Élő Nagyvilág

Peszkov nem zárta ki atomfegyverek bevetését, ha Oroszországot egzisztenciális veszély fenyegetné

Andrzej Lange / MTI / EPA-PAP
Andrzej Lange / MTI / EPA-PAP
Tovább eszkalálódhat az eddig is brutálisan kegyetlen orosz-ukrán háború. Vlagyimir Putyin orosz elnök tovább fokozhatja az orosz támadásokat, Joe Biden amerikai elnök attól tart, hogy kémiai és biológiai fegyvert is bevethet az ukránok ellen.
  • Vlagyimir Putyin biológiai és kémiai fegyverek bevetését fontolgatja az ukránok ellen.
  • Betiltották az Euronews-t az oroszok.
  • Elengedték a csernobili atomerőmű személyzetét.
  • Kifogyóban az orosz ellátmány az ukránok szerint.
  • Visszafoglaltak egy várost az ukrán katonák.
  • Légi riadó miatt félbeszakadt egy EU-s videókonferencia.
  • Abramovics szuperjachtjait nem tudták lefoglalni.
  • 3,5 milliónál is többen menekültek már el Ukrajnából, hétfőn kétezren érkeztek Budapestre.
  • Az ENSZ Közgyűlése szerdán az ukrán válságról tárgyal.
  • Hatalmas tűz a Csernobili atomerőmű környékén.
  • Tíz kórház teljesen megsemmisült Ukrajnában február 24. óta.
  • Amerikai és NATO-tisztviselők is valószínűsítik, hogy Fehéroroszország belép a háborúba.
  • A Kreml szóvivője szerint elképzelhető, hogy Moszkva nukleáris fegyverhez nyúlna, ha egzisztenciális veszély fenyegetné.

Az előző, hétfői napi tudósításunkat a háborúról itt olvashatja.

Cihanouszkaja hadbírósággal fenyegeti a belarusz támadás leendő résztvevőit

Egyre jobban mondogatják az amerikaiak és a névtelenséget kérő NATO-tisztviselők, hogy újabb országot rángathat bele Vlagyimir Putyin a háborúba: a közeli csatlós Belaruszt, azaz Fehéroroszországot. Erre reagált a 2020-as belarusz forradalom egyik vezéralakja, az állítása szerint elnöknek is megválasztott, de aztán elmenekült Szvjatlana Cihanouszkaja (akivel tavaly készített a 24.hu interjút). A Twitteren közölte, ő is olyan információk birtokában van, amik megerősítik: Belarusz hadviselő féllé válhat.

Ezután közölte, azon katonák, akik teljesítik a parancsot és támadást intéznek Ukrajna ellen, katonai bíróság előtt fognak felelni, akik megtagadják a parancsot, büntetlenséget élvezhetnek a későbbiekben.

Mivel a litvániai száműzetésben élő Cihanouszkajának per pillanat nem sok hatalma van az Aljakszandr Lukasenka diktátor vezette Fehéroroszországban, a fenyegetést nem feltétlen tudja beváltani.

Megint légiriadót fújtak Kárpátalján

Nyugat-Ukrajna több városában és megyéjében légiriadót fújtak, így legalább másodszor már Kárpátalján is. Az alábbi hivatalos ukrán Telegram-csatornán arról írnak, a poltavai, kijevi, cserkasszkai, hmelnyickiji, zsitomiri, odesszai és mikolajivi régiókban is megszólaltak a szirénák.

Már Marbellán is cudar a lét az orosz pénzembereknek

A spanyolországi Marbellában forgatott az Euronews stábja, hisz az üdülőváros kedvelt élőhelyük az orosz pénzembereknek (onnan lehet ismerős, hogy Orbán Viktor miniszterelnök lánya, Ráhel és veje, Tiborcz István is ide tették át tavaly a székhelyüket). Azonban az Oroszország elleni szankciókkal meg vannak lőve az itteni oroszok: a bankkártyáikat alig tudják használni, a rubel árfolyama összeomlott. Így a méregdrága luxusholmikat már nem vásárolják, a menő éttermeket sem látogatják. Beszéltek olyan egyetemista lánnyal is, aki nem fogja tudni befizetni az utolsó évi tandíját, ha ez marad a helyzet.

