Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Belföld europoli

Mi áll Orbán Viktor brüsszeli harca mögött?

Megpróbáljuk megfejteni, pontosan miért fenyeget a magyar miniszterelnök vétóval több uniós döntés kapcsán, mi köze van ezeknek a magyar pénzekhez, és előrébb jut-e ezzel az ország.

December van, és fontos döntéseket kell meghoznia az Európai Uniónak, amelyek egy része Magyarországot is érinti. Ezeknek az eseményeknek az együttállásakor általában elkezdődik az Európai Unióban az Orbán-show, amelyet nem most láthatunk először.

2020 végén nagyon fontos ügyekben kellett megegyeznie az Európai Uniónak. Három dologról döntöttek:

  • Az unió hétéves költségvetéséről,
  • a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák enyhítésére létrehozott helyreállítási alapot,
  • valamint a részben Magyarország megrendszabályozására kitalált jogállami, illetve végső nevén kondicionalitási mechanizmusról.

A vita nagyon sokáig tartott, és a magyar kormány többször vétóval fenyegetett a hétéves költségvetés ügyében. Ezt december végéig kellett elfogadni, különben vészhelyzeti, évente megszavazott költségvetésre kellett volna átállnia az EU-nak. A kompromisszumot végül Angela Merkel küzdötte ki Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnökökkel.

A két kormány rámondta az igent a költségvetésre, cserébe a kondicionalitási mechanizmus kicsit gyengült, és a pletykák szerint született egy ígéret is arra, hogy a magyar parlamenti választások előtt nem fogják alkalmazni. Ha volt ilyen ígéret, be is tartották, hiszen közvetlenül a választások másnapján indították el a mechanizmust.

Az, hogy erről Orbán személyesen egyezett meg, nagyon fontos része volt az egész ügynek. A magyar miniszterelnök általában úgy tárgyal az EU-ban, hogy a konfliktust technikai szinten, a miniszterek tanácsában vagy a nagykövetek között gerjeszti, általában a legerősebb uniós fegyver, a vétó bevetésével. Ezt a technikai konfliktust tudja aztán politikai szinten feloldani, miután személyesen egyeztetett a többi miniszterelnökkel.

2022 végén valami nagyon hasonló dolog történik. Most négy ügyben kell megegyezni:

  • A hétéves költségvetésből Magyarországnak járó pénzek befagyasztásáról,
  • a Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzekhez való hozzáférésünkről,
  • az Ukrajnának nyújtani tervezett segélyről,
  • valamint a globális minimumadóról.

December hatodikán kellett volna mind a négy ügyben döntenie a pénzügyminiszterek tanácsának, az ECOFIN-nak, de egyben sem sikerült. Mind a négy téma lekerült napirendről. A magyar kormány és az alá tartozó média sokat rugózott azon, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta-e az Ukrajnának szánt segélyt. Az Európai Unióval kapcsolatos tárgyalásokban sokszor pont azért kommunikál ennyire hatékonyan a magyar kormány, mert kihasználja a jogi és technikai nüanszokat, esetleg azok nem ismeretét.

Olivier Hoslet / EPA / MTI Varga Mihály pénzügyminiszter csoportkép készítésére érkezik az európai uniós országok pénzügyminisztereinek az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) képviselőinek részvételével tartott brüsszeli tanácskozásán 2022. november 8-án.

Varga nemet mondott a segély nyújtásához szükséges egyik komponensre. A tanácsban ilyen ügyekben egyetértésre van szükség, tehát minden tagállam szavazata szükséges. Ha nincs meg minden tagállam szavazata, akkor szavazás sincs. Egyedül Magyarország nem támogatta az ügyet a 27 tagországból, tehát Magyarország szavazata hiányzott az elfogadásához. Ezt nevezik a gyakorlatban vétónak, és a világ Magyarországon kívüli része ezt így is értelmezte.

A december eleji lett volna az utolsó rendes ECOFIN-ülés idén, ezért itt lehetett volna minden ügyben dönteni. Ám az ülés előtt történt egy fejlemény. Korábban megírtuk, hogy az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a tanács függessze fel a Magyarországnak járó pénzek durván harmadát. Ez csak akkor lép hatályba, ha a miniszterek megszavazzák, addig csak egy javaslat.

Létrejött viszont egy 12 országból álló blokk, amely azt kérte a bizottságtól, hogy vegye figyelembe, hogy Magyarország tett reformokat a pénzek megszerzéséért, és fogalmazzon meg egy olyan ajánlást, ami ezt figyelembe is veszi. Az eljárás itt valószínűleg az lesz, hogy nem kizárólag a november 19 előtt véghez vitt reformokat vizsgálják majd, a bizottság pedig végül valószínűleg visszajön majd egy kisebb összeg befagyasztásáról szóló javaslattal. Ennek a 12 országnak része Németország, Franciaország, Olaszország és több keleti tagállam is.

