Élő Nagyvilág

Zelenszkij távozásra szólította fel az oroszokat, fából készült rakétarendszerrel trükköznek az ukránok

Carina Johansen / NTB / AFP
Carina Johansen / NTB / AFP
  • Ukrajna ellentámadásba lendült Herszon régiójában. Kijev azt állítja, áttörték az orosz védelmet, de Moszkva szerint visszaverték őket.
  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség delegációja megérkezett Ukrajnába és úton vannak a zaporizzsjai atomerőműhöz.
  • Fából készült „rakétarendszerrel” verik át az oroszokat az ukránok.
  • Zelenszkij az oroszoknak: Ha meg akarnak menekülni, eljött az idő, hogy induljanak.
  • A legfontosabb hétfői eseményeket itt tudja visszaolvasni.

A szelek szárnyán mutatnak be Putyinnak a balti nyolcak

Dánia, Finnország, Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Németország és Svédország állam- és kormányfői a szélenergia kiaknázásáról állapodtak meg kedden koppenhágai csúcstalálkozójukon. A Balti-tenger országai közölték, hogy 2030-ra a tengeri szélerőművekből nyert energiát meghétszereznék csaknem 20 gigawatt kapacitásra. Mette Frederiksen dán kormányfő így fogalmazott:

Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az energiát, és ezzel Európát energiaválság szélére sodorta.

Az ukrajnai orosz hadművelet és a klímaváltozás elleni küzdelem miatt „ambiciózus döntésekre” van szükség – mondta. „Elszántak vagyunk energetikai együttműködésünk és ellenállóképességünk erősítésében” – olvasható a dokumentumban. A résztvevő országok ezért gyorsabb engedélyeztetési eljárásokra fognak törekedni a szélerőműprojektek ügyében. A tengeri szélerőművek potenciálját a Balti-tengeren összesen 93 gigawattra becsülik.

A csúcstalálkozón egyébként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett. A megbeszélések után úgy fogalmazott, hogy „a szél erejét használva távolodunk el az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól”. A balti-tengeri szélerőművek 2030-ra mintegy hatmillió háztartást láthatnának el energiával. Dánia májusban már tartott egy csúcstalálkozót az északi-tengeri szélenergia kiaknázásáról. Németország, Dánia, Belgium és Hollandia akkor a tengeri szélerőművek kapacitásának legalább 65 gigawattra történő emeléséről határoztak 2030-ig. A teljesítményt egyébként 2050-re 150 gigawattra tervezik növelni. (MTI)

Emil Helms / Ritzau Scanpix / AFP Mette Frederiksen egy dániai tengeri szélfarm előtt.

76 finn harcjárművet vásárol Szlovákia

Szlovákia megállapodást kötött Finnországgal 76 Patria AMVXP páncélozott harcjármű vásárlásáról 447 millió euró értékben – közölte kedden Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter. A megállapodást a finn kollégájával, Antti Kaikkönennel folytatott tárgyalásokat követően jelentette be. Az első 8×8 kerékképletű páncélozott harcjárművet várhatóan 2023 szeptemberében szállítják le, és a szállítások várhatóan 2027-ig tartanak. Nad így nyilatkozott erről:

Minden követelményt teljesítettünk annak érdekében, hogy egy átlátható és a Szlovák Köztársaság számára nagyon előnyös szerződést köthessünk, amely olyan alapvető képességeket biztosít, amelyekkel a Szlovák Köztársaság fegyveres erői eddig nem rendelkeztek.

(MTI)

Az ukránok szerint a nukleáris ellenőrök útvonalát ágyúzzák az oroszok

Az orosz erők szándékosan azt a folyosót ágyúzzák, amin a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének el kellene jutnia Kijevből a zaporizzsjai atomerőműbe – állította Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjnek tanácsadója kedden a Twitteren.

