóra kísérletet tett arra, hogy fegyverrel visszaszerezze a szakadár területet, de ezt Oroszország megakadályozta. Dél-Oszétia az ötnapos háborút követően Abháziával együtt önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét.

Működésbe lépett robbanószerkezet áldozata lett Hennagyij Csasztjakov, az ukrán hadsereg főparancsnokának helyettese – közölte hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál alapján az MTI. A tájékoztatás szerint Csasztjakov otthonában, a Kijev melletti Csajka településen „gránát” robbant.

Robbanóeszköz óvatlan kezelése miatt saját otthonában, Csajka településen meghalt egy 39 éves katona. Tizenhárom éves fiát súlyos sérülésekkel kórházba szállították

– közölte Marjana Reva belügyi szóvivő.

Az Ukrajinszka Pravda jelentette, hogy Valerij Zaluzsnij hadsereg-főparancsnok helyetteséről van szó, akinek felesége és lánya is a házban tartózkodott a robbanás idején. Előzetes információk szerint a család női tagjai nem sérültek meg.

Nem sokkal később Zaluzsnij Telegram-oldalán megerősítette az értesülést helyettese haláláról.

Ma tragikus körülmények között, saját születésnapján, családja körében életét vesztette helyettesem és közeli barátom, Hennagyij Csesztjakov ezredes. Az egyik ajándékcsomagban működésbe lépett egy ismeretlen robbanószerkezet

– írta.

Száztizenöt katonát és kéttucatnyi drónt veszített el az ukrán hadsereg az Oroszország által megszállt Donyeck megye déli részén az utóbbi egy napban – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. Továbbá azt is, hogy az orosz légvédelem elfogott két HIMARS-lövedéket, és megsemmisített 23 drónt több Luhanszk, Donyeck és Zaporizzsja megyei település körzetében.

Az orosz hadsereg az oroszországi Voronyezsi területen is ártalmatlanná tett két drónt – közölte Telegram-csatornáján Alekszandr Guszejev kormányzó. Guszejev szerint senki sem sérült meg, a földön nem keletkeztek károk.

A Wagner orosz magán zsoldoshadsereg számos katonája kezdett kiképzést tartani a csecsen hadsereg különleges erőinek – közölte hétfőn Ramzan Kadirov csecsen elnök. A Wagner fontos szerepet játszott az Ukrajna elleni orosz háború legádázabb csatáiban, de a sorsa bizonytalanná vált, miután a vezetője, Jevgenyij Prigozsin egy repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette augusztusban, két hónappal azután, hogy fellázadt az orosz hadvezetés ellen. Kadirov Telegram-csatornáján közölte, hogy egykori Wagner-fegyveresek nagyszámú csoportja intenzív kiképzést tart a csecsen Ahmat különleges erőknek. Egyelőre nem tudni, hány Wagner-fegyveres vesz részt a kiképzésben, illetve a csecsen hadseregnél maradnak-e, ha a kiképzés befejeződik.

A holland vállalatok az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett európai szankciókat úgy próbálják megkerülni, hogy Törökországon keresztül exportálnak termékeket az országba – jelentette a holland statisztikai hivatal hétfőn (CBS).

A jelentés szerint a holland termékek Oroszországba irányuló exportja a szankciók bevezetése óta csökkent, ugyanakkor a Törökországba irányuló holland export robbanásszerűen megnőtt. Az idei második negyedévben 869 millió euró értékű holland árut szállítottak Törökországba, 91 százalékkal többet mint két évvel korábban.

Az uniós tagországok korábban megállapodtak arról, hogy válaszul Ukrajna megtámadására, megtiltják bizonyos árucikkek, a többi között mikrochipek, közlekedési, hadászati eszközök, exportját Oroszországba. Hollandia az idei második negyedévben 284 millió euró értékben exportált árucikkeket Oroszországba, 63 százalékkal kevesebbet, mint két évvel korábban, a háború kezdete előtt. A holland termékek Törökországba és az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiba – Kazahsztánba, Fehéroroszországba, Örményországba, Kirgizisztánba – irányuló exportja 2023 második negyedévében 42, illetve 75 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest.

