Nagyvilág

„Stalingraz”: győztek a kommunisták Ausztria második városában

Az osztrák sajtó szerint „emberközeli”, Pestről nézve inkább „krumpliosztogató” populista kommunisták győztek Stájerország fővárosában. Első ízben kerülhet nő a polgármesteri székbe, ráadásul kommunista, ami világszenzáció lenne.

A Sztálingrádot idéző „Stalingraz”-ként utalt Stájerország székhelyére az egyik osztrák újságíró azután, hogy a kommunisták (KPÖ) győztek Ausztria második legnagyobb városában, a közel háromszázezer lakosú Grazban. 28,9 százalékot értek el a vasárnapi helyi választáson, ami 9 százalékpontos növekedés.

Természetesen nincs szó a sarló és kalapács uralmáról, sokkal inkább egy „jobb SPÖ”-t (azaz „jobb szociáldemokrata pártot”) testesít meg az osztrák kommunista párt: az emberekhez közel állnak, szociális biztonságot kínálnak a választóknak – véli a Salzburger Nachrichten kolumnistája, Martin Behr. Ugyanezt hangsúlyozta az osztrák Profil véleménycikkében Christa Zöchling, megjegyezve, Graz első polgármesternője egy kommunista lehet, Elke Kahr, a párt helyi vezetője. Szerinte ezzel az eredménnyel egyébként senki sem számolt – hiszen Sebastian Kurz kancellár pártjától, az Osztrák Néppárttól (ÖVP) senki sem várt 12 százalékos zuhanást a városban.

 

Jézus Szíve Kommunizmus

Grazban alapvetően nem jelent újdonságot a kommunisták jelenléte: két évtizede a KPÖ egyik fellegvárának számít a stájer tartományi székhely. Zöchling szerint a „grazi csoda”, azaz a kommunisták győzelme hátterében nincs semmi titok. A nyugati féltekén ez ugyan egyedülállónak számít, de valójában egyértelműen a „Basisarbeit” eredménye, vagyis, hogy „alapozó munkát” végeznek, a társadalom legkisebb sejtjeiig is eljutnak a KPÖ aktivistái.

Két évtizede 20-22 százalékot kapnak a községtanácsi választásokon, egyes városnegyedekben – például ott, ahol sok diák él – még ennél is többet. Kezdetben „Herz-Jesu-Kommunismus”-nak, azaz Jézus Szíve-kommunizmusnak gúnyolták sokan a KPÖ munkáját. Alapjában véve arról van szó, hogy a KPÖ városi tanácsosai és képviselői nem úgy viselkednek, mint a politikusok, hanem mint a szociális munkások.

A KPÖ nem adta fel a globális kapitalizmus gyengítésének és végső soron megszüntetésének távlati célját, ez továbbra is a programpontjaik között szerepel. Kelet-Európa sok táján ezért esélyük sem lenne a hatalomra, hiszen az itt élők megtanulhatták, milyen népirtásokhoz vezetett ez – tehetjük hozzá. A Profil véleménycikkében Zöchling ezzel kapcsolatban kifejti,

a kommunizmus mint valami távoli galaxis tűnik fel a vízióikban,

ahol valamikor a jövőben landolni szeretnének. (Valójában tehát a XIX. század végi szociáldemokratákra hasonlítanak, a revizionista marxistákra, akik feladták az azonnali kommunista hatalomátvétel ábrándját, s akikből a modern szociáldemokrácia kinőtt – ezt is megjegyezhetjük.)

Ezért írhatja a grazi KPÖ-ről a Salzburger Nachrichten, hogy olyanok, mint egy „jobb SPÖ”, azaz tulajdonképpen a régi szociáldemokráciához találtak vissza a „jótékonykodó” modern kommunisták.

Abszolút populizmus

Valójában nemcsak erről van szó. A KPÖ a második világháború óta képviselteti magát a grazi városi (község)tanácsban. A szegényeknek és a gyengéknek sorozatosan sikerült kisebb-nagyobb támogatásokat kiharcolniuk. Az 1990-es években pedig Ernest Kaltenegger vezetésével viszont a tömegközlekedést is sikerült alacsony áron hozzáférhetővé tenniük.

Az első nagyobb választási sikerük 1998-ban következett be, ekkor a lakásügyeket kapták meg feladatként a városban. Itt az olcsó szociális lakások révén értek el sikereket és növelték népszerűségüket.

A KPÖ fegyvere a szolidaritás, a szegények és a gyengék támogatása. Minden kommunista helyi képviselő egy szociális alapba teszi be a fizetése egy részét, a legtöbben annak nagy részét. A heute.at információi szerint 1998 óta összesen körülbelül 2,5 millió eurót gyűjtöttek így össze, legalább 800-900 millió forintot. Ebből körülbelül 20 ezer ember részesült.

Ebből kapnak a szükséget szenvedők segítséget. Kifizethetik a lakbérhátralékot, megjavíthatják a boilerüket vagy szereznek nekik egy mosógépet, esetleg élelmiszert vásárolnak belőle. A polgármesteri tisztség mostani várományosa, Elke Kahr például a közelmúltban fogadóóráján egy nyugdíjas a tönkrement olvasószemüvegével kereste meg. És kapni is fog egy újat. De nemcsak pénzt osztanak: beszélgetnek is a rászorulókkal, segítséget kérőkkel. Nem minden szükséghelyzet igényel pénzt.

