Jeszenszky Géza volt külügyminiszter a Hvg.hu-n közölt véleménycikkében arról ír, hogy az alapvető célok tekintetében nem volt különbség a Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér – akit rosszarcú, piti bűnözőből lett oligarchának nevez – és Vlagyimir Putyin orosz elnök között: „az egykori Szovjetunió területéből minél többet, első lépésben Ukrajnát, visszaszerezni, Moszkva ellenőrzése alá vonni, és ezzel visszaállítani Oroszország nagyhatalmi súlyát”. A történész szerint Putyin Sztálin rendszerét akarja visszaállítani.
A tavaly február 24. óta zajló háború eredménytelenségéért Prigozsin a moszkvai vezetést okolta, Jeszenszky Géza szerint akciója inkább fenyegetés, nyomásgyakorlás volt az orosz elnökre, mintsem egy gondosan tervezett hatalomátvételi kísérlet. – Ha puccs, akkor „pancserpuccs,” jóval kevésbé veszélyes és kevésbé esélyes, mint az 1991. augusztusi Janajev-vezette akció – írta az egyetemi tanár.
Ha újabb nagy presztízsveszteség is Putyin számára, hogy a hazaárulásnak nevezett lázadással kiegyezett, és talán föláldozza Sojgu hadügyminisztert,
attól tartok, hogy mind a háborúban, mind a belső elnyomásban még keményebb lépéseket tesz, hogy ezzel is kifogja a szelet Prigozsin és a vele rokonszenvezők vitorlájából
– véli az Antall-kormány külügyminisztere. Szerinte „hosszabb távon ugyan meggyengülhet Putyin rendszere a sok koporsótól, de amíg hatalmon marad, addig nincs remény, hogy Oroszország megváltoztassa jelenlegi agresszív politikáját, befejezze azt a háborút, amit nem is csupán Ukrajna, de a Nyugat, az egész demokratikus világ ellen folytat”. Jeszenszky Géza úgy látja, hogy az 1990-es évek külpolitikájához visszatérő Oroszország lenne az egész világ, és benne természetesen Magyarország érdeke. Ehhez azonban ukrajnai háborújának kudarccal kellene végződnie.
