Románia és Bulgária tavaly hiába próbált csatlakozni a schengeni egyezményhez, Ausztria ugyanis 2022 végén megvétózta Bukarest belépését az övezetbe, amely huszonhét európai állam négyszázmillió lakosa számára teszi lehetővé a határok (szinte) ellenőrzés nélküli átlépését. Ami pedig Bulgáriát illeti, nemcsak az osztrák, hanem a holland kormány is alkalmatlannak tartotta a csatlakozásra a balkáni országot decemberben. Így a schengeni övezet tagállamai csak Horvátország belépését támogatták egységesen az eredetileg előterjesztett három jelölt közül.
A konzervatív Karl Nehammer kancellár vezette osztrák kormány ráadásul nem is hajlandó változtatni korábbi álláspontján – ezt nemrég újra megerősítették Bécsben a német Tageszeitung (taz.de) kérdésére.
A konzervatív Osztrák Néppárt által kézben tartott belügyi vezetés – a kancellár és a belügyminiszter, Gerhard Karner is az ÖVP politikusa, ráadásul Nehammer is volt a belügyi tárca vezetője – meghatározza Ausztria álláspontját a határőrizeti kérdésekben. Szerintük
Pedig a bolgárok idén januárban meghívták a két osztrák politikust, hogy nézzék meg a határhelyzetet, a „török végeken”, ám ez a „határszemle” sem változtatott Nehammerék álláspontján.
A helyzet rendezésében kulcsszerepben van Magyarország és Lengyelország, amely blokkolja az Európai Unió terveit, éppen azokat, amelyektől Bécs függővé tenné Bukarest és Szófia schengeni csatlakozását. Erről a Der Standard osztrák napilapban Oliver Das Gupta írt. A cikk címe is beszédes: „Nehammer barátja, Orbán társfelelős Ausztria migrációs problémájáért”.
A Der Standard azt írja: annak ellenére, hogy Magyarország továbbengedi a menekülteket nyugatra és csak nagyon kevés menedékkérelmet fogad el, Orbán Viktort az ÖVP vezetői nem bírálják, hanem inkább körbeudvarolják. Teszik ezt Nehammerék úgy, hogy Das Gupta ezt azzal támasztja alá, hogy az osztrák belügyminisztérium adatai szerint „a csempészútvonalak főleg Szerbián és Magyarországon át haladnak”.
A taz.de szerint az Ausztriában befogadott migránsok hetven százalékát korábban egyetlen más európai országban sem regisztrálták. Szerintük is az a magyarázat, hogy Magyarországról egyszerűen Ausztria felé eresztik át a menekültek nagy részét. (A magyar belügyi, rendőrségi közlemények ugyanakkor ellentmondanak annak, hogy a magyar hatóságok tevőlegesen közrejátszanának „migránsok” Ausztriába terelésében: kommünikéikben mindig a szerb határt emlegetik, ahová visszakísérik az elfogott illegális bevándorlókat.)
Románia tehát nehéz helyzetben van: ugyanis hiába kevésbé vonzó a menekültek számára, mint Magyarország, hiába választják a „magyar” útvonalat a migránsok, az osztrákok az ő belépésüket akadályozzák a schengeni övezetbe. Arról pedig, hogy Magyarország „népszerűbb” a menekültek körében, az ORF, az osztrák közszolgálati média is beszámolt nemrégiben, amire Hadházy Ákos is felhívta a figyelmet. (Az ORF hírére Hadházy Ákos is reagált, amiről keretes írásunkban olvashatnak a cikk végén.)