Kahr nyilvánossághoz, a választóihoz való viszonya is szokatlan. Amellett hogy személyes fogadóórákat tart – ezeken hetente körülbelül 150 embert fogad – még a mobilszámát is kiplakátoltatta a városban, hogy akinek szüksége van segítségre, könnyen elérhesse. Jelenleg 6100 eurót keres, ebből 1950-et tart meg magának, és hetente negyven embernek anyagilag is segít. Ezzel egyébként nincs egyedül: más osztrák tartományokban is lemondanak fizetésük egy részéről a kommunista funkcionáriusok, akik helyet szereznek valamilyen választott testületben.

Kahr abszolút populizmusát jelzi, hogy kimondta, egyetlen lobbinak akar csak eleget tenni: az embereknek. Éppen ezért a korábban idézett véleményekkel ellentétben az osztrák üzleti élet lapjaként is ismert Der Standard „vörös forradalomról” írt.

A párt egyfajta szolgáltató centrumként is működik: fenntartanak például egy segélyvonalat a lakásbérlők számára, akiknek problémájuk van a tulajdonosokkal. Legfontosabb programpontjaik mindennek szellemében az olcsó tömegközlekedés, a teljesíthető lakbérek és a szociális igazságosság.

Grazban megbuktak Kurzék

A kommunisták óriási grazi győzelme azonnali hatást gyakorolt a legfőbb helyi ellenfelükre. Siegfried Nagl, az Osztrák Néppárt (ÖVP) polgármestere, aki 18 évig állt a „stájer metropolisz” élén, a vereség után rögtön bejelentette visszavonulását a politikától. A 25,7 százalékos ÖVP-eredmény egyben Nagl személyes mélypontja is volt.

Nagl tényleg elhitte a „metropolisz-álmot”: nagyravágyó tervei között 2026-ban téli olimpiát rendezett volna, kétmilliárd euróért metrót akart a városba, de a polgárok ezeket a helyi viszonylatban megalomán terveket – ha egyáltalán megkérdezték őket – elutasították. Nem tett jót a távozó polgármesternek az sem, hogy a részben szélsőjobboldali irányzatot képviselő FPÖ-vel (Szabadságpárttal) kormányzott együtt helyben. Az FPÖ öt százalékpontot vesztett Grazban.

Az FPÖ 2019-ig, a Heinz-Christian Strache alkancellár bukásába kerülő Ibiza-videó nyilvánosságra kerüléséig együtt kormányzott szövetségi szinten is az ÖVP-val. Ám a botrány után Kurz megszabadult a szélsőjobboldaltól, így az FPÖ ádáz ellenfele most a bécsi parlamentben az ÖVP-nak – miközben a kancellár maga egyre inkább szélsőséges irányba mozdul el.

ALEX HALADA / AFP Heinz-Christian Strache

Már maga Nagl is kritizálta a Kurz-kabinet egyre radikálisabb felfogását, a bevándorlásellenes politika keménységétől kezdve az egyházakkal szemben megütött hangnemig. Főleg a keresztényszociális gondolkodás gyengülését kérte számon Kurzon. Ez a bécsi pártközpontot érő kritika most felerősödhet a stájerek részéről – bár immár Nagl nélkül.

Kurz a KPÖ győzelme után azt nyilatkozta, hogy az „nagyon meglepte”, és szerinte elgondolkodtató, hogy a kommunisták választást nyerhetnek, még ha regionális választást is, Ausztriában.

Előretörtek a Zöldek

A Zöldek ugyanakkor majdnem hét százalékot javítottak a stájer fővárosban: 17,3 százalékot kaptak. Egyelőre hivatalosan nem nyilatkoztak arról, hogy össze akarnak-e fogni a kommunistákkal. Werner Kogler alkancellár, a Zöldek vezetője (aki országosan az ÖVP-val van egy koalícióban) ugyanakkor örült az eredménynek és történelmi sikerről beszélt. Kiderült az is, hogy örülne, ha bekerülnének a grazi vezetésbe.

A KPÖ grazi vezére, Elke Kahr viszont nem feltétlenül koalíciót, inkább „munkamegállapodást” akar a többi párttal, hogy a „szegények számára” mindenkinek a programjából a legjobbat átvéve egy közös tervet hajtsanak végre. Kahr hamarosan meg is kezdi a tárgyalásokat a többi párttal. Egyvalakivel biztosan nem akar összefogni: az ÖVP-val, azaz Kurz kancellár pártjával. Az FPÖ szélsőséges helyi szervezete pedig szóba sem került.

A szélsőjobbra hajló FPÖ 10,9 százalékra esett vissza. A szabadságpárti polgármester-jelölt és jelenlegi grazi alpolgármester Mario Eustacchio arra figyelmeztetett, hogy Graz a választással „nevetségessé teszi magát”, és ezt a voksolást „a graziak még meg fogják bánni”. Mindenesetre azt ígérte, hogy az FPÖ kemény ellenzéke lesz az új városvezetésnek.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.