A CBS jelentése arra is rámutatott, hogy 2021 második negyedévében Oroszország volt a holland irodai gépek – például szövegszerkesztők, számológépek és pénztárgépek – második legnagyobb importőre. Mivel a szankciók ezekre az eszközökre is vonatkoznak, két évvel ezelőtt ez a holland export megszűnt, Törökország részesedése a holland irodagépek exportjában 3,5 százalékról 10 százalékra nőtt, 15 millió eurós exportértékkel.

A teherautók és buszok szintén szerepelnek a szankciós listán. 2021 második negyedévében Oroszország 1,8 százalékos részesedéssel rendelkezett a holland teherautók és buszok exportjában, mintegy 11 millió euró értékben. Itt is leállt az Oroszországba irányuló export, ugyanakkor a Törökországba irányuló kivitel a 2021 második negyedévi 0,5 százalékról az idei második negyedévben 3 százalékra nőtt.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem jelentette be, hogy indulna újabb mandátumért, és a kampányt sem hirdette még meg– közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Hétfőn a Reuters hírügynökség hat különböző forrásra hivatkozva írta meg, hogy Putyin újraindul a márciusban esedékes oroszországi választásokon. A orosz vezér a híügynökségi források szerint azért döntött így, mert úgy érzi, az elmúlt évtizedek legveszélyesebb időszakán kell átvezetnie Oroszországot.

„Az elnök nem tett semmilyen nyilatkozatot” – válaszolt a Reuters-jelentést firtató kérdésre az orosz elnök sajtótitkára. Peszkov hozzáttete: „Egyelőre a kampány sem lett hivatalosan bejelentve”.

(The Guardian)

Vlagyimir Putyin úgy döntött, hogy indul a márciusi elnökválasztáson, így legalább 2030-ig hatalmon maradhat – számolt be hétfőn a Reuters. A hírügynökség hat forrásra hivatkozva azt írja, az orosz elnök azért döntött az indulás mellett, mert úgy érzi, hogy az elmúlt évtizedek legveszélyesebb időszakán kell átvezetnie Oroszországot

A 71 éves Putyin, akinek Borisz Jelcin 1999. december 31-én adta át az elnökséget, már most hosszabb ideig volt elnök, mint bármely más orosz vezető Sztálin óta – még Leonyid Brezsnyev 18 éves hivatali idejét is túlszárnyalta.

A Reutersnek a téma érzékenysége miatt névtelenül nyilatkozó források elmondták, hogy elkezdtek szivárogni a hírek Putyin döntéséről és a tanácsadók elkezdtek készülni a kampányra.

Putyin számára, akinek a közvélemény-kutatások szerint Oroszországon belül 80 százalékos a támogatottsága, a választás csupán formalitás, mert ha elindul, az állam és az állami média támogatásával és a közvéleményben alig érzékelhető ellenállás miatt biztos, hogy győzni fog.

Harmadával csökkent Ukrajna gabonaexportja a tavalyihoz képest – derül ki az ukrán mezőgazdasági tárca által közölt adatokból. Eszerint a kivitel 9,8 millió tonnára esett vissza a eddig a 2023/24-es gazdasági szezonban, amely  júliustól következő júniusig tart. A minisztérium közlése szerint tavaly ilyenkor Ukrajna már 14,3 millió tonna gabona exportján volt túl.

Ami a részleteket illeti: az idei szezonban az export 4,9 millió tonna búzát, 4,1 millió tonna kukoricát és közel 700 ezer tonna árpát tartalmaz. Az előző szezon hasonló időszakában Ukrajna 5,4 millió tonna búzát, 7,7 millió tonna kukoricát és 1,2 millió tonna árpát exportált.

A minisztérium közlése szerint a kereskedők novemberben eddig 550 ezer tonna gabonát exportáltak, szemben a 2022. november 1-7. közötti 1,07 millió tonnával.

