New York most egy kietlen vidék, a senki földje
– mondta Matt, amikor arról kérdeztük, hogy mi a helyzet New Yorkban.
A legtöbb koronavírusos már az USA-ban van, csak New York államban 60 ezer fertőzöttet regisztráltak, a vírus áldozatainak száma is ezer felett jár. A járvány központjában a kórházak hamarosan képtelenek lesznek ellátni a betegeket, az állam kormányzója, Andrew Cuomo pedig arról beszélt, hogy ezrek fognak meghalni.
Kihalt a világ fővárosa
„Szeretném New Yorkot karanténban látni, mert epicentrum, New York, New Jersey, talán két-három másik állam is, talán Connecticut bizonyos részei karanténba kerülhetnek” – mondta Donald Trump a hétvégén, ami jelzi, hogy mekkora a baj, hiszen mégis csak a világ „fővárosának” a lezárását javasolta az amerikai elnök. A kormányzó még ellenáll, de egyre nagyobb rajta a nyomás, hogy tegye meg ezt a példátlan lépést.
Pokoli a helyzet, bibliai léptékű a pusztulás. Az emberek bejönnek, intubálják őket, és meghalnak, majd minden kezdődik elölről, nincs megállás
– írta le a helyzetet egy New York-i orvos. A mentők naponta hatezer hívást kapnak a koronavírus miatt, a kormányzó pedig már vasárnap bejelentette, hogy már nincs elég lélegeztetőgép.
A 9 milliós, nagy népsűrűségű New Yorkban március 2-án diagnosztizálták az első esetet, és nem telt el három hét, már katasztrófa sújtotta területté nyilvánították. Március 20-án szigorú kijárási tilalmat rendeltek el az egész államban, de ahogy a kormányzó is megjegyezte, sokan úgy viselkedtek ezután is, mintha mi sem történt volna.
Nappal nem olyan óriási a kontraszt, a jó idő miatt sok ember kint van az utcán, biciklizik, sétál, de mindenki betartja a két méter távolságot, nem látsz csoportosulást. Éjszaka viszont hatalmas a különbség: csönd van, alig járnak autók és emberek az utcán, ami olyan érzés mintha körülbelül Kansasben találnád magad naplemente után
– mondta Eszter, aki már nyolc éve él az USA-ban, korábban Los Angelesben lakott, és másfél éve dolgozik concierge-ként New Yorkban. Ő időközben le is lépett a városból, és az édesapjához költözött Floridába, mert elveszítette az állását, amiről később még lesz szó.
A múlt héten viszont már érezhetően változott a New York-i helyzet:
Egy hete úgy járok haza Manhattanből biciklivel, hogy egy darab turistát sem kell kerülgetnem a Brooklyn-hídon. Olyan kihalt a Times Square, az Ötödik Sugárút meg minden, mintha valami kibaszott zombifilmben élnénk
– mesélte Jake, aki Brooklynba jár haza minden nap, mert az IT-cégénél ugyan mindenkinek megengedte a home office-t, ám ő főnökként bejár, különben „megkattanna otthon”.
Aki már volt New Yorkban, az tudja, milyen érzéseket kelthet, ha ezeken a nyüzsgő helyeken egy lélek sincs. „Szombat este kocsival átvezettünk Manhattanen, és akkora forgalom volt, mint Miskolc külvárosában” – mondta Péter is, aki építészként dolgozik Amerikában.
Egyelőre nem szankcionálnak senkit, aki nem tartja be a kijárási, távolságtartási előírásokat, pedig sokan nem tartják be
– mondta szintén ő, hozzátéve, a polgármester, Bill de Blasio azért már fontolgatja, hogy bírságolni kellene, mint ahogy azt Magyarországon és már európai országokban is teszik. Brooklynban – Greenpointban, ami egy csendesebb rész – Péter is azt vette észre, hogy napközben azért még kijárogatnak az emberek a parkokba sétálni.
