Új harccsoportokat telepít Magyarországra a NATO, az ukránok ostromgyűrűbe zárták Kijev megyében az orosz erőket

Kilenc humanitárius folyosó megnyitásáról sikerült megállapodni – mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. A mariupoli lakosok evakuálásáról viszont nem sikerült megegyezni Oroszországgal, pedig 24 busz áll készenlétben a civilek elszállítására.

(BBC)

Azóta, hogy Oroszország február 24-én megindította az inváziót Ukrajna ellen, 121 gyermek halt meg, 167-en pedig megsebesültek – jelentette az ukrán ügyészség.

Egy kilencéves kislány és egy 14 éves fiú van a legutóbbi áldozatok között, akiket a Donyeck régió ukrán ellenőrzésű részén öltek meg az oroszok – olvasható a hivatal Telegram-csatornáján közzétett közleményében.

A közlemény szerint március 17-én egy orosz katona a megszállt Kijev külvárosában, Buchában megölt egy férfit a 14 éves fia szeme láttára. A fiú megsebesült, és jelenleg kezelés alatt áll.

Az orosz tüzérség idáig több mint 220 iskolát és 155 óvodát rongált meg.

(Al Jazeera)

A törökországi Bodrumban tiltakozók próbálták megakadályozni, hogy kiköthessen Roman Abramovics jachtja, a My Solaris. Egy vitorlás klub tagjai az akció közben ukrán zászlókat lengettek és a háború ellen tiltakoztak. A My Solarisnak végül sikerült kikötnie Bodrumban – írja a CNN.

Az ostromlott északi város, Csernyihiv polgármestere a helyi médiának elmondta, hogy az orosz katonák szándékosan civileket, kórházakat és iskolákat vesznek célba. Azt is elmondta, hogy az oroszok bekerítették a várost, és a lövések miatt nincs áram- és vízellátás.

„Így naponta mintegy 40 embert temetünk el” – mondta Vlagyiszlav Atroszenko a Censor.net-nek. „A háború előtt általában nyolcat temettünk egy nap”.

Arról is beszámolt, hogy mindössze egy maroknyi önkéntesnek sikerül a városba jutnia a mocsaras területeken át vezető utakon keresztül, hogy gyógyszereket vigyenek a városi kórházakban fekvő több száz sebesült ukrán katona számára.

(Al Jazeera)

Meg nem erősített információk szerint az orosz erők az éjszaka folyamán Csernyihivben bombáztak egy hidat, amely kulcsfontosságú volt a humanitárius segélycsomagok bejuttatásához és a civilek evakuálásához.

Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója ma kora reggel jelentette a hírt Telegram-fiókján, és a csernyihivi  állami közigazgatás vezetőjétől, Vjacseszlav Csausztól kapott információkra hivatkozott.

Csernyihiv mindössze 150 kilométerre fekszik Kijevtől északkeletre.

Russian forces have apparently destroyed a bridge linking Chernihiv with road to Kyiv. The northern Ukrainian town has been hammered since day 1, but has offered remarkable resistance. Russia attempting siege tactics. pic.twitter.com/bIlsluowtS

— Oliver Carroll (@olliecarroll) March 23, 2022

(Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök részt kíván venni a G20-ak csúcstalálkozóján, amelynek idén Indonézia ad otthont – közölte Oroszország jakartai nagykövete, miután egyes nyugati tagországok a Reuters szerint ki akarják zárni az oroszokat a világ gazdasági elitjét tömörítő szervezetből.

Nem csak a G20, számos szervezet próbálja kizárni Oroszországot. A Nyugat reakciója teljesen aránytalan

–  mondta Ljudmila Vorobjeva nagykövet egy sajtótájékoztatón.

(Al Jazeera)

Az elmúlt hetekben sokszor leírtuk, hogy a folyamatos orosz tűz alatt álló Mariupol stratégiai fontosságú kikötőváros, arról azonban nem igen beszéltünk, hogy miért. Most egy orosz tisztviselő ismertette a Krím félsziget és az oroszok által megszállt délkeleti Donbassz régió összekötésére vonatkozó terveiket, melyre akkor kerülhet sor, ha a hadsereg átveszi az ellenőrzést Mariupol felett.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség idézi Kirill Sztepanovot, Oroszország déli szövetségi körzetének tanácsadóját, aki elárulta, hogy

a Krím és Mariupol közötti autópálya ellenőrzésének átvétele megbízhatóan összeköti a félszigetet a Donbasszal egy közlekedési folyosó révén.

Hozzátette, hogy ez a folyosó és a krími szárazföldi híd tranzitterületet képezne, amely összekötné a Kaukázus régiót, a Fekete-tenger északi partján lévő tengeri kikötőket és az oroszok által megszállt Donyeck és Luhanszk régiók ipari központjait.

Az orosz erők hetek óta szünet nélkül lövik a várost.

Az ott élő civilek az egyik legsúlyosabb bombázást szenvedték el egész Ukrajnában,

melynek következtében az otthonok több mint 80 százaléka megrongálódott. A Human Rights Watch e heti jelentése idézte a lakosokat, akik földi pokolként jellemezték a várost.

(BBC)

A többség Nyugat-barát, 63 százalék szerint akkor is kötelességünk segíteni Ukrajnán, ha ez a magyar gazdaság számára negatív következményekkel járhat. Az orosz–ukrán háború nem írta át a belpolitikai erőviszonyokat, továbbra is szoros a verseny a Fidesz és az Egységben Magyarországért között.

