Nagyvilág koronavírus

Orbán Viktornak várhatóan most egy ideig nem kell Brüsszelbe mennie

Sőt, lehet, hogy egy darabig senkinek. Belgium jelenleg a járvány szempontjából az egyik legveszélyesebb állam Európában, és felmerült, hogy talán nem kellene havonta többször odaküldeni a kontinens vezetőit.

Belgium az elmúlt két hétben – százezer lakosra vetítve – 605 új koronavírus-fertőzöttet regisztrált. Ezzel az Európai Unió összes országa közül a második helyre kerültek a vírus terjedésének sebességében, csak Csehországban fertőződnek meg ennél nagyobb ütemben. Ezzel párhuzamosan a halálozások száma is megugrott, 85 százalékkal többen halnak meg most, mint az előző hétnapos időszakban. Az idősotthonokban még rosszabb ez az arány, ott 135 százalékkal nőtt a halálozások aránya.

Belgiumban annyira elkeserítő a helyzet, hogy a kabinet – merthogy az országnak hosszú hónapok után ismét van kormánya – már be is jelentette: elveszítette a kontrollt a járvány felett. Frank Vandenbroucke, az ország egészségügyi minisztere nemrég azt mondta, hogy Belgium jelenleg Európa legveszélyesebb országa, és bármikor lecsaphat egy újabb cunami a második hullámmal.

Akkor miért találkoznak havonta-kéthetente ennek az országnak a fővárosában Európa elvileg legfontosabb emberei, a tagállamokat vezető kormány- és államfők?

Ez a kérdés most már az Európai Unió vezetőinek fejében is felmerült. A belga kormány hétfőtől újabb szigorításokat vezetett be a járvány miatt, ezek képet adhatnak arról, hogy milyen korlátozó intézkedésekre számíthatunk Nyugat-Európa nagy részén a jövőben.

Az iskolák például nyitva maradnak, de minden kávézó, étterem és kocsma bezár. Elvitelre lehet rendelni, de csak este tízig. A piacok, ahol Brüsszel nagy része valójában bevásárol, nyitva maradhatnak, de semmit nem lehet helyben elfogyasztani.

Fotó: Dursun Aydemir /Anadolu Agency / Getty Images

A társadalmi kapcsolatokra is szigorúbb szabályok vonatkoznak. Egy ember csak egyetlen másik embert jelölhet meg a saját háztartásán kívül, akivel kontaktban maradhat, de a lakásában fogadhat négy másik embert, ha betartják a távolságtartás szabályait. Ezt a négy embert két hét elteltével újabb négy emberre cserélheti, de két hétig szigorúan csak velük találkozhat.

Éjféltől hajnali ötig kijárási tilalom van, csak egészségügyi vészhelyzetben, illetve munka miatt lehet kimenni az utcára. Dolgozni alapvetően otthonról kell, amennyiben ez megoldható. A közeli kontaktust kívánó beltéri sportokat 12 éves kor felett betiltották, és a kulturális programokat csak a távolságtartás szabályait betartva lehet megrendezni.

Ezekkel a viszonylag szigorú szabályokkal együtt élve tényleg furcsa lehet, hogy közben van egy terem a fővárosban, ahol rendszeresen összeül 27 miniszterelnök, hogy éjszakába nyúlóan vitatkozzon.

Az elmúlt egy hónapban két uniós csúcsot is tartott az Európai Tanács, a legutóbbi pont csütörtök-pénteken volt. Nem alakult valami jól, pedig kifejezetten fontos ülés volt. Egy kormányfő eleve nem tudott elmenni: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök karanténba vonult, miután találkozott valakivel, aki koronavírusos lett. A miniszterelnök nem lett végül pozitív, az egész csak elővigyázatosság volt, mégis a cseh miniszterelnököt kellett megkérnie, hogy képviselje a tanács ülésén.

A tanácskozás elején kiderült, hogy a finn miniszterelnök, Sanna Marin is kapcsolatban volt valakivel, aki elkapta a koronavírust, ezért ott kellett hagynia a csúcsértekezletet. Marin a svéd miniszterelnököt, Stefan Löfvent kérte meg, hogy képviselje Finnországot. Ebben az a különösen pikáns, hogy Marin nem sokkal az ülés kezdete előtt beszélt arról, hogy át kéne gondolni, mennyire találkozzanak a politikusok személyesen egy ilyen járvány alatt.