Az Ö1 rádió – amely az ORF közmédia része – eredeti híre szerint ugyanis Szerbiából alapvetően kétféle módon lehet migránsként Ausztriába jutni. (A horvát-szerb és a bosnyák-szerb határral a hírek szerint a osztrákok most nem foglalkoztak, és ez valóban nem is túl fontos útvonal, mert a délszláv háborúk nyomán könnyen aknákra tévedhetnek az illegális határátlépők ezeken a vidékeken.) Az egyik migránsútvonal közvetlenül Magyarországon át vezet, a másik viszont rajtunk kívül még Románián is áthalad. Ez utóbbi azonban az Ö1 szerint egyre inkább veszít a migránsokra gyakorolt „vonzerejéből”, hiába indokolja ezzel Nehammer Bukarest schengeni csatlakozásának blokkolását.
Ráadásul az Ö1, illetve az ORF internetes honlapja azt is hangsúlyozza, hogy Nehammer éppen azzal a két országgal próbált együttműködni, tehát Magyarországgal és Szerbiával, amelyeken a népszerűbb menekültútvonal vezet át. A kancellár júniusban például „a jobboldali populista Orbán Viktort” és a szerb elnököt is meghívta, hogy erősítsék a három ország kooperációját a migráció megállítására. A Der Standard ennek kapcsán megjegyzi, Orbán másképp viselkedik, mint Aleksandar Vucic: míg a szerbek megszüntették, illetve korlátozták a vízummentes beutazás lehetőségét néhány olyan országból, amelyek a migrációs problémát fokozzák, addig – emeli ki Das Gupta, a Standard szerzője. (Az FPÖ az osztrák Szabadságpárt, amely élesen bevándorlásellenes tömörülés, és jelenleg immár a legnépszerűbb párt Ausztriában.)
Az Ö1 szerint Románia hatékonyabban védekezik a négy méter magas magyar kerítésnél: hőkamerákkal és drónokkal szerelték fel a román határvédelmi erőket. A technikailag jól felszerelt román határvédelmet egyébként támogatja az európai határőrizeti szervezet, a Frontex is.
A „magyar út” egy másik ok miatt is vonzóbbá vált az Ö1 szerint. Paradox módon arról van szó, hogy Magyarország nem tartja magát az európai normákhoz menekültügyben. A menekültek visszatoloncolása ugyanis Magyarország esetében nem működik. Éppen ezért választanak a migránsok minket, mert ha például először Romániában regisztrálták őket, és eljutnak Ausztriába vagy Németországba, akkor főleg a „dublini szabályok” miatt az őket elsőként nyilvántartásba vevő államba visszaküldhetők.
Ausztria és Románia között egyébként működnek a dublini szabályok: 2022-ben az osztrákok 94 embert küldtek vissza Romániába, és a tendencia az ORF szerint emelkedő. Magyarországra viszont nem küldhetők vissza a menekültek, mert nálunk az európai bíróságok szerint nem garantáltak a menekültek emberi jogai. Paradox módon tehát azzal, hogy nem tartjuk magunkat az európai szabályokhoz, az ORF szerint vonzóvá teszi magát Magyarország a menekültek számára, hiszen ha sikerül másik EU-államba eljutniuk, akkor nem fenyegeti őket az, hogy visszatoloncolják őket Magyarországra.
Mindehhez hozzátehetjük, hogy hazánk nem regisztrálja az ide érkező menekülteket, hanem visszaviteti őket a szerb határra. Márpedig tavalyi riportunkban is írtunk arról, hogy a migránsok akár többször is megpróbálnak átjutni Magyarországon, a MÁV-kalauzai némelyiket már „személyesen” ismerik.
A schengeni övezet tagjai a határellenőrzések megszüntetését vagy minimálisra csökkentését vállalják – ez az egyezmény célja. Ennek ellenére például az az Ausztria, amelyik novemberben megvétózta a román belépést és továbbra is fenntartja ezt az álláspontját, éppen a magyar és a szlovén határon kihasználja az egyezmény „kiskapuit”. Így a migrációs válságra hivatkozva fokozott szigorral vizsgálja át elsősorban a magyar, a szerb és a román autókat – írja a Puls24.at.
