Élő Nagyvilág

Szigorítja Magyarország az ukrán gabona ellenőrzését

STRINGER / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
STRINGER / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Az orosz–ukrán háború pénteki eseményeiről itt olvashatja tudóstásunkat.

Ukrajna megerősíti védelmét az orosz és a fehérorosz határon

A Fehéroroszországgal és Oroszországgal közös határ mentén lévő védelmi vonalak és állások megerősítésén dolgozik Ukrajna – erősítette meg az ukrán védelmi minisztérium.

Páncéltörő aknamezőket hoznak létre a tankokkal megközelíthető területeken és az ellenség benyomulásának várható útvonalain.

Az ukrán műszaki egységek az elmúlt héten több tucat aknamezőt szereltek fel több mint 6000 páncéltörő aknával.

A megerősítés nem véletlen: Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában tárgyalt fehérorosz kollégájával és közeli szövetségesével, Alekszandr Lukasenkóval. A múlt hónapban pedig Putyin bejelentette, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba.

(Guardian)

Még szigorúbban ellenőrzi Magyarország az ukrán gabonát

Új intézkedéseket vezet be és még szigorúbban ellenőrzi Magyarország az Ukrajnából a szolidaritási folyósón érkező ukrán gabonát, hogy az ténylegesen eljuthasson az eredeti célországokba – jelentette be Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető az Agrárminisztérium (AM) szombati közleménye szerint arra emlékeztetett, hogy az orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciók, az energiaválság és a megnövekedett inputköltségek embert próbáló nehézséget okoznak a magyar gazdáknak. A kialakult helyzetet tovább nehezíti, hogy az Ukrajnával határos tagállamokba, így Magyarországra is, soha nem látott mennyiségben érkezik be és marad is itt a gabona- és olajosmag import.

Emellett a teljes körű vámmentességet élvező ukrán mezőgazdaság az európai piacra nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet kezdett exportálni, melyek kiszorítják hagyományos piacairól a magyar termékeket, és a termelési költségek szintje alá süllyesztik a gazdálkodók értékesítési árait – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, a kialakult helyzet orvoslása érdekében a magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök közös levélben kérte az Európai Bizottság (EB) elnökét, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket az Ukrajnából érkező megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére.

Hangsúlyozta, a gazdáknak stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükségük, arra, hogy európai társaikkal azonos feltételek mellett folytathassák tevékenységüket. Ebben a helyzetben Brüsszel ne lehetetlenítse el, hanem támogassa és védje meg az uniós termelőket – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

A miniszter kezdeményezi a főbb gabona és olajosnövény-termények esetében is az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) kötelezettségének bevezetését. A bejelentésekkel egyrészt pontosabb képet lehet kapni a közúton beérkező gabona és olajosnövény mennyiségről, másrészt büntethetővé válnak azok a szállítmányok, amelyek nem felelnek meg a bejelentési kötelezettségnek. A be nem jelentett szállítmány igazolatlan eredetűnek minősül, mulasztási bírság szabható ki rá, vagy akár biztosítékként le is foglalható.

Kifejtette, az Európai Bizottság nemet mondott a vámok általános visszaállítására az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, ezért azt is kezdeményezik, hogy legalább átmeneti jelleggel, a termékek egy csoportjára, a szárazföldön érkező ukrán gabona- és olajosnövény importra vezessék be újra a vámokat és a mennyiségi korlátokat.

Mindezek mellett Magyarország tovább erősíti az importtermékek ellenőrzését, külön figyelmet szentelve a tranzitszállítmányokra annak érdekében, hogy az átszállításra jelölt szállítmányok valóban el is hagyják az országot – húzta alá a tárcavezető.

Nagy István leszögezte, az agrártárca mindig a magyar gazdák oldalán áll, és megteszi a szükséges intézkedéseket az ukrán gabonadömping és az elhibázott brüsszeli intézkedések által kialakult piaci nehézségek kezelése és a magyar gazdálkodók támogatása érdekében – írták a közleményben.

(MTI)

Az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított a kiszivárgott katonai iratok miatt

A védelmi tárca (Pentagon) után az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított, hogy miként kerültek nyilvánosságra a védelmi minisztérium minősített, többek között az ukrajnai műveletekkel kapcsolatos dokumentumai. Az igazságügyi minisztérium helyi idő szerint pénteken adott ki közleményt, amely szerint egyeztetnek a védelmi minisztériummal, és saját vizsgálatot indítottak.

Ezt megelőzően a védelmi tárca helyettes szóvivője közleményében azt írta, hogy a Pentagonnak tudomása van a közösségi médiában megjelentekről, és vizsgálja az ügyet. Sabrina Singh ugyanakkor a dokumentumok hitelességét illetően nem bocsátkozott részletekbe.

A több közösségi médium felületein, köztük a Twitteren és Telegram oldalain megjelent katonai dokumentumok olyan amerikai és NATO-tervekről szólnak, amelyek az ukrán haderő támogatásának, utánpótlásának és megerősítésének elképzeléseit részletezik, valamint a háborús veszteségeket összesítik. Az ügyről elsőként beszámoló The New York Times címu napilap péntek éjszaka arról adott hírt, hogy újabb, ezúttal a Közel-Keletet és Kínát is érintő dokumentumok is megjelentek a közösségi médiaoldalakon. Az iratok 2023. február 23. és március 1. közötti keltezésűek.