Putyin és Macron állítólag telefonon beszéltek

Az orosz állami média szerint Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron telefonon egyeztetettek kedden, írja a BBC.

A beszélgetést állítólag Franciaország kezdeményezte a Ria Novosti hírügynökség szerint.

A téma az Oroszország és Ukrajna között zajló béketárgyalás volt.

Ezt egyelőre a francia kormány nem erősítette meg, de nem lenne nagyon meglepő, mert a háború kirobbanása óta a két vezető többször is tárgyalt egymással.

Putyin szóvivője elárulta, milyen esetben képzelhető el atomfegyver bevetése

Vlagyimir Putyin és a Kreml szóvivője a CNN-nek adott interjújában beszélt arról, hogy Oroszország egyelőre nem érte el katonai céljait Ukrajnában és nem tagadta, hogy Moszkva nukleáris fegyverek alkalmazásához folyamodhat bizonyos esetben.

Dmitrij Peszkov a beszélgetés során többszöri kérdésre sem zárkózott el attól, hogy Oroszország elgondolkozna az atomfegyverek bevetésén, ha egzisztenciális fenyegetésnek lenne kitéve.

Amikor Christiane Amanpour arról kérdezte, Putyin milyen esetben nyúlna a nukleáris fegyverekhez, Peszkov azt felelte,

ha egzisztenciális veszély fenyegetné az országunkat, akkor elképzelhető.

Szerinte Oroszország még nem érte el a kitűzött katonai célokat Ukrajnában, hozzátéve, hogy az általuk speciális hadműveletnek nevezett megszállás a tervek szerint halad és előre meghatározott célokat szolgál.

Újraindítja a moszkvai autógyártást a Renault, 3 napra

Első pillantásra rejtélyes metódust fog alkalmazni a Renault francia autógyártó cég moszkvai üzemében: újraindítja a termelést, de mindössze 3 napra. Mindezt a cég szóvivője, Rie Yamane ismerte el kedden a CNN-nek. Hogy a döntés második blikkre is rejtélyes legyen, arról Yamane gondoskodott, hisz nem érvelt a háromnapos termelés mellett. A cég még február 28-án állította le a moszkvai gyárát.

A Renault Franciaország után Oroszországban adja el globálisan a legtöbb új kocsiját, tavaly 482 ezernél is többet sikerült. Ráadásul a Renault az AvtoVAZ autógyár többségi tulajdonosa, ez gyártja a méltán elismert Ladákat, amik az orosz autópiac ötödét uralják. Oda is csapott a putyini háború az anyacégnek, 26 százalékkal estek vissza a részvényárai az invázió kezdete óta.

Sandán lesi Moldova, szakadárkodik-e a Dnyesztermente

Moldova a feszültség elmérgesedésének jelei után kutat az oroszbarát, szakadár Dnyeszter-melléken a szomszédos Ukrajna orosz inváziója miatt – közölte kedden Nicu Popescu moldovai külügyminiszter. „Eddig a helyzet nyugodt. Nem láttuk eszkaláció jeleit” – mondta az Európai Parlamentben. Hozzátette:

Tekintettel a régió korábbi történéseire, kormányként nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget, és fontolóra kell vennünk a fejlemények alakulásának számos forgatókönyvét, ideértve a negatív forgatókönyveket is.

A moldovai szakadár Dnyesztermenti Köztársaság alig 40 kilométerre van a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosától. Maia Sandu moldovai elnök ismételt tiltakozása ellenére továbbra is orosz csapatok állomásoznak ott „békefenntartói” minőségben a korábbi fegyveres konfliktus békés rendezésének elveiről szóló, 1992. július 21-én aláírt egyezmény értelmében.