Szintén ott kellett hagynia a csúcsértekezletet az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek is, miután kiderült, hogy az egyik kollégája koronavírusos lett. Von der Leyen nem sokkal korábban produkált egy negatív tesztet, de elővigyázatosságból így is izolálta magát az újabb teszt eredményéig.

Sőt, mint később kiderült, von der Leyen egy darabig nem is utazik majd Brüsszelbe. Azt ugyanis nem jelentették be rögtön, hogy Németországig izolálta magát, és Hannoverből dolgozik. A bizottság elnöke óvatosságból a saját hivatali autójával utazott Németországba, de később a bizottság egyik szóvivője azt is elmondta, hogy von der Leyen valójában a mostani hírek előtt tervezte már, hogy hazautazik, és videokonferenciákon keresztül dolgozik majd, a hirtelen távozás oka viszont a koronavírus volt.

António Costa portugál miniszterelnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülése előtt Brüsszelben 2020. október 15-én. Fotó: MTI / EPA pool / Olivier Hoslet

A három hiányzó vezetőből egyébként egyik sem lett koronavírusos, mégsem vettek részt a tárgyalásokon. A helyzet sokkal durvább lett volna, ha valaki a miniszterelnökök közül el is kapja a koronavírust.

A mostani csúcsértekezletet Charles Michel, a tanács elnöke szerint nem lehetett megoldani úgy, hogy nem személyesen találkoznak a vezetők. Az ok az volt, hogy az EU miniszterelnökei most beszélték át, milyen politikát fognak folytatni Nagy-Britanniával szemben a kilépési tárgyalások során. Michel még azt is elrendelte, hogy a miniszterelnökök ne férhessenek hozzá a telefonjaikhoz, miközben a brexit ügyéről vitáztak. Mindenkitől elvették a mobilt, majd egy szekrénybe zárták azokat egy emelettel feljebb. A nem kimondott cél természetesen az volt, hogy a brit hírszerzés, az MI6 ne tudjon hívatlanul részt venni a csúcsértekezleten.

Csakhogy nyilvánvalóan nem ez lesz az egyetlen kényes ügy a tanács történetében, ahol problémás lesz megoldani a videós csúcsértekezletet, mégis kénytelenek lesznek. Korábban a parlament már úgy döntött, egy darabig nem vonul el havonta egyszer Strasbourgba, hogy ott tartsa meg a nagy plenáris ülését, pedig a francia város környéke nem tűnik veszélyesebbnek, mint Belgium legtöbb tartománya.

Az is kérdéseket vethet fel, hogyha meg is oldották a helyettesítések jogi hátterét – ahogy az most Lengyelország és Finnország esetében történt –, milyen politikai árat kell fizetniük a miniszterelnököknek azért, ha egy másik ország vezetője alkot véleményt az országuk nevében kényes kérdésekben.

Az Európai Unió vezetői most arra kényszerülhetnek, hogy hetek alatt alakítsák át azt a mechanizmust, ahogyan az EU az elmúlt évtizedekben működött, és így is hatékonyak legyenek az irányításában.

Már csak azért is, mert két és fél hónap van hátra 2020-ból, és a német soros elnökség több ügyet szeretne most megoldani, mint talán valaha bárki. Egyrészt meg kell még egyezniük a többéves pénzügyi keretről, ahol a tárgyalások jelenleg az EU három intézménye között zajlanak, például arról a jogállami mechanizmusról, ami az egész költségvetést elkaszálhatja.

Ott van még a zöld mentőcsomag ötlete, valamint az Európai Unió működését átalakító konferencia létrehozása is, amelyeket mind meg kellene oldani a karácsonyi szezonig. Most mindenesetre úgy néz ki, hogy Orbán Viktornak egy darabig nem kell majd Brüsszelbe utaznia.

Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió kétnapos, rendkívüli csúcstalálkozójának második napján tartott ülésre indul Brüsszelben 2020. október 2-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.