A tisztségviselő szerint ez előre látható volt, ugyanis Moszkva azt követeli, hogy a NAÜ-misszió orosz ellenőrzés alatti területről, a Krím-félsziget, vagy a Donyec-medence irányából utazzon a létesítményhez. Podoljak kijelentette, az ukrán álláspont változatlanul az, hogy Kijev ellenőrzése alatti területről kell a küldöttségnek elérnie az atomerőművet. Úgyszintén változatlanok az ukrán fél követelései: az orosz csapatok vonuljanak ki az erőmű területéről és csakis ukrán személyzet maradjon a létesítményben.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter augusztus 23-án a francia külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során megerősítette Oroszország hozzájárulását a NAÜ-küldöttség látogatásához. Még mindig nem tudni azonban, hogy a küldöttség végül milyen útvonalon halad majd. Augusztus 25-én, fennállása során először az atomerőmű teljesen lekapcsolódott az elektromos hálózatról.

Közben az ukrán energetikai minisztérium sajtóosztálya az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek megerősítette kedden, hogy a 14 nemzetközi szakértőből álló NAÜ küldöttség – Rafael Grossi főigazgatóval – megérkezett Kijevbe. (MTI)

1200-nál is több ukránt likvidáltak az orosz altábornagy szerint

Több mint 1200 ukrán katona esett el a déli frontszakaszon meghiúsult ellentámadási kísérlet során – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve. A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a Mikolajiv-Krivij Rih felől és más irányokból megkísérelt támadása során az orosz hadsereg az elmúlt egy nap alatt 48 harckocsit, 46 gyalogsági harcjárművet, 37 egyéb páncélozott harcjárművet, nyolc nagy kaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót, valamint több mint 1200 ukrán katonát semmisített meg. Az orosz védelmi tárca a hétfő esti közleményében még 560 fő feletti ukrán veszteségről volt szó.

Konasenkov szerint az orosz hadsereg szétverte az ukrán 128. független hegyi rohamdandár egységeit, amiket Nyugat-Ukrajnából dobtak át a műveletben való részvételre. Mint mondta, dandár öt katonája megadta magát.

Kirill Sztremuszov, a Herszon megyei közigazgatás helyettes vezetője közölte, hogy Herszonban „likvidáltak egy diverzáns és felderítő csoportot”, a légvédelem pedig kedden három alkalommal lépett működésbe. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a Rosszija 24 hírtelevíziónak kijelentette, hogy az ukrán hadsereg sikertelen ellentámadási kísérletet tett az Artemivszk (Bahmut) járásközponttól 16 kilométerre lévő Kodema településnél, ami során húsz tankot és harminc embert vesztett. Kodema „felszabadításáról” hétfőn tettek bejelentést a szakadárok. (MTI)

A gázszállítások folytatását ígérik az oroszok

Az Európába irányuló orosz gázszállítást csak a Moszkvával szemben bevezetett nyugati szankciókkal kapcsolatos technológiai problémák akadályozzák – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak. Peszkov ezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy szerdától három napig szünetel majd az Oroszországból Európába irányuló gázszállítás az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül, a Gazprom orosz gázvállalat szerint az egyetlen üzemben maradt gázkompresszor-egység javítása miatt. A Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy vajon a szervizelési munkálatok befejezése után van-e garancia arra, hogy ezen az útvonalon folytatódik majd a szállítás, így felelt:

Garantált, hogy a szállításokat – a szankciók okozta technológiai problémáktól eltekintve – semmi sem akadályozza. Oroszország kész volt és továbbra is kész eleget tenni minden kötelezettségének.

Emlékeztetett arra, hogy az uniós országok, valamint az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok olyan szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek „nem teszik lehetővé a normál karbantartási és javítási munkálatok elvégzését, és nem teszik lehetővé, hogy jogilag formalizálják a szükséges egységeknek és szerelvényeknek a működési helyükre való visszatérését”.

Más akadálya nincs annak, hogy Oroszország teljesítse kötelezettségeit.

– mondta Peszkov, aki „irracionálisnak” nevezte az európaiak magatartását, amiért szerinte az egyszerű polgároknak kell megfizetniük.

