Nagyvilág

Az Evergrande 90 ezer milliárd forintnyi hitelállományával pukkant egyet a kínai ingatlanbuborék

Noel Celis / AFP
Noel Celis / AFP
Közel háromszáz kínai városban több mint ezer ingatlanfejlesztés zajlik az Evergrande irányításával. Hasonlóan versenytársaihoz, a cég üzletpolitikája is igen egyszerűen leírható: kölcsönt vett fel, amiből telket vásárolt és lakóingatlant épített rá. Számos esetben már az építkezés befejezése előtt eladta a lakásokat. A kínai gazdaságpolitika irányítói 2020-ban úgy döntöttek, gátat szabnak az ingatlanfejlesztő cégek mértéktelen adóssághalmozásának. Ez megrendítette az Evergrandét, aminek krízise veszélyeztetheti az ázsiai nagyhatalom pénzügyi rendszerét is. Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a kínai kormány korlátozottan hajlandó a cég segítségére sietni.

Számos kínai befektető fellélegezhetett, amikor szeptember 22-én az Evergrande, Kína egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cégje bejelentette, hogy ki tudja fizetni belföldi kötvényein lévő tartozásait. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, és az Evergrande okozta válság korántsem ért még véget. Kevés szó esett például a külföldi befektetők, a bankok, illetve az egyéb üzlettársak felé fennálló tartozásokról.

Ahhoz, hogy megértsük a cég felemelkedését és zuhanását, először a céget magát kell megértenünk. Az Evergrande-t 1996-ban alapította Huj Csia-jin, aki mára már körülbelül kétszázezer embert foglalkoztat és a csúcson 42 milliárd dollárnak megfelelő vagyonával Kína második leggazdagabb embere volt (jelenleg 11 milliárd dollárra becsülik vagyonát). A vállalat fő üzleti tevékenysége az ingatlanfejlesztés, amelyből több, mint ezer projektet vezényel közel háromszáz kínai városban. A cég ugyanakkor számos más iparágban is képviselteti magát, mint például a sport, a vidámpark üzemeltetés és az elektromos járművek gyártása.

A cég ingatlanfejlesztési tevékenysége hasonló volt, mint kínai versenytársaié: kölcsönt vett fel, amiből telket vásárolt és lakóingatlant épített rá. A lakásokat gyorsan, alacsony áron értékesítette, majd újabb kölcsönöket vett fel, hogy újrakezdhesse a kört.

Hector RETAMAL / AFP Az Evergrande logója a cég épületén Shanghaiban

Az Evergrande tevékenységének azonban több gyenge pontja is volt. Így például a hihetetlen méretűre duzzadt hitelállománya: a cég több, mint háromszáz milliárd dollárnyi (nagyjából 90 ezer milliárd forint) adósságot halmozott fel. A cég számos esetben előértékesített lakóingatlanokat, tehát már az építkezés befejezése előtt eladta a lakásokat. Ebből fakadóan számos lakásra váró befektetőnek is vannak követelései az Evergrande felé.

Egy darabig ez nem jelentett nagy gondot, de a kínai hatóságok 2020 második felében úgy döntöttek, hogy nem engedélyezik többé az ingatlanfejlesztő cégek mértéktelen adóssághalmozását. Kintlévőségei csökkentése érdekében az Evergrande nagymértékű értékesítésbe kezdett. Azonban Kína ingatlanpiacán csökkent a kereslet, az értékesítés ezért lassan haladt, ami anyagilag szorult helyzetbe hozta a céget. Emellett késedelmek voltak az építkezéseken is, a cég kölcsönzői és potenciális vevői pedig elvesztették bizalmukat az Evergrande-ben.

A cég júniusban kihagyta egy törlesztőrészlet fizetését, júliusban pedig befagyasztották az egyik, húszmillió dolláros (nagyjából hatmilliárd forint) értékű banki letétjét. Ezt követően a bankok megtagadták a cégnek való hitelnyújtást és augusztusban több kínai városban is leálltak az építkezések. Ahogy az várható volt, a cég részvényei is zuhanórepülést vettek.

