Az elmúlt hetekben több, a Kreml számára kellemetlen incidens történt Oroszország határain belül. A napokban – a május eleji után – újabb dróntámadás érte Moszkvát, és olyan katonai cselekményekről is érkeztek jelentések, amelyekre mintegy 40 kilométerre az Ukrajnával közös nyugati határtól, az orosz oldalon lévő Belgorodnál került sor. Az ukrán vezetők kategorikusan tagadták, hogy bármi közük lett volna ezekhez az akcióhoz, viszont két orosz paramilitáris csoport – a Putyin-ellenes Szabadság Oroszországért Légió és az Orosz Önkéntes Hadtest – magára vállalta a támadást.
Az ukrán cáfolatot ugyanakkor árnyalja, hogy a két szervezet azt állítja: egyeztettek a rajtaütés előtt az ukránokkal, sőt az is felmerült, hogy amerikai gyártmányú fegyvereket használhattak.
Mi történt Belgorodban?
A két, egyes információk szerint mintegy 150 fős alakulat a héten több települést is elfoglalt a régióban, ezeket több napon át védték az orosz csapatok ellen, és arra kényszerítették a reguláris orosz erőket, hogy csapatokat és erőforrásokat csoportosítsanak át az ukrán frontról. Az orosz hadsereg viszont azt hangoztatja, hogy gyorsan visszaverték ezeket a támadásokat, közben pedig „több mint 70 ukrán terroristát” meggyilkoltak. A légió és a hadtest ugyanakkor két halálos áldozatról és tíz sebesült katonáról számolt be, miközben – állításuk szerint – ők egy teljes orosz századot kiirtottak.
Hogy mi történt pontosan, azt szinte lehetetlen megállapítani, mivel zakatol a dezinformációs küzdelem is.
A két félkatonai szervezet az ukrán katonai vezetés alá tartozó, mintegy 4000 fős nemzetközi önkéntes csapat részeként szolgál, melynek többek között amerikai, brit, grúz, fehérorosz és más állampolgárságú fegyveres tagjai is vannak. A CNN-nek a Szabadság Oroszországért Légió egyik tagja, egy bizonyos „Cézár” azt nyilatkozta, az ukrán vezetés látta el őket „kézifegyverekkel, tüzérségi fegyverekkel, nehézgépjárművekkel, mindennel”.
Az Orosz Önkéntes Hadtest vezetője ugyanakkor azt közölte, „sajnos nem a nyugati partnerektől kaptuk a harci járműveket”, például az amerikai Humvee-kat, ezzel szemben arra célzott, hogy az oroszoktól zsákmányolták, illetve a feketepiacon jutottak hozzá az eszközökhöz. Szerinte Ukrajna csak információkkal, üzemanyaggal, élelemmel, gyógyszerrel látja el őket, és a sebesültjeiket is kezeli, de minden, Ukrajnán kívüli döntést saját hatáskörben hoznak meg.
Ez összhangban áll a hivatalos ukrán kommunikációval.
Megerősíthetjük, hogy ezt a műveletet orosz állampolgárok hajtották végre. Ukrajnában ezek az egységek a védelmi és biztonsági erők részét képezik. Oroszországban viszont független entitásként működnek
– nyilatkozta a CNN-nek Andrij Juszov, az ukrán védelmi hírszerzés képviselője.
Annyi viszont szinte bizonyosan kijelenthető, hogy a paramilitáris egységek előre figyelmeztették az ukránokat a tervükről. A New York Timesnak egy névtelenséget kérő forrás arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg csapatokat vezényelt erre a határszakaszra egy esetleges ellentámadástól tartva.
Jóváhagyták nekik a műveletet. De a tervezés, a szervezés, a napi vezetés az orosz paramilitáris csapatok kezében van, és egyetlen ukrán katona sem lépte át az ukrán–orosz határt
– mondta a Daily Dispatch-nek Ilja Ponomarev, volt orosz parlamenti képviselő, pár éve ukrán állampolgár, az ukránbarát orosz harcosok politikai képviselője, az egyetlen, aki a Dumában a Krím annektálása ellen szavazott 2014-ben. A politikus a háborút támogató prominens oroszok elleni merényleteket végrehajtó Nemzeti Köztársasági Hadsereg vezetőjének is nevezi magát, de hogy ez a szervezet valóban létezik-e, az nem bizonyított.