A Broadway elsötétül, a boltokat kifosztják
A járvány hasonlóan érkezett meg New Yorkba is, mint máshová, és a lépések is hasonlóak voltak – bár sokak szerint túl lassú volt a reakció, mert csak hetekkel az első fertőzött után hozták meg az első intézkedéseket. Az iskolák április végéig bezártak, minden nem létszükségletű munkát végzőt megkértek, hogy otthonról dolgozzon, az éttermek, kávézók is csak elvitelre működnek.
Először a Broadway jelentette be 12-én, hogy minden előadás árát 50 dollárra csökkentették, aztán pár órával később bejelentették, hogy legalább április végéig teljesen elsötétül. Ez már óriási érvágás a New York-iaknak, még 9/11 után is csak két napig nem voltak előadások
– idézte fel Eszter. Jake is a Broadway „elsötétülését” emlegette, mint az első pontot, amikor érezte, hogy baj lesz, mert minden munkanap végén a színházak előtt kígyózó sorok mellett ment haza: „Mintha meghalt volna a város: eltűntek az emberek, kihunytak a fények”.
Sorra zártak be a múzeumok, maradtak el a rendezvények, üresedtek ki a metrószerelvények, néptelenedtek el a bárok. „A emberek egyre távolabb ültek egymástól, ha valaki köhögött, az szúrós nézéseket, szemforgatást, és sóhajokat kapott” – emlékezett vissza Eszter, aki szerint ettől függetlenül a piacok például sokáig tömve voltak ugyanúgy.
Mivel Eszter a szállodaiparban dolgozik, ezért azonnal feltűnt neki, ahogy sorra zárnak be először a kisebb helyek, majd a szállodák, és amikor a Las Vegas-i MGM is lehúzta a rolót, már tudta, hogy ez a szezon kuka. Március 16-án el is veszítette a munkáját az összes szállodás barátjával együtt. A hotel egy héttel később zárt be: az utolsó napokban a többszáz szobás szállodában már csak tucatnyi vendég volt.
Csak fotózásokon es divatbemutatókon dolgozom. A divatszakma viszont teljesen leállt
– mesélte Tamás, aki fodrászként dolgozik, így neki teljesen megváltozott az élete egyik percről a másikra. Azt írta, hogy „a legtöbb embernek nincs még két hónapra sem félretett pénze”, miközben New York az egyik legdrágább város a világon. Ezért sokan feszültek, általános a nyugtalanság, és nem csak a vírus miatt, hanem a gazdaság földbeállása okán is.
Péteréknek nagyobb szerencséjük van, mert tudnak otthonról dolgozni, így a munkahelyük sincs egyelőre végveszélyben. Az IT-szektorban dolgozó Jake még fellendülésre is számít, mert mindenki a neten csinál most mindent, de ennek egyébként egyáltalán nem örül: „Inkább menne rosszabbul a cég, de mehetnék sörözni, kosarazni meg basszus bárhova. Minden program olyan izgalmasnak tűnik, amiket korábban lemondtam volna, amióta be vagyok zárva”.
A manhattani boltokat azonnal kifosztották, sehol nem lehetett kapni vécépapírt, fertőtlenítőt, tojást, papírtörlőkendőt, kenyeret
– mesélte Eszter, amit mások is megerősítettek: nem csak New Yorkban, de a nagyobb városokban szerte az USA-ban különböző szinten beindult a pánikvásárlás. Valamiért a vécépapír lett a legnagyobb sláger, de a tartós élelmiszerkészleteket is lerabolták. Mostanra már megszabták, hogy miből mennyit lehet venni, így nem üresednek ki a polcok.
A házhoz szállításról azt mondták, viszonylag jól működik, és bizonyos kisebb boltokban is összekészítik a rendelést, amit aztán csak fel kell venni. Azonban az többekben kétségeket kelt, hogy az USA-ban az ételek házhoz szállításában is utazó Amazonnál több dolgozó is pozitív koronavírustesztet produkált.
New Yorkot is megroppantotta a járvány, nincs elég teszt
A hétköznapi élet furcsa és kényelmetlen átalakulásai mellett gyorsan megjelentek a súlyos gondok is.