A kijevi vezetés attól tart, hogy a Dnyeszter-melléken új frontot nyithatnak további nyomást gyakorolva Odesszára. Február elején az orosz csapatok a nemzetközi közösség által el nem ismert régióban hadgyakorlatot tartottak, miközben Moszkva erőket vont össze Ukrajna határai mentén a február 24-én indult hadművelethez.

Ukrajna megtámadása után Moldova is hivatalosan beadta uniós csatlakozási kérelmét. Eközben a rengeteg ukrán menekült leterheli Európa egyik legszegényebb államának gazdaságát. A Moldovagaz helyi gázipari vállalat kedden felhívta a figyelmet, hogy az importált orosz földgáz ezer köbméterenkénti ára a mostani 547 dollárról akár 1000 dollárra is nőhet. Vadim Cheban vezérigazgató ugyanakkor igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy „nem fognak sietni” a lakossági gázáremeléssel. (MTI)

300 ezer embernek kifogyóban az élelme Herszonban

Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminiszter egyik szóvivője kedden közölte, hogy az ostromlott Herszonban 300 ezer ember kifogyóban van élelemből és gyógyszerből.

Az ország déli részén található város az elsők között esett el, miután az orosz csapatok megszállták Ukrajnát.

Ma a helyiek megszállás ellen rendezett nagygyűlését ismét erőszakkal oszlatták fel, többször is a levegőbe tüzeltek a katonák. Erről tanúskodik egy, a közösségi médiában terjedő felvétel is, aminek a hitelességét az ABC News erősítette meg.

Hová mennyi menekült érkezett eddig?

A háború kirobbanása óta legkevesebb tízmillió embernek kellett elhagynia az otthonát Ukrajnában az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa szerint, írja a BBC.

A március 21-i adatok szerint 3.5 millióan menekültek Ukrajnával szomszédos államba, 6.5 millióan pedig országon belül kerestek menedéket.

Az ENSZ adatai szerint

  • Lengyelország 2 113 554
  • Románia 543 308
  • Moldova 367 913
  • Magyarország 317 863
  • Szlovákia 253 592
  • Oroszország 252 376
  • Fehéroroszország pedig 4308 menekültet fogadott eddig.

Így vettek végső búcsút az Ukrajnában elesett magyar tengerésztől

Képeket közölt kedden az MTI Ungvár Kis Sándor magyar származású ukrán haditengerész temetéséről az ungvári katonai temetőben. A 29 éves kárpátaljai Kis Sándor a február 24-én kirobbant orosz-ukrán háborúban, az Ocsakovban zajló összecsapásokban vesztette életét.

Korábban írtunk róla, hogy Kis 2012-ben önkéntesen csatlakozott az ukrán haditengerészethez, és már a Krím 2014-es orosz megszállásakor is az ukrán hadihajón, a Csernyihiv nevű aknaszedőn teljesített szolgálatot. Kist Ocsakovban érte a halál, amikor a Cserkasz nevű hajó a végsőkig megpróbált ellenállni a mostani orosz támadásnak. A férfit családja, felesége és két kisgyermeke gyászolja.

MTI/Nemes János
Nemes János / MTI
Nemes János / MTI

2000 főnek szállás, 25 ezer adag étel, 80 millió forintból – Vázolták a fővárosi segítségnyújtást

A fővárosi önkormányzat eddig 2000, Ukrajnából érkezett menekültnek nyújtott szállást és mintegy 25 ezer adag ételt osztottak ki – mondta el Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes kedden Budapesten, háttérbeszélgetésen. Az adatok szerint a pályaudvarokon az elmúlt napokban csaknem ugyanannyi menekült utazott tovább, mint ahány érkezett Ukrajnából, tehát az elmúlt napokban csökkent a terhelés. A főpolgármester-helyettes közölte, szállítási segítséget nyújtanak a BOK csarnokban kialakított humanitárius tranzitpont üzemeltetéséhez.