Sina Schuldt / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Az Oroszországból Németországba a Balti-tengeren át vezető Északi Áramlat július 27. óta több gázturbina leállása miatt maximális kapacitásának 20 százalékán üzemel. Az egyiket, amit a Siemens Energy Kanadában gyártott, Montrealba küldték javításra. A Moszkva ellen Ottawa által bevezetett szankciók miatt a gyártó kezdetben nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a javított berendezést Németországnak, de Berlin megismételt kérései nyomán mégis a visszaszolgáltatás mellett döntött. Július 25-én a Gazprom bejelentette, hogy a Portovaja kompresszorállomáson egy újabb gázturbina hajtómű is leállásra kényszerült, az előírt javítási határidő elérkezése miatt. Így az állomáson csak egy turbina maradt munkaképes állapotban.

Peszkov egyébként „az őrültséggel határos irracionalitásként” jellemezte az uniós vitát, ami az oroszok számára kiállítandó turistavízumok korlátozásának lehetőségéről zajlik. Az eljárást az „ésszerűtlen” európai gazdaságpolitikához hasonlította, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva nem fog válasz nélkül hagyni egy negatív vízumügyi döntést, és meg fogja védeni állampolgárai érdekeit. (MTI)

Szijjártó Péter: A 25. órában vagyunk

Beláthatatlan kockázatokkal fog járni Európa számára, ha nem ér véget hamarosan az ukrajnai háború, ugyanis ez esetben a közvetlen következmények mellett újabb migrációs hullámokkal is számolni kell – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Prágában az MTI szerint. A külügyi közlemény szerint a tárcavezető az európai uniós külügyminiszterek informális tanácsülése előtt arról számolt be, hogy a fegyveres konfliktus következményei egyre súlyosabbak:

Gyakorlatilag a 24., de inkább már a 25. órában vagyunk. Félre kell tenni a háborút eszkaláló javaslatokat és végre a béketeremtésre kellene koncentrálnia mindenkinek. Emberek százai halnak meg, emberek tízezrei menekülnek el Ukrajnából naponta, az európai gazdaság egyre mélyebb recesszióba kezd süllyedni, az energiaellátási válság minden egyes előrejelzésnél egyre súlyosabb lesz, a gazdaságot gyakorlatilag agyonvágó energiaárak egyre magasabbak.

Mint közölte, épp itt lenne az ideje a rendezésnek, ezért azt fogja kérni EU-s kollégáitól, hogy „végre felejtsük el azokat a javaslatokat, amelyek a háború további eszkalálódásának veszélyével járnak, és végre koncentráljon Európa a béke megteremtésére”. Szijjártó kijelentette, ha nem lesz béke hamarosan, akkor a következmények még tragikusabbak lesznek, sok ezer ember hal még majd meg, további tíz- és százezreknek kell elmenekülniük, az európai gazdaság példátlan válságba fog süllyedni és az energiaellátási krízis is egyre súlyosabbá válik. Jelentős kockázatnak nevezte azt is, hogy az ukrán és az orosz élelmiszerexport továbbra is jóval alatta marad a békeidőbelinek.

Több százmillió ember nem kapja majd meg azt az élelmiszert, amelyre szüksége van, ráadásul ezeknek az embereknek a döntő többsége a világ olyan térségeiben él, amelyek amúgy is sajnos hajlamosak a destabilizációra, ahonnan amúgy is illegális migrációs hullámok szoktak kiindulni.

A miniszter szavai szerint ezért béke hiányában Európának a háború közvetlen következményei mellett újabb migrációs hullámokkal is szembesülnie kell valószínűleg, ami beláthatatlan kockázatokkal járhat a kontinens számára. Szijjártó Péter azt nem részletezte a tudósítás szerint, hogyan képzeli el a két harcoló fél kibékítését.

A radioaktív fenyegetés árnyékában kálium-jodid tablettát adományozott Ukrajnának az EU

Az Európai Unió ötmillió kálium-jodid tablettát adományozott Ukrajnának az esetleges radioaktív sugárterhelés megelőzésére – írja az MTI az Európai Bizottság közlése alapján.

