Nagyvilág koronavírus

Most fiatal a legtöbb koronavírus-fertőzött, de ez hamarosan megfordulhat

Van egy nagyon jelentős különbség a koronavírus-járvány első és második hulláma között nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában: az új fertőzöttek átlagéletkora drasztikusan visszaesett, és tisztán látszik, hogy a kontinensen most a fiatalok az első számú vírushordozók.

Ebből következik az is, hogy jelentősen alacsonyabb a halálozási ráta is az elmúlt hetekben, hiszen a fiatalabb generációra kevésbé jelent veszélyt a fertőzés, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ugyanakkor már több ízben figyelmeztetett: senki ne higgye magát halhatatlannak.

Tény, a fiataloknál jóval ritkábban okoz súlyos tüneteket a koronavírus, mint a 65 évnél idősebb korosztálynál, halállal pedig csak elvétve végződik, mégsem szabad félvállról venni.

Több olyan összeesküvés-elmélet is elkezdett keringeni mostanában azzal kapcsolatban, milyen vírus az, ami tavasszal még az idősebbeket fertőzte meg, ősszel pedig már a fiatalokat támadja? Ugyan a statisztikák tudatában ez a felvetés még akár jogosnak tűnhet, de a fertőzés továbbra sem válogat. Az, hogy egyelőre a fiatalok körében terjed, több okkal is magyarázható, azt viszont senki ne gondolja, hogy a veszélyeztetett korosztály fellélegezhet. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy előbb-utóbb ebbe a körbe is beszivárog majd a fertőzés, ha nem vigyázunk.

Látványosan nő a fiatal betegek száma

Bár a különböző régiók adatai némileg eltérnek egymástól, egyértelmű növekedés tapasztalható a fiatal koronavírus-fertőzöttek számában. 2020. február 24. és 2020. július 12. között a világszerte regisztrált hatmillió eset alapján kijelenthető, hogy a 0-4 éves korosztályban 0,3 százalékról 2,2 százalékra, az 5-14 éves korosztályban 0,8 százalékról 4,6 százalékra, a 15-24 éves korosztályban 4,5 százalékról 15 százalékra nőtt a fertőzöttek aránya teljes összevetésben

– közölte a WHO a 24.hu megkeresésére.

Ezzel egybecsengő az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapján közzétett elemzés is, amelyben a január és május közötti, valamint a június-júliusi fertőzöttek átlagéletkorát vetették össze. Eszerint míg az év első öt hónapjában a 60 évnél idősebbek tették ki a fertőzöttek 40 százalékát, úgy június-júliusban már csak 17,3 százalékát jelentették az összes betegnek, miközben a 20-29 éves korosztályban 19,5 százalékkal a legnagyobb lett a fertőzöttségi ráta.

Fontos adat továbbá, hogy Európában 54 évről 39 évre csökkent június-júliusra a betegek átlagéletkora, de a kórházi ellátásra szorulók mediánja is 67 évről 57 évre esett a nyár közepére.

Ugyan az Európai Bizottságnak nem szolgáltat minden EU-s ország adatokat a fertőzöttek koráról, sokan megteszik ezt, az eredmény pedig ugyanaz: mindenhol egyre fiatalabbak az új betegek.

  • Mint ismert, Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ múlt heti tájékoztatása szerint 26 év az új betegek átlagéletkora. Az operatív törzstől kedden kértünk friss adatokat, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Egy múlt heti előadáson az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető epidemiológusa ugyanakkor arról beszélt egy múlt heti előadásában, hogy Magyarországon az új fertőzöttek átlagéletkora mostanra 30 évvel csökkent a tavaszi járványcsúcshoz képest:

  • Görögországban, ahol az első hullámot példásan sikerült kezelni, a turizmus fellendülésével ismét megugrott a fertőzöttek száma, de átlagéletkoruk augusztusban 36 évre esett.
  • Németországban az elmúlt 24 órában több mint 1500 új fertőzöttet diagnosztizáltak, ők főként külföldről hazatérő emberek, a betegek átlagéletkora ott 45 év.
  • Spanyolországban a napokban meghaladta az 500 ezret a koronavírus-fertőzöttek száma a járvány kezdete óta, ugyanakkor az utóbbi időszakban 40 körül alakul az újonnan azonosított betegek kora.
  • Horvátországban, ahonnan magyarok is behurcolhatták a vírust, augusztus végén 25 év alatt volt a betegek átlagéletkora.
  • Angliában május 1. és június 1. között a 18 és 24 év közöttiek kapták el a fertőzést magasan a legtöbben, és ez a tendencia azóta is tart.
Járókelők London egyik metróállomásán 2020. szeptember 6-án. Fotó: Hasan Esen /Anadolu Agency /AFP

A WHO a lapunknak megküldött válaszlevelében azt írta, a fiataloknak rendkívül nagy a szerepük a világjárvány elleni küzdelemben, nemcsak saját maguk, hanem a közösség védelmében is. Mint fogalmaztak, a megelőzésben szükség van a részvételükre, a fegyelmezettségükre és a kreativitásukra egyaránt.

Ha így megy tovább, előbb-utóbb az idősek körében is elkezd terjedni

A világszervezetnél úgy látják, a mostani trendnek több lehetséges magyarázata is lehet. Ezek közé sorolható, hogy a kijárási korlátozásokat követően a fiatalok bátrabban kimozdulnak, a távolságtartási intézkedéseket egyre kevesebben tartják be. Emellett közrejátszhat az is, hogy egyre szélesebb körben elérhetőek a tesztek is, a nagyobb számú mintavétel pedig nagyobb számú azonosított fertőzöttet eredményezhet.

Míg az első hullámban világszerte azokat tesztelték első körben, akik súlyos tüneteket produkáltak, tehát jellemzően az időseket vagy krónikus betegeket, most már bárki hozzájuthat akár itthon is néhány tízezer forintért a tesztekhez.

A fiatalok a folyamatos figyelmeztetések ellenére kevésbé veszik komolyan a vírust, hiszen náluk csak ritkán produkál súlyosabb, életveszélyes tüneteket. Ezzel alapvetően két baj van. Egyrészt senki nem tudja, hogy a betegségnek milyen hosszútávú egészségre gyakorolt hatásai vannak. Másrészt azt senki ne gondolja, hogy a vírus innentől csak a fiatalok körében cirkulál majd, és nem támadja a veszélyeztetetteket.

Mint ahogy azt hétfőn Dr. Kanizsai Péter, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ sürgősségi betegellátó osztályának vezetője kifejtette, az, hogy az idősebb korosztályra mikor terjed át a vírus, csak idő kérdése.

A vírus fiatalokról idősekre való átterjedésére a leggyakrabban a floridai példát szokták felhozni, ahol június elején, hasonlóan a mostani európai járványhelyzethez, zömében a fiatalok fertőződtek meg.

A statisztikák szerint előbb a 20-24 éves korosztályban kezdett el erősen terjedni a betegség, majd ahogy folyamatosan nőtt a fertőzöttek száma, átterjedt a következő korosztályra, onnan a következő korosztályra és így tovább, mígnem a 65 évnél idősebbek körében is megjelent.

Nem véletlen az sem, hogy bár a floridai esetben a járvány kirobbanását követő időszakban minimális volt a halálozási ráta, nagyjából öt hét múlva ez drasztikusan emelkedni kezdett, hiszen akkor már a veszélyeztetett korosztály is érintett volt.

A kutatók között abban teljes az egyetértés, hogy ha a fiatalok körében nem sikerül megállítani a vírust, nem figyelnek oda a higiéniás szabályokra, a távolságtartásra, a maszkviselésre, akkor várhatóan több európai országban is megismétlődhet a floridai eset. A statisztikákat figyelve Magyarországon is.

A floridai példáról és veszélyéről írnak Facebook-bejegyzésükben a pécsi víruskutatók is:

🤔Miért a fiatalok és mi várható?

🇺🇸 A floridai példa bejárta a világ szakmai közösségeit és a médiát, sajnálatos módon…

Közzétette: Virológia Pécs – 2020. szeptember 8., kedd

Kiemelt kép: MTI /AP /Emilio Morenatti

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.