A Budapestre érkező menekültekről Kiss Ambrus elmondta, hogy jellemzően pár napig maradnak a családok, amiknek van továbbutazási tervük, segítségre a szálláson kívül alig van szükségük. Az Ukrajnában tanuló harmadik országbeli diákok egy része néhány napig marad a szállásokon, nagykövetségeik szervezik a hazaútjukat, másik részük huzamosabb ideig marad, és adott esetben hazai egyetemek befogadják őket.

A menekültek harmadik csoportjába sorolta Kiss Ambrus a kárpátaljai magyar családokat, amik sok gyerekkel érkeznek. Ezen családok nagy része nem tervez továbbutazást. Negyedik csoportként beszélt a kárpátaljai magyarajkú roma – átlagosan 8-20 tagú – nagycsaládokról. A fővárosi önkormányzatnak jellemzően e két utóbbi csoporttal kell foglalkoznia – mondta a főpolgármester-helyettes.

Kiss Ambrus szerint a rövidtávú szállásbiztosítás budapesti tömegszállásokon történik. Hosszú távra Budapesten kívüli üdülőkben adnak szállást a rászorulóknak. Ez komoly szociális munkát is igényel. Jelenleg körülbelül 250 embert szállásoltak el hosszú távra. Beszélt arról is, hogy az étkeztetés hét helyszínen történik, átlagosan napi 500-600 ember jut így élelemhez. Napi ezer emberig bővíthető a kapacitás. Kiss Ambrus elmondta, a szállást igénybe vevők több mint fele kiskorú. Kérdésre válaszolva közölte, eddig körülbelül nyolcvanmillió forintba kerültek a menekültügyi intézkedések. (MTI)

Így fordít a rendőrség a menekülteknek

Nagy közleményt adott ki a magyar rendőrség arról, hogyan segítik a menekültek ellátását, érkezését, szállásolását. Kezdetnek arról írnak, az ukrán határon most minden átkelő (a lónyait leszámítva) 0-24 órában üzemel. Akiknek rendben vannak az okmányaik szabadon beléphetnek és utazhatnak tovább, sőt akiknek nincs, nem megfelelő, lejárt vagy hiányos az úti okmánya, azok is beléphetnek Magyarország területére.

Akiknek nincs okmányuk, azok március 6. óta ideiglenes dokumentumokat kapnak a határon, amivel 30 napig jogszerűen lehetnek az országban. A 30 napon belül kell elmenniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) illetékes hivatalába a végleges okmányokért. A rendőrség szerint folyamatosan gyorsulnak a bürokratikus folyamatok. Akik menekültstátuszt igényelnek vagy nem tudnak magukról gondoskodni, azokat a rendőrök ideiglenes menekültgyűjtőhelyre viszik.

Arról is írnak, milyen a rendőri állomány idegennyelv-tudása: a szabolcsi rendőrök közül 15-en beszélnek ukránul, 17-en oroszul, 80-an angolul és 5-en németül, de szerződésük van 16 ukrán vagy orosz tolmáccsal is. A segítségpontokon és ideiglenes menekültgyűjtőhelyeken önkéntes tolmácsok biztosítják a kommunikációt egész nap. Hajdú-Biharban további 21 ukrán/orosz tolmács dolgozik, de három egyetemista is besegít a fordításban, no meg önkéntesek, civilek olykor.

Budapesten Kőbánya felső vasútállomáson fogadják a menekülőket, őket buszokkal viszik a BOK-csarnokba. A kiürített budapesti fejpályaudvarokon, a Keletiben és a Nyugatiban budapesti rendőrök és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói segítenek az ideérkező ukránoknak. A BRFK 31 tolmáccsal áll jogviszonyban, ők eddig 824 órát dolgoztak. A főkapitányságon három ukránul beszélő rendőr is dolgozik, de a más nemzetek Ukrajnából menekült polgárait angolul fordító rendőrök is segíttették. A BOK csarnokban segítő rendőrök mellé a BRFK folyamatosan biztosít tolmácsot, emellett a négy NKE hallgató nyújt támogatást – zárul a közlemény.