A brüsszeli testület közleménye szerint még augusztus 26-án érkezett kálium-jodid tabletták iránti kérelem az ukrán kormánytól, illetve Kijev a támogatást megelőző biztonsági intézkedésként kérte az EU-tól a zaporizzsjai atomerőmű körüli terület védelmi szintjének növelésére. Az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül azonnal 5,5 millió kálium-jodid tablettát juttatott Ukrajna számára. A tabletták közül  – több mint 500 ezer euró értékben  – ötmillió darabot az unió rescEU nevű vészhelyzeti tartalékaiból biztosították, 500 ezer tablettát pedig Ausztria ajánlott fel.

Az uniós bizottsági közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki kijelentette, hogy soha egyetlen atomerőművet sem szabad háborús helyszínné változtatni, továbbá elfogadhatatlannak nevezte, hogy az atomerőmű körüli harcok nyomán civilek élete kerül veszélybe. Végül szorgalmazta, hogy a nukleáris létesítmény körüli összes katonai műveletet azonnal le kell állítani.

Orosz védelmi tárca: normális a sugárzás szintje a zaporizzsjai atomerőműnél

Normális a sugárzás szintje az oroszok által ellenőrzés alatt tartott zaporizzsjai atomerőműnél, közölte az orosz védelmi minisztérium.

A Guardian által idézet közlemény szerint a tárca azzal vádolta meg az ukrán erőket, hogy két rakétát lőttek ki az erőmű területére.

Azt is megjegyezték, leszedtek a levegőből egy ukrán drónt, ami egy nukleáris hulladékot tároló épület tetejére zuhant.

Az orosz védelmi minisztérium állításait független forrásból nem lehet ellenőrizni.

Fából készült „rakétarendszerrel” verik át az oroszokat az ukránok

Drága, nagy hatótávolságú cirkálórakétákat lő ki az orosz hadsereg fából készült, fejlett amerikai rakétarendszereket imitáló célpontokra a The Washington Post ukrán és amerikai katonai illetékesekre hivatkozó cikke szerint. A csalicélpontokat is bemérik ugyanis az orosz katonai drónok, amelyek továbbítják ezek pozícióit a fekete-tengeri flottának, ahonnan elindítják a támadó rakétákat.

Egy magas rangú ukrán katonai forrás szerint pár hét alatt legalább tíz támadórakétát lőttek ki a fából készült álcélpontokra, ezért a program kibővítése mellett döntöttek az illetékesek.

A Gazprom Francaország felé is zárja a csapokat

A Gazprom orosz energetikai vállalat szerződéssel kapcsolatos nézeteltérések miatt keddtől csökkenti az Engie globális energiaszolgáltatónak szánt gáz mennyiségét – közölte az Engie, amely Franciaország legnagyobb gázszolgáltatója. A Gazprom az idei első hét és fél hónapban 36,2 százalékkal, 78,5 milliárd köbméterre csökkentette a nem FÁK-országokba irányuló gázexportját.

Az Engie aláhúzta: a szolgáltató július végén már jelezte, hogy számottevően csökkentette pénzügyi és fizikai függőségét az orosz földgáztól, amely jelenleg beszerzési forrásainak mindössze négy százalékát teszi ki. Az energiaszolgáltató hétfőn megerősítette, hogy tárgyal a Sonatrach algériai állami olajtársasággal az onnan érkező szállítások növeléséről.

Emmanuelle Vargon, az energiapiaci szabályozási bizottság (CRE) vezetője kedden egy francia rádióadónak azt mondta, hogy a francia gáztározók töltöttségi szintje jelenleg 91 százalék. A francia kormány azt a célt tűzte ki, hogy november 1-jéig a gáztározók 100 százalékban megteljenek. Olivier Véran kormányszóvivő közölte, ugyanakkor figyelmeztetett: ez nem jelenti azt, hogy Franciaország átvészeli a telet a készletekből, ha az oroszok felfüggesztik a szállítást, vagy ha túl nagy lesz a hazai fogyasztás. Mindazonáltal Franciaország egyes európai partnereinél kevésbé függ az orosz gáztól, amely fogyasztásának 17 százalékát teszi ki.