Kapcsolódó

Republikon: Hibahatáron belül, de vezet a Fidesz

2 százalékpontnyi az előnye az Egységben Magyarországért előtt.

A Pentagon elítélte, hogy a Kreml szóvivője kedden nem volt hajlandó kizárni az atomfegyverek bevetését az ukrajnai háború során. Dmitrij Peszkov a CNN-nek azt mondta, hogy akkor használnának ilyen fegyvereket, ha országuk létét éreznék veszélyben.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője veszélyesnek minősítette ezt a kijelentést, szerinte

nem így kellene egy felelős atomhatalomnak viselkednie.

Kirby hozzátette, hogy minden nap figyelemmel kísérik az eseményeket, de egyelőre nem érzik azt, hogy komolyabb lépéseket kellene tenniük. Leon Panetta volt amerikai védelmi miniszter is bírálta Peszkov megjegyzéseit. Szerint veszélyes az, hogy Oroszország lehetséges ürügyet keres a nukleáris fegyverek bevetésére. Ez komoly aggodalomra ad okot, hogy Oroszország legalábbis fontolóra veszi ezt a lehetőséget – nyilatkozta Panetta.

Egyre nagyobb az aggodalom Makszim Levin ukrán fotóriporter holléte miatt, akiről napokkal ezelőtt hallottak utoljára, amikor egy Kijev melletti harctéren készített képeket.

Hozzátartózói attól tartanak, hogy Levint megsebesíthették vagy az orosz hadsereg foglyul ejthette, mivel heves harcok törtek ki azon a területen, ahová a fotós dolgozni ment.

🚨ALERT: RSF is concerned by the disappearance of Ukrainian photojournalist Max Levin near Kyiv, #Ukraine. His friend Lyseyko received his last message on 13/03 from a combat zone in Vychhorod where he was reporting. He worked for @Reuters @BBCWorld @AP_Images & @HromadskeUA. pic.twitter.com/EC35u1WCdJ

— RSF (@RSF_inter) March 22, 2022

(Al Jazeera)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül vesz részt a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón. A nyugati szövetségesek, akik jelentős mennyiségű alapvető katonai felszerelést biztosítanak Ukrajnának, mérlegelni fogják, hogy mit tehetnek még a támogatásuk megerősítése érdekében – mondta egy NATO-tisztviselő. Csütörtökön Brüsszelben a NATO, valamint a G7-ek és az Európai Unió csúcstalálkozóján a nyugati szövetségesek, új szankciókat fognak bejelenteni Oroszország ellen, és megerősítik a már érvényben lévőket – jelentette be Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. A találkozóra pontosan négy héttel az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdete után kerül sor. Az ukrán elnök további támogatást remél a G7-ek, a NATO és az EU e hétre tervezett  csúcstalálkozóitól. Elmondta: újabb szankciókat várt Oroszországgal szemben és további támogatást Ukrajnának.

(MTI)

Folytatódik a totális elszigetelődés Oroszország és a nyugati világ között: a Reuters szerint az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei azt vizsgálják, hogy Oroszország a húszak csoportjában (G20) maradhat-e az ukrajnai invázióját követően.

Az ügynökség a megbeszélésekben részt vevő forrásokat idéz.

„Voltak megbeszélések arról, hogy helyénvaló-e, hogy Oroszország tagja legyen a G20-nak” – mondta egy magas rangú G7-es forrás a hírügynökségnek. „Ha Oroszország továbbra is tag marad, a szervezet kevésbé lesz hasznos”.

A G20 a világ 19 jelentős gazdaságát és az egész Európai Uniót tömörítő szervezet, amely 1999 óta létezik, és főleg a globális gazdasággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

Az ukrán főváros Obolonszkij kerületét ért orosz légitámadásban egy ember meghalt, három pedig megsebesült – közölte a kijevi városi katonai közigazgatás a Telegramon.

A keddi támadás során két épület és egy teherautó gyulladt ki – teszik hozzá a hatóságok.

Moszkva részéről nem érkezett azonnali válasz, azt azonban tagadják, hogy civileket céloztak volna meg.

(Al Jazeera)

A csernobili atomerőművet megszálló orosz csapatok „kifosztottak és megsemmisítettek” egy analitikai laboratóriumot a helyszínen, ahol radioaktív hulladékot dolgoztak fel – állítják ukrán tisztviselők.

Az ukrán 30 kilométeres zóna kezelésével foglalkozó állami ügynökség Facebook-bejegyzésben közölte, hogy

a laboratóriumban „rendkívül aktív minták és radionuklidok mintái voltak, amelyek most ellenséges kézre kerültek”.

A laboratórium, amelynek felállítása mintegy hatmillió euróba került, olyan értékes analitikai berendezéseket tartalmazott, amelyek Európában máshol nem állnak rendelkezésre – írta az ügynökség.

Csernobil nem működő erőmű, de az 1986-os katasztrófa óta folyamatos kezelést igényel. Az oroszok az invázió első napjaiban foglalták el, és hetekig tartották fogva az ott dolgozókat. Mára néhányukat szabadon engedték.

Az egykori atomerőmű továbbra is nagy aggodalomra ad okot: a hét elején az ukrán parlament arról számolt be, hogy az erőmű közelében erdőtüzek törtek ki, amelyeket műholdfelvételek is rögzítettek.

(BBC)