A brexit olyan (gazdasági) halál lesz, amit ezer apró tűszúrás okoz, nem pedig földrengésszerű katasztrófa. A tűszúrások hangját hallani sem lehet majd – jósolta az Independent még júniusban. Ám a lap által megkérdezett szakértők tévedtek: a katasztrófa inkább földrengésszerűen érte el most szeptemberben a briteket. Áru- és üzemanyaghiány, távozó kelet-európai munkások, összeomló külkereskedelem, elmaradó beruházások, bezárt külföldi érdekeltségek – kiderült, hogy a szigetország sokkal kiszolgáltatottabb a globális és lokális válságoknak, mint a britek hitték. Pedig már a júniusi cikk is vészjósló volt: az Independent ekkor összesítette, hogy csak 2016 és 2019 között a brexit miatti bizonytalanság, a befektetések elmaradása és az angol font leértékelődése miatt heti 400-800 millió angol fontot veszítenek a britek, és csak ezután következett a kilépés.
A Guardian szerint 2015-ben az Európába érkező feldolgozóipari külföldi működőtőke-befektetések 13 százaléka célozta meg a szigetországot, ez mostanra 8 százalékra esett. Az autóipari és közlekedési beruházások száma 83-ról negyvenre csökkent 2015 és 2020 között Nagy-Britanniában.
Bezárt a Honda-gyár, felszámolja francia boltjait a Marks & Spencer
Swindonban, Londontól nyugatra a Honda autógyára zárt be a nyáron, amit a szakértők a BBC-nek a brexittel magyaráztak: azzal, hogy az ország kivonult a saját legnagyobb felvevőpiacáról, az Európai Unióból.
A Guardian szerint a brit GDP 30 százalékát a külkereskedelem termeli, márpedig amikor Boris Johnson – aki már a 2016-os népszavazáson is a brexit mellett kampányolt – konzervatív kormánya kivezette az unióból az országot, a brit exportot vetette vissza. Példa erre a Marks & Spencer, amely most tizenegy franciaországi üzletét csukja be a brexit okozta szállítási problémák miatt.
Súlyos a helyzet a pénzügyi szolgáltatásoknál is, mivel a britek kilépéséről szóló egyezsége ezt a területet nem szabályozta. 2017 óta a brit pénzügyi szolgáltatók – az ország legfőbb exportőrei – folyamatosan veszítenek a piacaikból, vagyis a brit konzervatívok a gazdaság húzóágazatát gyengítik a brexittel.
A kilépésre szavazó régiók járnak a legrosszabbul
A koronavírus-válság miatt nehéz kimutatni, hogy a brexit milyen bajokat okozott az elmúlt bő másfél évben. Az azonban várható, hogy hosszabb távon egyre több kárt tesz majd, és éppen azokban a régiókban, amelyeknek a lakói az EU-ból való kilépésre szavaztak.
Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt az elmúlt napok bizonyították. Immár a hadsereget is be kell vetni, akkora a benzinhiány, és annyira nincs sofőr, aki eljuttassa az üzemanyagot a töltőállomásokra. A brit hadsereg nehézteherautók vezetésére alkalmas sofőrjeit mozgósították szerdán, de őket is fel kell készíteni a speciális üzemanyag-szállító tartálykocsik vezetésére.
Közben az autósok körében pánik tört ki: óriási sorok álltak a hét elején benzinkutaknál, mivel kezdtek kifogyni a készletek. Egy 5500 kutat tömörítő ágazati szövetség szerint a töltőállomások kétharmadánál üzemanyaghiány volt a krízis legnehezebb pillanataiban. Az autósok között akkora volt a pánik, hogy sokan rosszul tankoltak: benzint töltöttek dízel helyett a kocsiba, vagy fordítva.
A brit közúti szállítási szövetség adatai szerint azonban a szigetországban százezer sofőr hiányzik, a hiányt pedig éppen az fokozta, hogy húszezer EU-állampolgárságú sofőr hazament a brexit után. A munkaerőhiány rekordokat dönt: immár egymillió embert kerestek a munkáltatók június és augusztus között. Az agráriumban és az élelmiszeriparban félmillió emberre lenne még szükség.
Az üzemanyaghiány miatt is több ágazat működése került veszélybe. A kritikus területeken dolgozók sem tudtak munkába jutni. Londonban a University College kórházban a daganatos betegek ellátása is halasztódott – többen új időpontot kaptak az üzemanyaghiány napjaiban. A széndioxid is hiánycikké vált: sörgyárak, üdítőipari cégek és a farmerek is hiába vártak a szállítmányokra.
Karácsonyi áruhiány?
Egyelőre úgy tűnik, hogy karácsonyra az áruhiány még drasztikusabb lehet. Nem biztos, hogy lesz például elég ünnepi pulyka a szigetországban: a baromfifeldolgozókból a kelet-európai (idény)munkások jelentős része eltűnt. Az ágazat képviselői szerint a kisebb cégek helyi munkaerőt alkalmaznak, de a nagyobb pulykafeldolgozók külföldi munkásokat dolgoztattak, akik most hiányoznak. A kormány itt is rendkívüli intézkedést vezet be: engedi a baromfi-feldolgozóknak 5500 külföldi felvételét.
