Élő Nagyvilág

Felakasztották Vlagyimir Putyin mását a frontvonal közelében

MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov
MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov
  • Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője káromkodva osztotta ki az orosz vezérkart, majd bejelentette, hogy csapatai elhagyják Bahmutot.
  • Putyin készül a győzelem napi ünnepségekre.
  • Oroszország kiüríti a fronton lévő településeket Zaporizzsjában.
  • Ukrajna szerint napokon belül be akarják venni Bahmutot az oroszok.
  • A háború pénteki eseményeiről szóló tudósítást itt olvashatja el.

Fogolycserét hajtott végre Oroszország és Ukrajna

Oroszország és Ukrajna szombaton újabb fogolycserét hajtott végre. A moszkvai védelmi minisztérium bejelentése szerint Kijev három orosz pilótát engedett szabadon nehéz tárgyalási folyamat eredményeként.

Az orosz fél a három pilóta ellenében 45 ukrán katonát engedett szabadon, 42 férfit és 3 nőt, akik Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének a Telegramon adott tájékoztatása szerint Mariupol azovi-tengeri kikötőváros védelmében vettek részt.

A már több mint 14 hónapja tartó háborúban a fogolycsere jelenleg az egyetlen olyan terület, amelyen a két hadviselő fél rendszeresen tárgyal egymással. A mostani csere a foglyok lényegesen eltérő számában különbözik az eddigiektől, amikor nagyjából egyenlő számban térhettek haza fogságba esett katonák.

Oroszország azt állítja, hogy ukrán rakétákat lőtt le a Krím-félsziget felett

Oroszország azt közölte, hogy erői lelőttek egy ukrán rakétát a Krím-félsziget felett, amelyet Moszkva 2014-ben annektált Ukrajnától – írja az AFP alapján a The Guardian.

Szergej Akszjonov, a Krím Moszkva által kinevezett kormányzója a közösségi médiában úgy nyilatkozott:

A légvédelmi erők ballisztikus rakétát lőttek le a Krími Köztársaság felett. A rakétát Ukrajna Grim-2 rendszerével indították. Sérülés nem történt.

Tanácsadója, Oleg Krjucskov később azt mondta, hogy két ilyen rakétát lőttek le – jelentették az orosz hírügynökségek.

Már el is fogták a háborúpárti orosz író autójának feltételezett robbantóját

Az oroszországi Nyizsnyij Novgorod régióban őrizetbe vettek egy férfit, aki valószínűleg részt vett annak az autónak a felrobbantásában, amelyben megsebesült szombaton Zahar Prilepin orosz író, a sofőrje pedig meghalt – írja az orosz belügyminisztériumi tájékoztatás alapján RIA Novosztyi orosz portál.

A közlések szerint az önmagát hazafiasként pozicionáló írók csoportjához tartozó Prilepin ellen Nyizsnyij Novgorodban, Moszkvától 400 kilométerre keletre követtek el merényletet. A mentőszolgálat beszámolója szerint a robbanószerkezetet Prilepin autójának aljára erősítették. A jármű a robbanáskor a levegőbe repült. A 47 éves író súlyosan megsebesült.

Felrobbantották egy háborúpárti orosz író autóját

Pokolgépes robbantásban autójában megsebesült szombaton Zahar Prilepin orosz író, a sofőrje pedig meghalt – idézi a TASZSZ orosz hírügynökség értesülését az MTI. A merénylet tényét megerősítette az orosz belügyminisztérium is. A közlések szerint az önmagát hazafiasként pozicionáló írók csoportjához tartozó Prilepin ellen Nyizsnyij Novgorodban, Moszkvától 400 kilométerre keletre követtek el merényletet. A mentőszolgálat beszámolója szerint a robbanószerkezetet Prilepin autójának aljára erősítették. A jármű a robbanáskor a levegőbe repült. A 47 éves író súlyosan megsebesült, de eszméleténél van.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegram-bejegyzésben reagált a robbantásra, és közölte, a történtekért a nyugati országokat – köztük az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát – terheli a felelősség.

Washington és a NATO egy újabb terrorista sejtet táplál – a kijevi rezsimet

– fogalmazott a szóvivő.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának támogatása miatt Prilepin 2022 februárja óta szerepel az EU szankciós listáján. A fegyveres konfliktus kezdete óta több háborúpárti orosz közéleti személyiség ellen is merényletet követtek el. Augusztusban a gépkocsijába rejtett pokolgép végzett Darja Dugina újságíróval, Alekszandr Dugin filozófus lányával Moszkva környékén egy autópályán, míg egy hónappal ezelőtt egy szentpétervári kávézóban történt robbanás, ahol 32 ember megsebesült, és életét vesztette Vladlen Tatarszkij orosz haditudósító és blogger. (MTI)

Natalia KOLESNIKOVA / AFP

Szlovákiában képeznek majd ki ukrán katonákat

A szlovák parlament jóváhagyta a védelmi minisztérium javaslatát, amelynek értelmében a szlovák hadsereg katonái az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM UA) keretében segítenek majd az ukrán katonák kiképzésében. A javaslat részeként a parlament azt is jóváhagyta, hogy az említett misszió akár Szlovákia területén is folyhat – adta hírül az ujszo.com.

