Hétfőn kezdték tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnök mostanáig legerősebb politikai ellenfelének a büntetőperét a Moszkvától mintegy 230 kilométerre található melehovói büntetőkolónián. Az Alekszej Navalnij elleni eljárás újabb lépéséről hétfőn számolt be a világsajtó, igaz, az újságírókat kizárták a börtön díszterméből átalakított tárgyalóteremből, és egy külön teremben videóközvetítésből követhették az eseményeket. Helyszíni sajtójelentések szerint technikai problémák is adódtak: a közvetítés hangminősége gyenge volt, az elhangzottakat többször is csak nehezen lehetett érteni. Az orosz ellenzéki politikus elleni vádakat Navalnij csapata a Twitteren nyolc pontban szedte össze, igaz, a vádirat maga 3828 oldalra rúg, amit százkilencvenhat kötetben rendeztek el. A vádpontok az oroszországi büntető törvénykönyvre hivatkozva a következők:
- szélsőséges közösség létrehozása,
- szélsőségességre való nyilvános felbujtás,
- szélsőségességre való nyilvános felhívás az interneten,
- nácizmusra való felbujtás,
- kiskorúak befolyásolása,
- kiskorúak bevonása életveszélyes cselekményekbe,
- állampolgári jogokat sértő nonprofit szervezet létrehozása,
- valamint szélsőséges tevékenység finanszírozása.
Magáról a tárgyalásról hétfőn nem sok derült ki, Navalnij azonban a hivatalos weboldalán keresztül – a többnyire ma már emigrációban élő – támogatói segítségével nagyszabású programot hirdetett. A nyolc oldalnyi programban – amely az ő neve alatt jelent meg – a bebörtönzött ellenzéki vezető számos fontos megállapítást tesz, például az orosz–ukrán háború lehetséges kimenetelével kapcsolatban is, de részletesen leírja annak módszertanát, szerinte hogyan is lehetne szembeszállni a Kreml minden területre kiterjedő autokratikus uralmával és rendkívül hatékony politikai kampánygépezetével. Szerinte Putyin katonai veresége elkerülhetetlen, de hogy ez miként valósul meg, illetve milyen következményekkel jár majd, azt senki sem tudja jelenleg megmondani.
A felső vezetés tagjai, akik pénzért és pozíciójuk megerősítéséért képesek háborúzni, nem mennek sehova. Nem repülnek el a Holdra. A vesztes háborúra adott válaszuk a hisztéria és újabb háború előkészítése lesz
– foglalta össze jóslatát. Szerinte a háború után újabb agymosásra kell készülni, és ezzel szemben senki más nem tud fellépni, csak azok, akik hozzá csatlakoznak a „polgártársaink szívéért és elméjéért indítandó közdelemben”.
Alekszej Navalnij egy évtized alatt Putyin legkomolyabbnak tartott ellenfeléből Oroszország legismertebb politika foglyává vált. Már két jogerős ítélet is született ellene – az Európai Emberi Jogi Bíróság mindkettővel szemben aggályokat fogalmazott meg. Emlékezetes az is, hogy 2020 augusztusában kampánykörútja során a Szovjetunióban kifejlesztett Novicsok idegméreggel merényletet kíséreltek meg ellene, kómába esett, majd a most 47 éves férfit Németországba szállították gyógykezelésre. Utóbbi azért bizonyult súlyos hibának, mert később a bíróság emiatt megállapította, hogy Navalnij megszegte az ország elhagyására vonatkozó tilalmat, és erre hivatkozva a végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetését letöltendőre változtatták. Jelenleg kilencéves büntetését tölti csalás és a bíróság megsértése miatt. Nem túlzás azt állítani, hogy Navalnijnak 2020-ban a börtön és a halál kockázata között kellett választania, igaz, erről – minthogy a mérgezés miatt kómában volt – aligha dönthetett önállóan.
Nem sok eszköz maradt Navalnij kezében
Az egykori ellenzéki vezető úgy számol, hogy a jelenlegi büntetőpere következtésben a következő harminc évet is börtönben kell majd töltenie, ráadásul a valódi ellenzéki aktivitásnak Oroszországban az utóbb évtizedben a puszta lehetőségét is sikerült felszámolni. A hagyományos politikai eszközök alkalmazása szinte kizárható egy Putyin rendszere elleni kampányban. Az ellenzéki vezető ezzel együtt elismerően szólt Putyin politikai teljesítményéről. Azt írta, noha Putyin tehetségtelen katonai vezetőnek bizonyult, a politikában a legkevésbé sem az. Szerinte az orosz elnök jól tudja, hogy minden politikai akció alapja a megfelelő ötlet és a megfelelő szó. Ez még ma is jól látható a választásokon, különösen ott, ahol nagy a verseny. Legyenek tehát bármilyenek is egy állam jellemzői – a politikai hagyományok és az épp napirenden lévő kérdések –, a választásokon még mindig az ajtóról ajtóra járó kampányolás, a telefonos kampányok és a közösségi média hírvivői a leghatékonyabbak.
Mert a meggyőzés erejét tekintve semmi sem tudja és soha nem is fogja felülmúlni a kampány legalapvetőbb fajtáját: a beszédet, a példaadást és az érvelést
– írta.
Navalnij úgy látja, az emberek szeretik ugyan azt állítani, hogy a politikai kampányok nem befolyásolják őket, de ez még Oroszországban sem igaz. A választók nagy része a szavazófülke magányában dönt, ezért a jó kampányfőnök kétséget ébreszt, meggyőz, és megváltoztatja a választópolgárok véleményét. Az ellenzéki vezető azt írta, ők maguk is végeztek kísérleteket ezen a területen. Felhívásában kitért arra is, hogy minden ötödik orosz embernek van olyan rokona vagy ismerőse, aki az orosz–ukrán háborúban halt meg.