Szabadon engedték az elrabolt ukrán újságírónőt

Miután kellően megdicsérte az őt foglyul ejtő orosz hadsereget, szabadon engedték Viktorija Roscsina újságírónőt – írja a BBC News az Ukrajinszka Pravda lap alapján. Az oroszpárti médiában és a Telegram üzenetküldő rendszeren is megjelentek a videók róla, ahogy Roscsina megköszöni az orosz katonáknak, hogy megmentették az életét és jól bántak vele a fogságban. Az ukrán Hromadszk TV videós újságírója már úton van Zaporizzsja városába.

Orosz csapatok hatoltak be Mariupolba

Egyes orosz csapatok már behatoltak az Ukrajna déli részén található Maroupol városába, közölte egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő a CNN szerint.

Az ostromlott városban 200 ezer civil ragadt be, a Human Rights Watch pedig úgy írta le a helyszínt, mint „egy megfagyott pokoli táj tele holttestekkel és elpusztított épületekkel.”

A helyi hatóságok szerint két szupererős bomba rázta meg Mariupolt kedden, de a mentőakciók ennek ellenére is folyamatosak.

Egyértelmű, hogy a megszállókat nem érdekli Mariupol, csak porig akarják rombolni

– közölték.

Több ponton nyomják vissza az ukránok az oroszokat

Egy név nélkül nyilatkozó amerikai védelmi tisztviselő meglepő kijelentést tett: szerinte az ukránok itt-ott ellentámadásba mentek át több fronton, próbálnak visszaszerezni területeket az orosz hadseregtől. Az eddigi legnagyobb, oroszok által elfoglalt déli város, Herszon felé is igyekeznek nyomulni, nem messze innen a bekerített Mikolajivon is próbálnak segíteni. Azt nem tudják az amerikaiak, hogy ez vajon egy nagyobb haditerv része ez (ami az amerikai hírszerzés képességeit ismerve elég furán cseng), vagy csak spontán előretörések.

Ezzel összhangban azt is közölték, Kijevtől északra és nyugatra is előre tudtak nyomulni az ellentámadó ukrán alakulatok. Ezzel a főváros orosz bekerítése még távolabb került a megvalósulástól. Már írtunk róla, hogy a Kijevtől 65 kilométerre nyugatra lévő Makariv városkában is felhúzták az ukrán zászlót, 24 órányi csatározás után. A kijevi rendőrség feje, Andrij Nebitov videót is közzétett, ahogy Makarivba látogat: a város romokban fuldoklik és kihalt a felvételeken. A város még nincs biztonságban, cirka 5 kilométerről lövik az oroszok. (CNN)

Néha az elesett orosz katonák családjának sem engedik a megemlékezést

Oroszország úgy is próbálja fenntartani a háborús hátország morálját és összetartását, hogy egyszerűen nem ad ki hivatalos adatokat az elesettekről, sebesültekről, eltűntekről, fogságba esettekről. Ráadásul az egyes családok veszteségeit sem szabad világgá sírni, legalábbis a sajtónak tiltják az ilyen tevékenységet.

Eközben az ukrán kormány (gyanúsan túlzó) adatai alapján már 15 ezer orosz katona halt meg az offenzívában, szemben a március 2-án elismert 500 alatti orosz adattal (frissebb azóta sincs orosz részről).

A BBC orosz nyelvű szolgálata igyekezett mélyebbre ásni, 557 meghalt orosz katona és tiszt nevét sikerült megerősíteniük, többek közt a közösségi médiában körülnézve, önkormányzati közleményeket böngészve, hozzátartozókkal beszélve. A kutatás szerint Oroszország 85 régiójából 15-ben nem közöltek információt elesett katonáról. Az egyik ilyenben, a szibériai Kemerovóban helyiek segítségével azonosítottak hét olyan új sírt, ahol nemrég elesett katonák nyugszanak. Pár órával ezután a kemerovói hatóságok közölték, a háború kezdete óta 13 idevalósi katona halt meg.