Ennek több valószínű oka is lehet. A tanácsban a tagállamok minősített többségére van szükség a pénzek befagyasztásához. Ez a tagállamok 55 százalékát jelenti, amelyek lefedik az unió népességének 65 százalékát. A mostani nagyon szigorú javaslattal nem teljesen biztos, hogy meglett volna ez a többség. Egy kevésbé szigorú javaslattal sokkal biztosabban meglenne. A kondicionalitási mechanizmust most alkalmazzák először, mindenki arra törekszik, hogy a lehető legbiztosabban működjön. Végül az történt, hogy az Európai Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy az eddigi értékelése volt pontos, és nem csökkentett  a befagyasztani kívánt pénzek mértékén. Ez valamennyire megnehezíti az alkut, de a német kormány már jelezte, hogy támogatni tervezik a javaslatot.

A másik ok akkor derül ki, ha felrajzoljuk a szemben álló felek hatalmi konfliktusát.

  • Az egyik oldalon a tanács Magyarországon kívüli része áll. Ők szeretnék elfogadtatni a globális minimumadót, az Ukrajnának szánt segélyt, és valószínűleg a magyar pénzek befagyasztását is. Az ő mozgásterük Magyarország megbékítésére abban van, hogy csökkenthetik a pénz mennyiségét, amelyet befagyasztani terveznek.
  • A másik oldalon Magyarország áll, amelynek kormánya szeretné, ha hozzáférnénk a Helyreállítási Alapból származó pénzekhez, és a lehető legkevesebb pénzt fagyasztanák be. A magyar mozgástér a vétókban van, ezekkel tudja kizsarolni, hogy a tanács kevesebb pénzt akarjon befagyasztani.

Uniós vitákban nem összefüggő eljárásokat általában nem szerencsés egybevonni, erről kommunikált korábban a magyar kormány is. Nem szerencsés ugyan, de szinte minden esetben ez történik, és erre ad tökéletes lehetőséget az, hogy a miniszterelnökök szintjére, a december 15-i uniós csúcsra viszik majd az ügyeket, ahol személyesen Orbánnal tudnak majd megegyezni a vétók elengedéséről és a pénzek befagyasztásáról.

A magyar miniszterelnök a korábbi minta szerint most is hajlandó elmenni a falig, addig, ahol mások már visszafordultak volna. Ilyen például az ukrán segély vétója, ami akkora arcvesztés volt a nemzetközi politikai térben, amit Orbánon kívül nem sokan vállaltak volna. A végén viszont, ahogy általában, valószínűleg megegyezés lesz.

BA Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar kormányfő, Mario Draghi olasz ügyvivő miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök (takarásban) az EU-tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben a tanácskozás második napján, 2022. október 21-én.

Érdemes viszont azt a kérdést is feltenni, hogy előbbre jut-e a magyar kormány ezzel a kemény diplomáciai csatározással. A legutóbbi hasonló esetben sikerült ugyan megpuhítani és elhalasztani a jogállami mechanizmus alkalmazását, de látványosan mégis visszajött, hogy újra a magyar kormányba harapjon. Az akkori erőfitogtatásra nagyon sok politikai tőkét pazarolt el a magyar kormány, és nem lehet azt állítani, hogy Magyarország előrébb jutott volna vele. Legfeljebb egy kicsit kevésbé jutott hátrébb.

Most is nagyon hasonló helyzet várható. A magyar pénzeket nagy valószínűség szerint be fogják fagyasztani, legfeljebb kevesebbet, mint azt eddig tervezték. Előrébb nem jutunk a vétóval való fenyegetőzéssel, de ez jelentős politikai tőkét emészt fel, amelyre a következő tárgyalásoknál is szüksége lenne.

Arról is érdemes beszélni, hogy a keddi nap különösen azért volt érdekes, mert a magyar kormány a visegrádi négyek mindhárom másik tagjával összeütközésbe került.

  • A cseh elnökség szervezte azt a tanácsülést, amelyen direktben a magyar pénzek jóváhagyásához kötötték a vétóktól való elállást.
  • Szijjártó Péter mellett állva durván kiakadt a szlovák külügyminiszter, miután Szijjártó találkozott Robert Fico volt miniszterelnökkel.
  • És Varga Mihály megvétózta azt az ukrán segélyt, amely Lengyelországnak lett volna nagyon fontos.

A magyar kormány keményen tárgyal a diplomáciában, és látványosan hajlandó messzebb menni, mint mások. De ennek valamiért soha sem az a következménye, hogy a vitákat megelőző pozíciójához képest előrébb kerülne Magyarország.

Ajánlott videó