A tárca a visszaesésre nem szolgált magyarázattal, a kereskedők és a gazdaszövetségek szerint azonban a fekete-tengeri ukrán kikötők blokádja és a dunai kikötők elleni orosz támadások a legfőbb okai a csökkenő exportnak.

Ukrajna hagyományosan a mélytengeri kikötőin keresztül szállítja a kivitelre szánt termékei nagy részét.

A kormány a múlt heti állásfoglalásában azt közölte, hogy új exportrendszert vezetnek be a legfontosabb élelmiszeripari termékek vonatkozásában. Ennek célja, hogy elejét vegyék az olyan visszaéléseknek, mint például az adóelkerülés.

Ukrajna kormánya 2023-ban a gabonafélék és olajos magvak piacán 79 millió tonna betakarítására számít. Az exportálható többletet 2023-2024-re mintegy 50 millió tonnára jósolják.

(via The Guardian)

Vasárnap késő este legalább öt ember megsérült Odessza ellen indított orosz dróntámadásokban. A támadások miatt gabonát szállító teherautók gyulladtak ki, és megrongálódott a város egyik legfontosabb művészeti galériája – közölték ukrán illetékesek a fekete-tengeri kikötőben.

„November 6-án az Odesszai Nemzeti Művészeti Múzeum 124 éves lesz” – közölte Oleh Kiper, az odesszai régió kormányzója a Telegramon. Megfogalmazása szerint az oroszok ennek előestéjén a közelben becsapódó rakétával „gratuláltak” az építészeti műemlék fennállásához.

Az épület falai megrongálódtak, néhány ablak és üveg betört – közölte a kormányzó. Később hozzátette azt is, hogy tizenöt, Oroszországból indított drónt semmisítettek meg a város felett. A támadásokban több magas lakóépület megrongálódott, raktár és gabonát szállító teherautók gyulladtak ki, amelyeket azonnal eloltottak.

Az nem derült ki, hogy az épületeket és a teherautókat a drónok vagy a lehulló törmelékek találták el. Oroszország nem kommentálta az eseményeket.

(Reuters / The Guardian)

Ukrajna vizsgálatot indít a munkácsi 128-as számú különálló hegyi rohamdandárt ért, több mint húsz halottal és számos sebesüléssel járó orosz rakétacsapás ügyében – derült ki az ukrán elnök vasárnap esti bejelentéséből.

Ezt a tragédiát el lehetett volna kerülni

szögezte le az NBC amerikai televíziónak adott interjújában Volodimir Zelenszkij, és megismételte: az orosz erők kivonásáig nem lehet tűzszünetről tárgyalni.

A hegyi rohamdandár katonái pénteken vesztették életüket a frontvonal közelében, Zaporizzsja megyében, miután légicsapás érte a rendezvényt, amelyen részt vettek.

Kárpátalján a tragédia nyomán háromnapos gyászt rendeltek el – jelentette az MTI.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6206-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6789-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 106 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

(MTI)

Nem állunk készen arra, hogy odaadjuk a szabadságunkat ennek a kibaszott terroristának

jelentette ki indulatosan az NBC Newsnak adott interjújában az ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva. Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy a háborúnak nagy a tétje, és a harcokban Ukrajna a legjobb embereit veszíti el, de nem fogják feladni a harcot.

Zelenszkij beszélt arról is, hogy „mindössze 24 perc alatt” meg tudná győzni Donald Trumpot arról, hogy Putyin miatt ő sem tudna békét teremteni. A volt amerikai elnök korábban azt állította, hogy ő 24 óra alatt le tudná zárni az ukrajnai háborút, bár arra nem tért ki, hogy ezt hogyan tenné.

Arra a kérdésre, hogy újraválasztása esetén Trump támogatná-e Ukrajnát, Zelenszkij úgy felelt: „Nem tudom. Tényleg nem tudom.”

“We are not ready to give our freedom to this fucking terrorist Putin. That’s it. That’s why we are fighting” – President Zelensky pic.twitter.com/ZwdTMlFqTp

— Saint Javelin (@saintjavelin) November 5, 2023