Több tízezer sebesült és rokkant, több százezer mozgósított férfi van, akik a saját szemükkel láthatták Putyin valódi háborúját a tehetségtelen és tolvaj tábornokoktól kezdve a zoknik és lőszerek hiányáig
– fogalmazott. Ez szerinte persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezek az emberek automatikusan háborúellenes aktivistákká válnak. De azt mindenképpen jelenti, hogy azzá válhatnak. Navalnij józanul számba veszi, melyek azok az eszközök, amelyeket egy oroszországi kampányban biztosan nem használhatnak Putyin ellen. Ezek az alábbiak:
- gyűlések és tüntetések,
- házról házra járás,
- telefonhívások saját készülékről, ha a hívó Oroszországon belül van,
- illetve Oroszországon belül működtetett call centerek.
Vannak azonban olyan innovatív eszközök is, amelyek meglátása szerint bevethetők Putyin hatalma ellen. Ilyenek az „off shore”, illetve decentralizált call centerek, az üzenetküldő szolgáltatások – tekintve, hogy ma már Oroszországban is minden nagymamának van legalább Telegram vagy WhatsApp a telefonján –, illetve a Kreml által működtetett közösségi hálózatok is használhatók, amennyiben a kockázatokat hatékonyan kiszűrik. Ehhez azonban rengeteg technikai munkát kell elvégezni, szükség van például egy szivárgásmentes, de felhasználóbarát kapcsolati adatbázisra. Ezek az elemek látszólag kizárják egymást, hiszen bárkinek gyorsan be kell tudnia kapcsolódnia, de a provokátorokat, a csalókat, a hülyéket és az ingerlékenyebb embereket a lehető leggyorsabban ki kell szűrni. Navalnij ezért felkészült informatikai szakembereket, ügyes marketingeseket és aktivisták tömegeit szeretné mozgósítani a Putyin elleni háborújában, na és persze olyan támogatókat is, akik nem sajnálják erre a pénzüket.
Van-e reális esélye egy ilyen ellenállás megszervezésének?
Azoknak, akik csatlakozni akarnának Navalnij börtönből indított projektjéhez, súlyos kockázatokat kell vállalniuk. Az orosz–ukrán háború kezdetén elfogadott propagandatörvény miatt mindazoknak, akik bírálatokat fogalmaznak meg az orosz vezetéssel vagy a „különleges katonai művelettel” szemben, súlyos árat kell fizetniük, akár évekre is börtönbe kerülhetnek. Ennek egyik eklatáns példája az ötvennégy éves egyedülálló apa, Alekszej Moszkaljov esete, aki a fegyveres erők lejáratása miatt kapott kétéves börtönbüntetést. Moszkaljov a Moszkvától kétszáznegyven kilométerre fekvő Jefremov városban nevelte a kislányát egyedülálló szülőként, ám a hatóságok elválasztották őket egymástól, miután tizenhárom éves kislánya háborúellenesnek ítélt rajzokat készített az általános iskolában. Az iskola illetékesei emiatt kihívták a rendőröket, akik kihallgatták a kamaszlányt, majd elkezdték tüzetesen átvizsgálni Moszkaljov közösségi médiában folytatott tevékenységét. Végül ez alapján emeltek vádat ellene.
2012 márciusában például, amikor Putyin elnököt az újraválasztása után beiktatták, tömeges tüntetések törtek ki Moszkvában és szerte az országban. Ez részben amiatt történt, mert Navalnij ezekben a napokban hozott nyilvánosságra Igor Suvalov akkori miniszterelnök-helyettessel és Ramzan Kadirov csecsen elnökkel kapcsolatos korrupciós bizonyítékokat. Navalnij 2013-ban a második helyen végzett a polgármester-választáson a szavazatok huszonhét százalékának megszerzésével, miután sikeres adománygyűjtő kampánya során soha nem látott mennyiségű, 2,9 millió dollárra rúgó támogatást gyűjtött össze a választásra. Korrupcióellenes alapítványa 2015-ben közzétette az első nagy formátumú, az orosz elit luxus életvitelét is bemutató oknyomozó dokumentumfilmjét. A negyvennégy perces videó jelenleg már 26 millió megtekintésnél jár a YouTube-on. Az orosz elnök eltitkolt, de annál fényűzőbb kastélyát bemutató, 2021-es, közel kétórás dokumentumfilmje pedig már 127 milliós megtekintésnél jár.
2017 márciusában Navalnij közzétette az akkori miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev korrupciós ügyeit bemutató filmjét. Igaz, ez mostanáig csupán hétmilló megtekintést ért el, de utána Oroszország-szerte több tízezer embert ment az utcára a korrupcióellenes tüntetéseken. Az esetet tömeges letartóztatások kísérték. Miután 2017 decemberében az ellenzéki vezetőt eltiltották az elnökválasztáson való indulástól, 2019 júliusában csapatának tagjait más ellenzéki aktivistákkal együtt megakadályozták abban is, hogy elinduljanak a moszkvai városi tanács tagságáért folyó választásokon. Ez újabb tüntetéseket váltott ki, amelyeket erőszakkal oszlattak fel, és több ezer embert letartóztattak. Navalnij csapata ekkor az „okos szavazás” stratégiájának népszerűsítésével válaszolt, ami azt jelentette, hogy bármelyik jelöltre lehet szavazni az Egységes Oroszország jelöltjein kívül. A stratégia be is vált, és a párt elveszítette a többségét. Navalnij megmérgezése és későbbi tartós bebörtönzése azonban korábban nem látott fordulatot hozott, ezért kétséges, hogy az orosz vezetés ellen a börtönből indított háborúja elérhet-e bármilyen sikert.