Az Evergrande helyzete több szempontból is problematikus. Ha bedől, az előértékesített lakásokat megvásárló emberek pénze kárba vész. A vállalat több, mint hetvenezer befektetőnek tartozik, akiknek egy része természetesen rosszul viseli a bizonytalanságot és a lehetséges veszteségeket. Szeptember 13-án a rendőrségnek is be kellett avatkoznia, amikor az elégedetlen befektetők az Evergrande székháza elé vonultak, de más kínai városokban is zavargások voltak.

Noel Celis / AFP Az Evergrande székháza elé gyűlt emberek 2020. szeptember 14-én

A cég válsága megrendítheti Kína pénzügyi rendszerét is, mivel az Evergrande több, mint 170 banknak tartozik. A történtek miatt a pénzintézetek szigorúbb hitelezési politikába kezdhetnek, ami nehezítheti az egyéb cégek tőkéhez jutását és veszélyeztetheti működésüket.

Az Evergrande jelenleg gőzerővel dolgozik a tűzoltáson. Adósságának egy részét rendezte a belföldi befektetői felé, és azon munkálkodik, hogy értékesítse portfóliójának bizonyos szegmenseit, így például az ingatlanfejlesztéshez nem közvetlenül kapcsolódó érdekeltségeit. Továbbá a cég pénzügyi tanácsadók tömkelegét alkalmazza a probléma megoldásának érdekében.

Tekintettel a vállalat méretére és a válság potenciális mellékhatásaira, a kínai hatóságok kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be a kríziskezelésben. Az állami beavatkozás mértékétől függően több forgatókönyv is kibontakozhat. Minimális állami szerepvállalás esetén az Evergrande csődöt jelenthet. Így a válság tovább gyűrűzhet, más vállalatokat is elérhet, és negatívan érintheti a kínai pénzügyi rendszert. Felmerült, hogy pénzügyi mentőcsomagot állítanak össze a cégnek, illetve más vállalatok átveszik az Evergrande projektjeit.

Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a kínai kormány limitált beavatkozást alkalmaz, ahol a fókusz azon lesz, hogy az Evergrande be tudja fejezni azokat a lakásépítéseket, amelyeket már előértékesített. A többi problémát az Evergrande maga kell, hogy megoldja.

Többen is a Lehman Brothers 2008-as bedőléséhez hasonlították a jelenlegi krízist, bár a szakértők megosztottak ebben a kérdésben. Van, aki szerint az Evergrande válság bizonyos szempontból rosszabb is lehet, mert veszélyezteti a kínai gazdasági modellt. Mások szerint a párhuzam túlzó. Az Evergrande krízis bár rosszul fogja érinteni a kínai gazdaságot, de annak kicsi a valószínűsége, hogy egy strukturális válságot hozna magával.

Volt olyan vélemény is, amely szerint az, ami az Evergrande-val történt, valójában egy menedzselt buborékpukkasztás volt. Már évek óta cikkeznek a kínai ingatlanbuborékról, amelynek kipukkadása katasztrofális következményekkel járhatna. Sokak szerint tűnik úgy, hogy a kínai hatóságok nem akarták megvárni ezt, és menedzselni akarták az ingatlanpiac normalizálását.

Az Asia Times riportja szerint az Evergrande-válság hozzájárulhat az ingatlanfejlesztők mértéktelen adóssághalmozásának megállításához, a krízist követően pedig csökkenhetnek a kínai ingatlanárak, és szélesebb társadalmi rétegek is lakáshoz juthatnak. Ez összhangban van a kormány jelenlegi, társadalmi jólétet elősegítő törekvéseivel. Hosszútávon a válság eredményezheti azt is, hogy a tőke inkább a magasabb termelőképességű ágazatokba áramoljon, mint például a gyártás.

Az Evergrande válsága mindenesetre még túl korai szakaszban van ahhoz, hogy lássuk, milyen hosszú távú hatásai lesznek. Annyi viszont kiviláglik, hogy a kínai hatóságok tarthatatlannak ítélték az ingatlanszektor állapotát, és lépéseket tettek a reform felé. Mindez egy átfogó, nagyobb gazdasági folyamat része, hiszen a kínai kormány komoly vizsgálatokat indított a technológiai szektorban is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik