Hétfőn este megszületett a megegyezés a magyar kormány és a cseh soros uniós elnökség között. A megállapodás mind a négy vitás ügyet érinti, a Helyreállítási Alaptól a kondicionalitási (jogállamisági) eljáráson át a két vétóig, amelyekkel a magyar kormány fenyegetett.
#COREPERII | ⚡⚡⚡Megadeal! EU ambassadors approved in principle a package of €18 billion in support for #Ukraine, 15% minimum #tax for big corporations, approval of #Hungary's #RRP and an agreement on #conditionality. The package will be confirmed by written procedure. pic.twitter.com/L5bcCGETMU
— EU2022_CZ (@EU2022_CZ) December 12, 2022
- Jóváhagyták a Magyarországnak a Helyreállítási Alapból járó pénzeket (2400 milliárd forintról van szó és még egy ennél is nagyobb hitel lehetőségéről), ezek folyósításának azonban változatlanul komoly jogállamisági feltételei vannak.
- Döntöttek arról, hogy az Európai Bizottság által javasolt 3000 milliárd forintnál kevesebb felzárkóztatási támogatást fagyasztanak be a Magyarországnak a hétéves költségvetésből járó pénzek közül. Az eddig tervezettnél nagyjából 500 milliárd forinttal kevesebb lesz a befagyasztott forrás, körülbelül 2500 milliárd forint (6,3 milliárd euró), ez három operatív program 55 százaléka. A jogállamisági mechanizmus ügyében kiadott uniós közlemény szerint a Magyarország által eddig elfogadott korrekciós intézkedések hiányosak, ebből adódóan az uniós költségvetést érintő korrupciós kockázatok továbbra is fennállnak. A kielégítően végrehajtott korrekciós intézkedések száma és jelentősége miatt azonban csökkentették a támogatások felfüggesztésének mértékét.
- Magyarország pedig mindkét olyan ügyben engedett, amelyekben eddig vétóval fenyegetett. Az egyik ilyen ügy az Ukrajnának adandó 18 milliárd eurós gyorssegély volt, amellyel kapcsolatban az Orbán-kormány a közös uniós hitelfelvételt ellenezte (és kétoldalú megállapodásokkal biztosította volna a pénzt), a másik pedig a 15 százalékos globális minimumadó. Az utóbbiról még nem jelentek meg hivatalos részletek, de a kormánypárti Világgazdaság már este arról írt, hogy az egyezség alapján Magyarországon nem kell megemelni a társasági adó 9 százalékos kulcsát, mivel az iparűzési adót is beszámíthatják a hazai adóterhek megállapításánál.
Részleteket még nem tudni, de úgy néz ki, hogy a jogállami mechanizmus és a Helyreállítási Alap kérdésében már az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek sem kell szavazniuk, megoldotta a dolgot a nagykövetek tanácsa. Az Ukrajnának adott segélyt pedig már kedden megszavazhatja az Európai Parlament.
Nagyjából az történt, amiről szombaton írtunk: a magyar kormány a vétókat felhasználva kiharcolta, hogy kevesebb kohéziós támogatást fagyasszanak be, és a globális minimumadó kérdésében is valamiféle kivételt kaphattunk. A hét második felében tartandó uniós csúcstalálkozót meg sem várták ezzel, találtak olyan megoldást, amellyel az ügyek nagy részét már most le tudták zárni.