Az áruhiány közben egy skót lap levelezőit a kommunizmusra emlékezteti: az egyik olvasói levél például
Boris Johnson 2019 óta irányítja az országot. Előtte alacsony adózást, kevesebb szabályt és kötöttséget, illetve szabad kereskedelmet ígért, azaz gazdasági fellendülést jósolt az EU-ból kilépő Egyesült Királyságnak. Ugyanakkor – elsősorban a koronavírus-válság következményeként, az egészségügyi rendszer összeomlását elkerülendő –, máris kivetnek egy extra egészségbiztosítási járulékot. Közben lefújták a társasági adó tervezett csökkentését, ami a 17 százalékot célozta volna meg, és harmadik lépcsőben 2023-tól 25 százalékra emelik az adókulcsot. Ez 1945 óta a legnagyobb emelés lenne, és rekordot döntene a brit adóterhelés is.
Blue Labour
A Konzervatív Párt mára szinte a fő ellenfél, a Munkáspárt programját vette át, és egyesek már Blue Labournek hívják Johnsonékat, azaz Kék Munkáspártnak – az állami kiadások növelése miatt. Ami pedig a szabad versenyt és annak védelmét illeti, a benzinhiány miatt nemrég a versenytörvény alól kellett mentességet adnia a brit kormánynak, így az olajipar vállalatai egymással együttműködhetnek, hogy koordináltan lássák el benzinnel a leginkább rászoruló régiókat.
Boris Johnsonék ugyanakkor igyekeznek másra hárítani a felelősséget, bármilyen probléma merül fel. Ám a propaganda hatása kezd gyengülni: egy a benzinválság előtti napokban készült közvélemény-kutatás is mutatta, hogy
A briteknek immár 56 százaléka negatívan ítéli meg Johnson miniszterelnök tevékenységét is a Politico szerint. Idén márciustól fordult át a mérleg nyelve, azóta tartják inkább rossznak a toryk kormányzását, mint jónak, ezzel együtt a pártok versenyét még vezetik a konzervatívok.
A legrosszabb még be sem következett a brexitből
Ráadásul a brexitből a legrosszabb még be sem következett. A brit miniszterelnök nem akarja ugyanis a brexit dealnek megfelelően, az észak-ír különszabályokat (az Észak-ír Protokollt, NIP) alkalmazni, és nem akar vámellenőrzést bevezetni az észak-ír kikötőkben, amikor oda Angliából, Skóciából vagy Walesből érkező hajók kötnek ki.
A NIP feladata az lenne, hogy megakadályozza, hogy Írország és a brit tartomány, Észak-Írország között vámosoknak kelljen a teherautókat ellenőrizniük. Az ugyanis nagyon megterhelné az észak-írországi békefolyamatot, ha a határ ismét „láthatóvá” válna. Ezért gyakorlatilag belső vámhatárnak kéne működnie az Egyesült Királyságon belül, egyfelől Anglia, Wales és Skócia, másfelől Észak-Írország között. Ezt a Londonhoz hű, protestáns észak-írek hevesen ellenzik. A protestánsokkal Johnson nem mer újat húzni, ezért húzza az időt. Az EU viszont egyre türelmetlenebb.
A britek szerződésszegése egyelőre még nem jelent túl nagy rizikót az EU belső piaca számára, mivel az Egyesült Királyságban továbbra is magas szintű termékelőírások vannak érvényben. Ám a jövőben Johnson el akar térni az EU-szabályoktól – ez a lényegi célja a brexitnek.
Ha ez megtörténik, és az Írország és Franciaország közötti forgalmat az EU ellenőrizni kezdi, azzal a független ír államot másodrendű EU-tagállammá degradálja a Süddeutsche Zeitung szerint. Ezért inkább büntetővámokat vezethetne be Brüsszel London ellen. Johnsonról azonban ezek a fenyegetések eddig leperegtek. Így lehet, hogy az EU-nak kell végül visszaállítani az ír és az észak-ír határon az ellenőrzést. Ez a brexit deal bukását jelentené, és újabb terrorhullámot válthatna ki Észak-Írországban a német lap szerint.
Nem véletlen, hogy az EU csak annyit mond: nem akarja a NIP-et újratárgyalni. A britek viszont most már nem egyszerűen egyoldalúan hosszabbítgatták meg a türelmi időszakot, amit a NIP bevezetésére a brexit deal adott, hanem arra hivatkozva tagadnák meg az Észak-ír Protokoll bevezetését, hogy az a hétköznapi élet fenntartását veszélyeztetné.
Az ellenzék erősödik
Az ellenzéki Munkáspárt közben erősen bírálja Johnsont a brexit kezeléséért, és úgy tűnik a választók díjazzák is a kritikát: 54 ingadozó körzetben egy szeptember eleji, a benzinválság előtti közvélemény-kutatás szerint immár újra a Labournek lenne esélye a konzervatívok legyőzésére. Ez még nem lenne elég Johnson teljes választási vereségéhez, de a toryk elvesztenék abszolút többségüket a parlamentben.
Angliában jelenleg a liberális demokraták a legegyértelműbben brexitellenesek, vezérük, Ed Davey most meg is hirdette, hogy azokat a dél-angliai tory körzeteket célozzák meg a következő választáson, amelyeknek nem akartak kiválni az EU-ból a 2016-os népszavazás idején sem.