A BBC szerint egyre nagyobb a nyomás a helyi újságírókon, sok elesett katonáról szóló cikket töröltek is. Egy szibériai újságíró elmondta a brit médiumnak, hogy a regionális kormányzat utasított minden médiaterméket, hogy az ukrajnai veszteségekről ne számoljon be. Olyan is előfordult, hogy az áldozatok hozzátartozóinak mondták meg, nem beszélhetnek a történtekről, kb. ilyen stílusban:

Nincs szükség nyugtalankodásra most, majd megtaláljuk a módját később, hogy megemlékezzünk a fiúkról.

Saját drónját küldte el az ukránoknak a belarusz kislány

Ritka különös gyermeki megnyilvánulást közölt Twitterén a háborút tudósító Nexta: egy belarusz kislány átröptette a drónját a határon Ukrajnába. A lányka úgy gondolta, az orosz csapatoknak ellenálló ukrán haderő nagyobb hasznát veszi, mint ő. Fonák módon valószínűleg az oroszokat nevezi mellékelt levelében fasisztáknak, ami annak tükrében furcsa, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök épp nácitlanításra hivatkozva rohanta le Ukrajnát. Egy részlet a lány leveléből, amikhez rajzot is mellékelt egy katonáról:

A nevem Varja. Elküldöm nektek a kedvenc drónomat. Nektek jobban kell. Azt akarom, hogy mind túléljétek ezt. Kérlek, ha kiűztétek az összes fasisztát Ukrajnából, szabadítsátok fel az én Belaruszomat is.

Ennyien folyamodtak már magyar menekültstátuszért

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) kedden is közzétette, hány menekült érkezett Magyarországra. Eddig 9940 harmadik országbeli állampolgárnak adott ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást az állami szerv, valamint 4969 fő menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrálta.

Az OIF Budapesten és Debrecenben koordinálja a feladatokat, hogy az érkezők gyors segítséget kapjanak. Többnyelvű kollégáik segítik a feladatot, a szóróanyag és a honlapon lévő tájékoztató is magyarul, angolul, ukránul van leírva. Az OIF megemelt létszámban dolgozza fel a kérelmeket, a menedékeskénti elismerést a Budapest, Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálati irodán lehet megtenni a hét minden napján.

Amerikai és NATO-tisztviselők is valószínűsítik, hogy Fehéroroszország belép a háborúba

Amerikai és NATO-tisztviselők szerint Fehéroroszország hamarosan beléphet az ukrajnai háborúba Ororoszország oldalán, írja a CNN.

A lap a NATO egyik magas rangú katonai tisztviselőjére hivatkozva azt írta: egyre valószínűbb, hogy Fehéroroszország belép a konfliktusba, Putyinnak ugyanis támogatásra van szüksége és minden segítség számít neki.

Közölte, a végső döntést erről Moszkvában hozzák meg, és egyelőre nem áll rendelkezésre olyan információ, hogy fehéroroszok harcolnának Ukrajnában.

Ez most nem arról szól, hogy mit akar Lukasenka. A kérdés az: akar-e Putyin még egy instabil országot a régióban? Ha bevonja a háborúba Fehéroroszországot, azzal destabilizálná őket

– magyarázta.

Fehérorosz ellenzéki források szerint a fehérorosz fegyveres erők napokon belül Ukrajnába mehetnek, több ezer katona áll készen a mozgósítára. A neve elhallgatását kérő informátor ugyanakkor hozzátette, az erőviszonyokon ez nem igazán fog érdemben változtatni, csupán geopolitikai jelentősége lesz azáltal, hogy már három ország háborúzik majd.