Az orosz egységek a művelettel kapcsolatban elmondták, két, amerikai gyártmányú fegyveres járművet is megszereztek, ezzel összhangban a New York Times három fegyveres járművet is azonosított, az ugyanakkor nem tisztázott, hogy az ukránok adták nekik a sajátjaik közül ezeket a járműveket vagy máshonnan szerezték be.
Úgy tűnt, az amerikaiakat meglepte a saját fegyvereik felbukkanása Belgorodnál, vizsgálatot is indítottak, majd közölték, Washington nem adott engedélyt arra, hogy fegyvereiket az ukránok átadják félkatonai szervezeteknek, nem is érkezett hozzájuk ilyen kérelem Kijevtől.
A Putyin-ellenes csapatok korábban is követtek már el akciókat a határ orosz oldalán, csak kevésbé látványosakat. Az is meglehet, hogy ezekre bátorítják is őket az ukránok, hiszen így megzavarhatják az oroszok támadását, miközben nekik nincs igazán lehetőségük a határ másik oldalán műveleteket indítani. Washington véleménye az, hogy Kijev állhat az orosz nacionalista lányát meggyilkoló, tavaly augusztusi moszkvai autórobbantás, illetve az áprilisi, Kreml ellen indított dróntámadás mögött is.
Igaz, az ilyen műveletek kétélű fegyverek, mivel ezekkel Ukrajna nyugati támogatását is kockáztatják.
Mindenesetre az oroszoknak az ukrán ellentámadás fényében igen kellemetlen, hogy csapatokat kellett saját védelmükre Belgorod térségébe átcsoportosítani, másrészt rombolja a hadimorált – ezek az esetek például igen meglepték a háborúpári orosz bloggereket. Már csak azért is, mert a paramilitáris szervezetek legismertebb arcai pont abból a szélsőjobbos-nacionalista körből kerülnek ki, amelyek minden heterogenitásuk ellenére jó ideje Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatói közé tartoznak.
Éppen ezért is hangsúlyozhatja Moszkva, hogy a belgorodi műveleteket nem oroszok, hanem ukránok hajtották végre (mindezt annak ellenére, hogy Putyin szerint nincsenek is ukránok).
Oroszok az ukránok oldalán
Hogy pontosan hány orosz harcol az ukránokat támogatva, azt hivatalosan nem árulja el Kijev. Állítólag több százan lehetnek Kelet-Ukrajnában, a CNN-nek 200 főt említett tavaly „Cézár”, a Deutsche Welle (DW) Ponomarevet idézve a légiót 500 fősre, a hadtestet egy „Bíboros” néven emlegetett harcosa 30–150 fősnek említette. A csoport egy másik harcosa, kódnevén „Fortuna” az ukrán sajtónak tavaly novemberben azt nyilatkozta, mintegy 120 tagot számlálnak.
Egyrészt azért sem akarják nagyon kiemelni a szerepüket, mert visszatetsző lenne, legalábbis kissé árnyalná az orosz ellenségképet. De a katonák is tartanak attól, hogy a családjukat érné el a bosszú, amennyiben kiderülne, hogy a másik oldalon harcolnak.
A harcosok motivációi is különbözőek. Van, aki már korábban Ukrajnába költözött, és meg akarják védeni a választott hazájukat, mások elvi megfontolásból, gyakran katonai tapasztalat nélkül jelentkeztek.
A csatlakozás elég nehéz, mivel velük szemben ukrán oldalon nagy a bizalmatlanság, egy részletes kérelmet kell kiölteniük, majd többkörös háttérvizsgálaton – így például hazugságvizsgálaton – esnek át. A bizalmatlanság abból a szempontból érthető, hogy az ukrán hadsereg szerint az orosz titkosszolgálatok már többször is megpróbáltak beépülni a soraikba.