Elisabeth Borne francia kormányfő hétfőn felszólította a vállalatokat, hogy a jövő hónapig dolgozzák ki energiatakarékossági terveiket. A miniszterelnök figyelmeztetett: a cégek lesznek az első áldozatok, ha Franciaország valaha is rákényszerül a gáz- és az áramfogyasztás korlátozására.

Zelenszkij az oroszoknak: Ha meg akarnak menekülni, eljött az idő, hogy induljanak

Azonnali távozásra szólította fel az Ukrajna területén lévő orosz katonákat hétfő este elmondott beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hangsúlyozva, hogy „máskülönben az ukrán csapatok a határokig kergetik őket”.

– Ha meg akarnak menekülni, eljött az idő, hogy induljanak. Menjetek haza! – fogalmazott szokásos esti beszédében Zelenszkij. „Ukrajna azt veszi vissza, ami az övé” – tette hozzá.

Börtönökben is toboroz már katonákat Oroszország

Hírszerzési információk szerint Oroszországnak komoly nehézségeket okoz, hogy új katonákat találjon az ukrajnai háborúba, ezért felturbózták a toborzást, így kiterjesztették a felső korhatárt és a börtönökben is keresgélnek, írja a Guardian.

Az újoncok közül sokan idősebbek, nem fittek, nincsenek rendesen kiképezve

– mondta újságíróknak hétfőn a Pentagon egyik tisztviselője.

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten jelentette be, hogy 10 százalékkal 1.15 millióra növelik a hadsereg állományát jövő januártól.

Miután az oroszok csapatok jelentős veszteségeket szenvedtek el az ukrajnai háború első hat hónapjában, nehéz elképzelni, hogy ezt a célszámot gyorsan sikerül majd elérni.

Úton van a szakértői delegáció a zaporizzsjai atomerőműhöz

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megfigyelői megérkeztek Kijevbe és úton vannak a zaporizzsjai atomerőműhöz, közölte a szervezet a Twitteren.

Rafael Grossi, az IAEA vezetője arról tájékoztatott, hogy a szakértői csapat szerdától szombatig tartózkodik majd a helyszínen.

Biztosítanunk kell Ukrajna és Európa legnagyobb nukleáris létesítményének biztonságát

– írta tweetjében.

Mint ismert, az atomerőmű közelében az elmúlt időszakban rendszeressé váltak a bombázások, ezért félő volt, hogy túl veszélyesség válik az IAEA missziója.

A Kreml szerint a szakértői csapat érkezése szükséges, de kizárták, hogy kiürítenék a létesítményt.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt reméli, hogy a delegáció megállapítja a nukleáris biztonsági szabályzatok megsértését. Hozzátette, Oroszország nemcsak Ukrajnát, hanem az egész világot kiteszi egy nukleáris baleset kockázatának.

Ellentmondásos állítások az ukrán ellentámadásról

Ellentámadást indítottak hétfőn az ukránok az ország déli részén lévő Herszon régiójában, közölték katonai tisztviselők.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök este arról beszélt, ha az oroszok túl akarják élni az akciót, akkor ideje menekülniük.

A megszállóknak tudnia kell, a határig űzzük őket. A határunkig, ami nem változott meg

– fogalmazott.

Olekszij Aresztovics, Zelenszkij egyik tanácsadója kedden már azt mondta, sikerült áttörniük az oroszok védelmét Herszon közelében a frontvonalon. Natalija Humenyuk, az ukrán hadsereg déli részén állomásozó csapatainak szóvivője közölte, megkérdőjelezhetetlenül sikerült meggyengíteniük az ellenséget.

A CNN-nek katonai források arról beszéltek, négy falut sikerült visszafoglalnia Ukrajnának a térségben, de továbbra is Herszon az elsődleges célpont.

Az orosz védelmi minisztérium mindeközben elismerte, hogy ellentámadást indítottak az ukránok, de szerintük az ukrán szenvedtek jelentős veszteségeket és a kísérletük kudarcot vallott.

Olvasói sztorik