A NATO egyik hírszerzője pedig a korábbiaktól függetlenül mondta azt, hogy a fehérorosz kormány jelenleg olyan környezetet próbál teremteni, amelyben a fehérorosz offenzívának lenne létjogosultsága.

ENSZ-főtitkár: Ennek az abszurd háborúnak csak vesztesei vannak

Ennek az „abszurd háborúnak” az azonnali befejezésére szólított fel António Guterres ENSZ-főtitkár kedden. Elmondta, a háború megdöbbentő méretű szenvedést okoz, ami egyre intenzívebbé, sőt kiszámíthatatlanabbá válik óráról órára. Guterres a háborút megnyerhetettlennek minősítette és komoly tárgyalásokra szólított fel. Több kulcsfontosságú ügyben már előrébb léptek a hadakozó felek a diplomáciai fronton, de közben ukránok milliói menekültek el otthonaikból. Az egyik legdurvább mostani katlancsatát megemlítve így fogalmazott:

Még ha Mariupol el is esik, Ukrajnát nem lehet városról városra, utcáról utcára, házról házra meghódítani.

Guterres szerint az ukránok a poklok poklát élik meg, miközben az élelmiszerek, az energia és a műtrágyák ára is azzal fenyeget, hogy az egekbe nő világszerte, ebből pedig globális éhínség lehet. Feltette a jogos kérdést:

Hány ukrán és orosz fog még meghalni, mielőtt mindenki rájön, hogy ennek a háborúnak nincsenek győztesei, csak vesztesei?

(CNN)

Zelenszkij: Ne legyen Olaszország a gyilkosok üdülője

Az olasz parlament tagjainak mondott beszédet kedden délelőtt Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök azt kérte a tisztviselőktől, hogy fagyasszák be az orosz elit vagyonát és vezessenek be teljes kereskedelmi embargót az orosz termékekre, így az olajra is.

Tudják nagyon jól, hogy kik küldik háborúba a csapataikat és kik propagálják mindezt. Mindannyiuk Olaszországot használja pihenőhelynek. Ne legyenek gyilkosok üdülője

– mondta.

Arra kérte az olasz parlamentet, támogassák az Oroszországgal szembeni szankciókat, valamint hogy tiltsák ki az orosz hajókat az ország kikötőiból.

A háborúnak olyan gyorsan véget kell érnie, amint csak lehetséges. Állítsuk vissza a békét. Távolítsuk el az ellenséges csapatokat Ukrajnából. Építkezzünk újjá. Építsük újjá Ukrajnát a háború után. Együtt veletek, együtt Olaszországgal. Együtt Európával, együtt az Európai Unióval

– fogalmazott.

Ukrán színekbe öltözött az orosz védelmi miniszter lánya a gyerekével – videó

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter lánya egy olyan videót tett közzé, amelyben hat hónapos kislányával, Milanával együtt Ukrajna zászlajának kék és sárga színeit viselik a ruhájukon – írja a Daily Mail.

A 31 éves Ksenie Sojgu korábban sem volt hajlandó semmilyen orosz propagandaszöveget vagy videót közzétenni, ahogy a Z-szimbólumot sem, holott a jellemzően magas beosztású családtagjai megtették ezt.

Katonák rámolnak ki egy benzinkutat egy videón

Ugyan egy ukrán kormánytisztviselő, Oleg Nyikolenko, a külügy szóvivője töltötte fel a Twitterre az alábbi videót (amit a Telex szúrt ki), mégis érdemes kritikával kezelni. Az biztos, hogy az látható rajta, ahogy megáll egy páncélos egy benzinkúton, a katonák lepattannak róla, beszaladnak a kút shopjába, majd lerámolják a polcokat. Nyikolenko állítja: oroszok az elkövetők, akik „éhesek, elhagyatottak és demoralizáltak”, már nincs reményük megnyerni a háborút.

Olvasói sztorik