Orosz Önkéntes Hadtest
Ennek a háborúnak Moszkvában, a szülővárosomban lesz vége
– mondta szerdán egy feketébe öltözött, 30-as éveiben járó férfi az Orosz Önkéntes Hadtestnek az északkelet-ukrajnai Szumiban tartott sajtótájékoztatóján, mögötte harmincan a saját csapatából, tízen a Szabadság Oroszországért Légió tagjai közül kerültek ki, a háttérben pedig egy, állítólag az oroszoktól elcsaklizott harckocsi állt.
Ő egy orosz jobboldali szélsőséges, Denisz Kapusztyin, aki inkább a Nyikitin vezetéknevet használja, de nevezik „White Rexnek” (Fehér királynak) is, ami egyben az általa 2008-ban, Németországban indított ruhamárka neve is. Kapusztyin 2001-ben, 17 évesen, zsidó kvótamenekültként került Németországba, Kölnben élt, a szélsőjobbos huligán- és harcművészeti (MMA-s) szcéna vezérfigurájává vált, együttműködött a neonáci Német Nemzeti Demokrata Párttal. 2019-ben azonban kiutasították az országból, és 10 évre a schengeni övezeten belüli beutazási tilalmat rendeltek el ellene.
Ukrajnába költözött, de – állítása szerint – már ott volt a Majdanon is 2014-ben a forradalom alatt, majd tavaly nyáron megalapította az Orosz Önkéntes Hadtestet.
Arra a kérdésre, hogy nem bánja-e, ha nácinak nevezik, Kapusztyin azt válaszolta, nem tartja sértésnek. Hagyományos jobboldali, szerinte konzervatív nézeteket vall, de nem lenget horogkeresztes zászlókat, és nem tiszteleg Hitlernek.
Csapatába jó pár orosz veterán tartozik, de sokan Kapusztyinhoz hasonló szélsőjobboldaliak, egyik kimondott céljuk az egynemzetiségű Oroszország létrehozása.
A hadtest egy varsói központú, új orosz emigráns szervezet, a Polgári Tanács része, írja a DW. A médiában általában Anasztázia Szergejeva képviseli őket, ő azt mondja, az Orosz Föderációt alkotó köztársaságokból érkeztek a tagjaik, akik támogatják a népek önrendelkezési jogát, és akiknek nem lenne ellenükre – szemben a légióval –, ha egyes orosz területek önállóságra törekednének. A Polgári Tanács videóiban például csecseneket és cserkeszeket is toboroznak.
Szabadság Oroszországért Légió
Szemben Kapusztyin szervezetével, amely már korábbi beszámolók szerint is jelen volt több dél- és kelet-ukrajnai hadszíntéren, a légió egyesek szerint a közösségi oldalakon is alig létezett eddig. Tavaly augusztusban alakult, az ukrajnai erőkhöz csatlakozva eddig Bakhmut és környékén harcoltak a frontvonalon.
Május közepén Kapusztyin a Telegramon jelentette be, hogy dacára az Oroszország jövőjével kapcsolatos különböző elképzeléseiknek, együttműködnek a közös cél érdekében, ami
ennek a háborúnak a megnyerése és Oroszország jövőbeni felszabadítása.
Egy képen együtt is pózol Kapusztyin Makszimilian Andronyikovval, azaz a már említett „Cézárral”, aki szintén ott volt a szumii sajtótájékoztatón. A fotó az ukrán katonai hírszerzés főhadiszállása közelében készült.
Az 50 éves, orosz Andronyikov szintén szélsőjobboldali múlttal rendelkezik, tagja volt az ultranacionalista Orosz Birodalmi Mozgalomnak, de még 2014 előtt kilépett. Szocsiban született, majd Szentpéterváron élt, egy ottani „katonai-hazafias klub” vezetője volt 2012-ben, mikor egy jekatyerinburgi katonai puccs tervezésében vehetett részt. Az ügyben tanúként hallgatták ki, de nem emeltek ellene vádat. Andronyikov íjászoktatóként dolgozott, mikor 2022-ben a háború kitörése után elhagyta Oroszországot, és Ukrajnába ment, elmondása szerint Bakhmutnál harcolt a belgorodi támadás előtt.