A szlovákiai portál emlékeztet: az EUMAM UA létrehozásáról még 2022 novemberében döntött az Európai Tanács, és a célja az, hogy elősegítse az ukrán fegyveres erők kiképzését az ország területi integritásáért folytatott harcban. A misszió az uniós tagállamok területén zajlik majd, a szlovák parlament pedig a védelmi minisztérium javaslatának jóváhagyásával lehetővé tette, hogy az ukrán fegyveres erők Szlovákia területén is részesülhessenek a kiképzésben. Így elképzelhető, hogy a misszió keretében a többi uniós tagállam, illetve Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok is katonákat küld Szlovákiába. Egy kiképzési egység legfeljebb 900 főből állhat, a gyakorlat pedig 1-től 12 hétig tart.

A javaslat emellett lehetővé teszi, hogy a szlovák hadsereg más uniós tagországokba is küldjön katonákat, ahol éppen a kiképzés zajlik. A javaslatot viszonylag nagy támogatottság mellett fogadta el a parlament, a jelen lévő 131 képviselő közül 87 mellette szavazott – olvasható a Új Szó cikkében.

Nyolcvan Leopard I érkezik még májusban Ukrajnába

Németország és Dánia májusban 80 Leopard I harckocsit tervez átadni Ukrajnának – idézi az Ukrinform Troels Lund Poulsen megbízott dán védelmi minisztert, aki hozzátette: a harckocsik átadását úgy ütemezik, hogy azok június 1-jéig teljes egészében az ukrán haderő rendelkezésére álljanak.

A Leopard I-es harckocsik kiváló tűz- és szállítási tulajdonságokkal rendelkeznek

– emelte ki a dán megbízott védelmi miniszter.

Bill Clinton már 2011-ben tudta, mire készül Putyin

Vlagyimir Putyin három évvel az Ukrajna elleni, 2014-es támadás előtt kijelentette Bill Clintonnak, hogy nem köti őt az Ukrajna területi integritását garantáló Budapesti Memorandum – erről a Revelationnak vallott a volt amerikai elnök a Guardian tudósítása szerint. A kérdés annak kapcsán vetődött fel, hogy az Egyesült Államoknak és Európának jobban fel kellett volna-e készülnie a 2014-es invázióra.

Clinton elmondta, hogy a 2011-es davosi Világgazdasági Fórumon beszélt az orosz elnökkel, ahol Putyin felvetette a memorandum kérdését, amelynek értelmében Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán 1994-ben megállapodott arról, hogy lemond a területükön örökölt nukleáris arzenálról. Oroszország nevében Borisz Jelcin, az Egyesült Államok nevében Clinton, az Egyesült Királyság nevében John Major írta alá a dokumentumot.

Putyin azt mondta nekem 2011-ben, három évvel a Krím elfoglalása előtt, hogy nem ért egyet a Borisz Jelcinnel kötött megállapodással, miszerint tiszteletben tartják Ukrajna területét, ha feladják atomfegyvereiket

– fogalmazott Clinton. „Attól a naptól kezdve tudtam, hogy csak idő kérdése, mikor indít Putyin támadást Ukrajna ellen” – tette hozzá a volt elnök.

Pénteken csaknem 13 ezren érkeztek Ukrajnából

Az ukrán–magyar határszakaszon 5661-en léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7162-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség hatvanöt embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes – írták. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – áll a közleményben. (MTI)

Újra megnyílt a Krími híd

A tavalyi októberi robbantás után újra teljes egészében megnyílt a vasúti forgalom előtt a Krími híd második vasúti vágánya – olvasható a Kreml honlapján, amit a Meduza nevű orosz híroldal szemlézett.

A mai nap fontos: újra megnyitjuk a Krími hidat, amely a tavalyi robbanás során megsérült. Mindössze hét hónap alatt sikerült befejeznünk a rekonstrukciót. Rendes körülmények között ez biztosan több mint egy évet vett volna igénybe

– jelentette Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes.

A híd stratégiai jelentőségű Moszkva számára, ugyanis ezen keresztül érkezik az orosz katonai erők utánpótlása.

Olvasói sztorik