Ausztria azért ellenőrzi fokozottan a határait, mert egyrészt a Politico szerint itt regisztrálják Európában az egy főre eső legtöbb menedékkérelmet, másrészt közelednek a 2024-es választások, s az országban egyre erősebb a szélsőjobboldal. Nemcsak a radikálisan jobboldali, bevándorlásellenes FPÖ, azaz a Szabadságpárt vált a legerősebbé a közvélemény-kutatások szerint, hanem tüntettek még az FPÖ-nél is radikálisabb aktivisták a migráció, pontosabban a „nagy népességcsere” (Great Replacement) ellen.
A kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) mindeközben a harmadik helyre csúszott vissza a felmérések szerint. Jelenleg
- az FPÖ 28,
- a szocdem SPÖ 24,
- az ÖVP viszont csak 23 százalékot
kapna egy választáson – derül ki a Politico közvélemény-kutatásokat összegző oldaláról. Azaz a 2019-es választásokon még 37 százalék fölött teljesítő Néppárt jelenleg 14 százalékponttal rosszabb eredményt érne el, mint négy évvel ezelőtt.
hiszen Orbán Viktor júliusban, Tusványoson kijelentette: „azt is ajánljuk még a román testvéreknek, hogy vegyék figyelembe, hogy a jelenlegi legnagyobb román nemzeti ambíciót, a schengeni tagságot Magyarország teljes mellszélességgel támogatja, és fölhívjuk a figyelmüket, hogy 2024. július 1-jétől az Európai Unióban magyar elnökség lesz, és a programunk kiemelt célja elérni Románia schengeni tagságát”.
Orbán egyúttal arra is utalt – amit korábban is tudtunk –, hogy igyekszik a bukaresti baloldallal (pontosabban a magát baloldalinak mondó populistákkal) együttműködni. Korábban, négy-öt évvel ezelőtt például Liviu Dragneával, a szociáldemokrata PSD vezetőjével alakított ki szoros kapcsolatot.
Ám Dragneát hamarosan letartóztatták és egy időre börtönbe is csukták. Mire kijutott a fogházból, az a Marcel Ciolacu lett a PSD pártelnöke, aki egykor ugyan Dragnea emberének számított, de közben a börtönviselt expártvezér fő politikai ellenfele lett. Sőt Ciolacu idén nyáron román miniszterelnökké lépett elő – még ha csak átmenetileg is.
A PSD és a másik nagy román politikai tömörülés, a PNL, azaz a Nemzeti Liberális Párt nagykoalícióban kormányoz ugyanis jelenleg, és rotációs alapon váltogatják egymást Bukarestben a két párt miniszterelnökei. (Az RMDSZ közben kiszorult ebből a nagykoalícióból, sőt a két nagy párt most azon mesterkedik, hogy a parlamenti bejutási küszöböt megemelve, a törvényhozásból is kipenderíti a romániai magyarok pártját.)
A nagykoalíciós együttműködés jegyében, Ciolacu nemrég „menetrendszerűen”, tehát másfél év leteltével vette át a kabinet irányítását a PNL emberétől, Nicolae Ciuca tábornoktól. Orbánnak tehát a román politikában „megedződött” kormányfővel kellene együttműködnie, ha valóban szeretné Bukarestet a schengeni övezetben látni. Tusványos előtt Orbán Viktor találkozott is Ciolacuval.
De erre utalt – félszívvel lelkesedve – a magyar kormányfő Tusnádfürdőn: „Addig is annyit mondhatunk, hogy új miniszterelnöke van Romániának, az Isten éltesse! Új miniszterelnök: új esély. Hátha kijön ebből valami, ami mindkettőnknek jó. Mióta miniszterelnök vagyok, ő a huszadik román kollégám. Hátha huszadszorra sikerül.”