Andronyikov korábban többször is megjelent Ponomarev oldalán. Lengyelországban, tavaly novemberben Ponomarevvel tartottak orosz emigráns ellenzékiek „népképviselő gyűlést”, a Zoomon becsatlakozó Andronyikov azt mondta, szervezetének a célja az erőszakos hatalomátvétel Oroszországban, és „megvédeni az ukránokat az igazi fasisztáktól”.
Ugyanolyan oroszok vagyunk, mint te. Ugyanolyan emberek vagyunk, mint te. Azt akarjuk, hogy a gyerekeink békében nőjenek fel, hogy szabadok legyenek, utazhassanak, tanulhassanak és boldogok lehessenek egy szabad országban. De ennek nincs helye Putyin Oroszországában, ami rohad a korrupciótól, a hazugságoktól, a szabadság korlátozásától és az elnyomástól
– mondta Andronyikov a szerdai sajtótájékoztató után közzétett videóban.
A csoport tagja az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt tisztje, Ilja Bogdanov is, aki 2014-ben ment Ukrajnába először. A rajtaütés egyik videójában bukkan fel, amelyben egy páncélozott személyszállító harcjárművet szereztek meg.
Nem Ukrajnáért, hanem Putyin rezsimje ellen harcolok. Inkább Oroszországot akartam megváltoztatni, mint Ukrajnát támogatni
– nyilatkozta az akkori döntéséről a csecsen háború alatt még orosz oldalon szolgáló férfi a Szabad Európának. Most viszont már ukrán állampolgárként Ukrajnáért harcol, az sem érdekli, ha Oroszország eltűnik a térképről.
A Szabadság Oroszországért Légió pontos létszáma nem ismert, de felmerült, hogy köztük olyanok is vannak, akiket kényszerítenek a harcra. Andronyikov azt elismeri, hogy páran eredetileg orosz katonák voltak, akik megadták magukat az ukrán erőknek, de szerinte ezt csak azért tették, hogy átállhassanak a másik oldalra – idézi a BBC. Egyes források – így a DW és a CBC – szerint eleinte kifejezetten átálló orosz katonák alkották.
A légió célja Oroszország 1991-es határainak megőrzése, de a régióknak nagyobb hatalmat adna, és megvédené az etnikai identitásukat.
Jövő
A szerdai sajtótájékoztatón Kapusztyin a brjanszkihoz hasonló behatolásokat helyezett kilátásba.
Elég hosszú a határ
– mondta, és az oroszoknak szerinte nincs elég erejük az egészet kontroll alatt tartani, nekik pedig ezek az első szárnypróbálgatásokat jelentik.
Andronyikov a New York Timesnak hasonlóan nyilatkozott: „A légiónak ez volt az első hadművelete orosz területen, a jövőben akcióink száma csak növekedni fog.
A tegnap megkezdett hadművelet célja egy demilitarizált zóna létrehozása Oroszország és Ukrajna között, a Putyin-rezsim szolgálatában álló harcosok megsemmisítése, valamint annak a demonstrálása Oroszország népe felé, hogy lehetséges az ellenállás és a harc Putyin rezsimje ellen Oroszországon belül is
– írta Andronyikov, aki szerint „ezek a célok sikeresen meg is valósultak”. A Novaja Gazettának ugyanakkor egy forrás pont az ellenkezőjét mondta, az először Grajvoronnál komoly ellenállásba ütköző félkatonai csoportok, „nem érték el minden céljukat”, igaz, részben a rossz időjárási viszonyok következtében – idézte az Oroszországban betiltott lap cikkét a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Annyit viszont biztos sikerült elérniük, hogy Moszkva „terrorista szervezetnek” minősítette őket, ehhez képest – mutatott rá Andronyikov – korábban nem létezőnek tekintették. Erre jól reflektál az ukrán politikai elemző, Volodimir Feszenko véleménye, aki szerint ezek a támadások inkább szólnak a PR-ról, mintsem valódi akciók lennének.