Amerikai kormányzati illetékesek közölték, hogy olyan katonai összefoglalókról lehet szó, amelyek a vezérkaron belül napi rendszerességgel készülnek, de nem nyilvános felhasználásra. A tájékoztatás szerint ugyan minősített adatokról lehet szó, de azok tényleges hírszerzési értéke csekély, valamint az azokban szereplő számadatokat megváltoztathatták.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal főtanácsadója szerint a kiszivárogtatás mögött Oroszország áll, de a megjelent adatoknak semmi közük Ukrajna valós terveihez. Hozzátette, hogy az csak porhintés, hiszen ha Oroszország tényleg valós katonai előkészületekről szóló információhoz jutott volna hozzá, akkor az nem kerül nyilvánosságra.

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban úgy reagált, hogy Oroszországnak semmi kétsége nincs afelől, hogy az Egyesült Államok és a NATO közvetett és közvetlen módon beavatkozik Ukrajna és Oroszország konfliktusába, és ez a beavatkozás egyre növekszik.

(MTI)

Segítséget kérni utazik Indiába az ukrán miniszter

Az ukrán kormány egyik minisztere hétfőn Indiába látogat, hogy humanitárius segélyt, valamint az orosz invázióban megrongálódott energia-infrastruktúra helyreállításához szükséges eszközöket kérjen – írja a Guardian indiai forrásokra hivatkozva.

A Reuters arról is beszámolt, hogy Emine Dzhaparova külügyminiszter-helyettes személyében a háború megindulása óta először látogat Indiába egy ukrán kormánytag. Arra szeretné felszólítani Indiát, hogy fogalmazzon meg egy „erős üzenetet a békéért” Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, aki előbb júliusban látogat majd Indiába a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójára, de szeptemberben is visszatér a G20-as csúcstalálkozóra.

Dzhaparova közölte: „Ukrajna több humanitárius segélyt kér Indiától – főleg gyógyszereket és orvosi berendezéseket –, valamint olyan energetikai berendezéseket, amelyek segíthetnek a háború során megsérült energia-infrastruktúra helyreállításában.

Az indiai külügyminisztérium egyelőre nem reagált az ukrán kormánytag kijelentéseire. (Guardian)

Antony Blinken: Egyelőre kizárt a tűzszünet Ukrajnában

Egyelőre kizárta az orosz–ukrán tűzszüneti tárgyalások lehetőségét Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki véleményét a Funke német lapcsoportnak adott interjúban fejtette ki, amelyet az MTI szemlézett.

Oroszországnak el kell jutnia arra a pontra, hogy kész konstruktív tárgyalásokba bocsátkozni

– hangoztatta Blinken, amikor a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások lehetőségéről kérdezték.  A cél – mondta – „egy igazságos és tartós béke kell, hogy legyen. Egyesek számára a tűzszünet gondolata csábító lehet, és ezt meg is értem, de ha ez a jelentős ukrán területek Oroszország általi elfoglalásának de facto ratifikálásával ér fel, az nem lenne igazságos és tartós béke. Oroszország átcsoportosíthatná erőit, és egy idő után újra támadhatna” – érvelt az amerikai külügyminiszter.

MTI / EPA / Olivier Matthys

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy január 11-i tájékoztatón újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország mindig is kész volt arra, hogy a problémákat tárgyalások útján oldja meg. Megjegyezte ugyanakkor, az ukrán törvények tiltják, hogy az ország elnöke párbeszédet folytasson a Kremllel, és a nyugati államok

nem hajlanak arra, hogy Kijevnek bármilyen rugalmasságot engedjenek ebben a kérdésben.

Ezzel kapcsolatban „nem kell azt mondani, hogy vannak kilátások (az Ukrajnával folytatott tárgyalásokra)” – pontosított a szóvivő. (MTI)

Tizenegyezren érkeztek tegnap Ukrajnából

Az Országos-Rendőrfőkapitányság adatai szerint Magyarország területére 2023. április 7-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6605 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5077 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. (MTI-OS)

Biden meghosszabbította a veszélyhelyzetet az oroszok miatt

Az amerikai elnök további egy évvel meghosszabbította pénteken a 2021-ben kihirdetett országos veszélyhelyzetet az Egyesült Államokban, Oroszország káros befolyásolási kísérleteire hivatkozva – adta hírül az MTI.

Joe Biden friss rendelete szerint a 2021. április 15-én hozott intézkedés indokai változatlanul fennállnak, vagyis számolni kell szokatlan és rendkívüli fenyegetéssel az amerikai  nemzetbiztonságra, külpolitikára és gazdaságra nézve, amelyeket bizonyos, az orosz kormány felől érkező „meghatározott káros külföldi tevékenységek” jelentenek.

A Fehér Ház internetes oldalán megjelent rendelet a „meghatározott káros külföldi tevékenységek” között említi az amerikai választások szabad és fair lebonyolításának aláásására és a demokratikus intézmények ellen irányuló erőfeszítéseket, a káros kibertevékenységet, a biztonság aláásására irányuló kísérleteket olyan államokban és régiókban, amelyek fontosak az amerikai nemzetbiztonság szempontjából, valamint a nemzetközi jog régóta fennálló szabályainak megsértését, ideértve az államok területi integritásának tiszteletben tartására irányuló szabályokat. (MTI)

Találatok érték Donyeck belvárosát

Egy civil lakos – egy idős nő – életét vesztette, további 16 pedig megsebesült, amikor sorozatvető-támadás érte Donyeck belvárosát – jelentette ki Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója pénteken a Moszkva 24 televíziónak nyilatkozva, írja a Magyar Távirati Iroda.

Állítása szerint a támadás a fedett vásárcsarnok környékét érte. Előző nap kilenc civil vesztette életét, hét pedig megsebesült, amikor amerikai HIMARS sorozatvetők srapneltöltetű rakétái robbantak fel egy donyecki járműtelep felett.

Olvasói sztorik