Orbán és Ciolacu most tényleg próbálkozhat. Nem lesz könnyű például Ausztriát meggyőzniük arról, hogy Schengent bővíteni kéne. Ciolacu egyébként a tavalyi bécsi vétót – akkor még képviselőházi elnökként – így kommentálta: Ausztria „tisztességtelen ellenállása” karácsonyi ajándék Vlagyimir Putyin számára. „Az európai egység és stabilitás ma komoly csapást szenvedett egy olyan országtól, amely nehéz időkben az európai társait hagyta cserben, hogy Oroszország érdekeit szolgálja” – fogalmazott decemberben.
Románia ugyanis a NATO egyik Ukrajna mellett leginkább elkötelezett tagja, Lengyelországgal és a balti államokkal együtt a leghatározottabban állt ki Kijev segítése mellett. Az osztrák politikusokat Romániában számos más bírálat is érte a tavalyi vétójuk után (elsősorban orosz kapcsolataik miatt), és szórványos esetekben még gazdasági bojkottot is hirdettek a Romániában aktív osztrák cégekkel szemben, miután kiderült, hogy Nehammer akadályozza az ország lakóinak szabad utazását.
Ám nemcsak a románok néznek furcsa szemmel Nehammerékra. A német Tageszeitung (taz.de) szerint
„Az, hogy Románia és Bulgária még mindig kívül esik az unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő övezeten, társadalmi és gazdasági szempontból is megterheli a két ország vállalkozásait és lakosságát. Bulgária és Románia állampolgárai hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, mivel a schengeni térségben élőkhöz képest várakozásokkal, bürokratikus nehézségekkel és többletköltségekkel szembesülnek, amikor külföldre utaznak vagy üzleti tevékenységet folytatnak” – hangsúlyozta az Európai Parlament, amiről a 24.hu is beszámolt.
Ez mutatja, mennyire egyedül van a konzervatív néppártból és a Zöldekből álló osztrák kormánykoalíció Európában. Az osztrák vétó miatt a román üzletember, és korábbi energiaügyi miniszter, Razvan Nicolescu például 200 millió eurós kártérítést követel – havonta. Ennyi ugyanis szerinte a román gazdaság által elszenvedett kár.
Az egyik európai biztos, Virginijus Sinkevicius szerint a brüsszeli bizottságnak az idei második félévben, a spanyol soros elnökség idején az egyik legfőbb prioritása, hogy a román és a bolgár schengeni csatlakozást lehetővé tegye. A spanyol elnökségnek is ez az egyik legfőbb célja, tette hozzá, s ez év végére szeretnék elérni ezt a célt. Spanyolország bukaresti nagykövete, Jose Antonio Hernandez Perez-Solorzano szerint az igazságügyi és belügyminiszterek őszi tanácskozásán kerülhet napirendre a bolgár-román csatlakozás.
Romániában egyébként bizakodnak a nagykoalíció politikusai abban, hogy országuk még idén tagja lehet a schengeni övezetnek. Ők is elsősorban a spanyol EU-elnökségben bíznak, tehát nem a magyarokba, nem Orbán Viktor tusványosi ígéreteibe vetik bizodalmukat.
A magyar EU-elnökség viszont nem feltétlenül lehet ideális a román csatlakozás szempontjából, mivel akkor, 2024 első felében tartják az Európai Parlamenti választásokat.
Mindezek után megállapíthatjuk, hogy ha Orbán Viktor valóban a „román testvérekért” (vagy esetleg ami sokkal valószínűbb: az erdélyi magyarok szabad utazásáért) akarna tenni, ahogyan azt Tusványoson állította, akkor nem gátolná az európai menekültügyi reformokat. Ám egyelőre Magyarország és Lengyelország keresztbe fekszik a reformoknak, cserében pedig az osztrákok – akik egy lengyel elemzés szerint tavaly nagyon hirtelen és váratlanul fordultak Románia ellen – akadályozzák a román és a bolgár csatlakozást Schengenhez. Orbán Viktor és Karl Nehammer tehát a keresztvétóikkal teszik egyelőre lehetetlenné, hogy román állampolgárok számára is szabadon átjárhatóak legyenek az európai határok.
