Nagyvilág

„Aminek szemtanúi vagyunk, az egy újfajta kínai diktatúra”

Kína elárulta Hongkongot, így a Nyugatnak nincs oka hajbókolni egy képzeletbeli jutalom reményében – idézte a The Times című konzervatív brit napilap Chris Pattent, a volt brit gyarmat utolsó kormányzóját.

Nagy-Britanniának erkölcsi, gazdasági és jogi kötelessége kiállni Hongkongért – vélte Patten, aki végignézte, ahogy 1997-ben bevonták a brit lobogót, és a város több mint 150 év brit uralom után visszakerült Kínához. A hétmillió lakosú Hongkong az „egy ország, két rendszer” elve alapján ötven éven át széles körű autonómiát élvez. Az alapelvet az 1984-es kínai-brit közös nyilatkozat is rögzíti, amelyet Csao Ce-jang akkori kínai és Margaret Thatcher brit miniszterelnök írt alá.

Patten szerint Peking új nemzetbiztonsági törvénytervezete szétzúzhatja a nyilatkozatot, idézi az interjút az MTI.

Aminek szemtanúi vagyunk, az egy újfajta kínai diktatúra. A brit kormánynak egyértelművé kell tennie, hogy amit látunk, az a közös nyilatkozat teljes megsemmisítése

– tette hozzá a volt kormányzó.

Pekingben csütörtökön jelentették be, hogy a kínai parlament pénteken kezdődő éves ülésszakán megvitatnak egy olyan törvénymódosítást is, amelynek célja – a hivatalos megfogalmazás szerint – „a jogrendszer és a végrehajtási mechanizmusok javítása Hongkong Különleges Igazgatású Területen”. A nemzetbiztonsági törvénytervezet célja kínai álláspont szerint a hongkongi nemzetbiztonság helyzetének javítása lenne.

Azzal hitegetjük magunkat, hogy ha nem teszünk meg mindent, amit Kína akar, akkor hatalmas kereskedelmi lehetőségeket szalasztunk el. Ez badarság

– fogalmazott Patten.

Eközben Peking-párti hongkongi politikusok igyekeztek eloszlatni a jogszabály gazdasági hatására vonatkozó aggodalmakat. Szerintük a nemzetbiztonsági törvénytervezet növelni fogja a befektetési kedvet. Több mint egy évnyi zavargások, erőszak és bizonytalanság után bármi, ami segít stabilizálni a helyzetet nagyon jó tesz a befektetéseknek – hangsúlyozta Carrie Lam hongkongi kormányzó.

Washingtoni kormányzati tisztségviselők ennek ellenkezőjét prognosztizálták, jelezve, hogy az új jogszabály veszélyeztetheti a terület amerikai törvények szerinti különleges státusát, ami nagy szerepet játszott Hongkong globális pénzügyi központtá válásában.

A hongkongi minialkotmány értelmében a területnek saját nemzetbiztonsági törvényt kellett volna életbe léptetnie, hogy megakadályozza a pekingi központi kormány elleni áruló, szakadár és felforgató tevékenységet. Azonban 1997 óta nem sikerült elfogadni erre vonatkozó jogszabályt.

A kínai vezetés legutóbb 2003-ban próbálkozott egy hasonló törvénytervezettel, amely megbukott a helyiek ellenállásán. Akkor mintegy félmillió ember vonult utcára, hogy hangot adjon elégedetlenségének. Demokráciapárti aktivisták és politikusok évek óta ellenzik a nemzetbiztonsági törvényeket arra hivatkozva, hogy azok csak csorbítják a város széles körű autonómiáját.

Kiemelt kép: Rendőrök kiürítenek egy bevásárlóközpontot Hongkong belvárosában 2020. május 10-én, hogy megakadályozzanak egy kormányellenes tiltakozást. MTI/EPA/Jerome Favre 

Ajánlott videó mutasd mind

Két méterrel lejjebb süllyedt a Duna

Jelentősen csökkent a Duna hordalékmennyisége, a folyó rövidebb és keskenyebb lett, a medre lesüllyedt – a következmények ma már beavatkozást sürgetnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.