Meghalt az első rendőr is, ugyanaz a probléma mint az egészségügyben: akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá, mert a legkiszolgáltatottabbak a munkájuk miatt, épp nekik nincs elég védőfelszerelésük
– írta Eszter, amiből látszik, hogy világszinten probléma a védőfelszerelések hiánya. Az amerikai egészségügy nem elég hatékony annak ellenére, hogy nagyon drága a biztosítási rendszer, de a kvázi fizetős jellege miatt a felszereltségére eddig kevés panasz jött, a pandémia most mégis két vállra fektette még a szupergazdag New Yorkban is.
A tesztelés szintén probléma, Jake azt írta, neki több ismerőse is beteg, de azt mondták nekik, hogy csak akkor menjenek orvoshoz, ha nagy a baj.
Sokan mennek kórházba, de még mindig nem tesztelnek mindenkit. Egyelőre nem tudni, hogy a kórházak bírni fogják-e kapacitással
– mondta Péter is, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az esetek közel harmada Queensben van, ahol az Elmhurst kórházban már most órákat állnak sorba egy tesztelésért, akár csak a Szent László Kórházban Budapesten két hete. Brooklynban sem sokkal jobb a helyzet: van olyan része, ahol minden második teszt pozitív lett.
Hétfőn lehorgonyzott egy 1000 ágyas katonai kórházi hajó New Yorkban, ahol nem a Covid-19 fertőzötteket, hanem más betegeket, sérülteket kezelnek majd, hogy így is tehermentesítsék a város egészségügyi rendszerét.
Mindenki fél, nehogy beteg legyen, mert nem tudni, hogy kin, hogyan fog kijönni a vírus. A betegek 80 százaléka tünetmentes, vagy otthon gyógyul, 20 százalék kerül kórházba, és annak az 5 százaléka kerül lélegeztetőgépre, és abból páran sajnos meghalnak. Nem tudni biztosan melyik statisztika leszel
– írta Tamás, aki szerint az lehet a megoldás, ha végre lesz olyan gyorsteszt, ami kimutatja azt is, ha valaki már átesett a fertőzésen, és így immunitást szerezve mehet emberek közé újra.
Valószínűleg a hotelben vagy a reptéren én is elkaptam a vírust, bár ugye teszt nélkül ezt hivatalosan nem jelenthetjük ki, de amikor egy hete megérkeztem Floridába, ahol most a 3 éves öcsémmel, az apukámmal, a barátnőjével meg a nagymamámmal élek, egyik napról a másikra elvesztettem a szagló- és ízlelőérzékemet, amit ugyan nem kívánok senkinek, mégis szerencsésnek mondhatom magam, hogy ennyivel megúsztam
– mesélte Eszter, akinek voltak más tünetei is – szemfájás, szédülés, fáradékonyság, nehéz légzés –, de láza nem volt, és nem is köhögött, azóta jól is van. Mivel őt sem tesztelték, ezért a statisztikában ő sem szerepel, de az eddig is tiszta volt, hogy a fertőzöttek száma nagyobb a hivatalos statisztikában szereplők számánál, márpedig New Yorkban az is nagyon magas.
Ami nagy betűvel: nem csak időseket érinti, hanem nagyon sok velem egykorú van, akinek napok óta iszonyatosan súlyos láza van, vagy akár lélegeztetőgépre került. Kimutatták, hogy valószínűleg a legtöbb hordozó 20–29 év közötti fiatal, és egyetlen ember akár 400 embernek is átadhatja a vírust anélkül, hogy bármilyen tünete lenne
– írta Eszter, aki visszagondolva ezek fényében már felelőtlennek gondolja magát, hogy elrepült Floridába, mert ha New Yorkban betegedett meg, akkor a repülőn sok embert kitehetett a veszélynek.
Sokan nem gondolták ezt át, és Floridát úgy rohamozták meg a New York-iak, mint a budapestiek a Balatont. A jelenleg hatodik legfertőzöttebb államban fel is kúsztak a számok, naponta körülbelül ezer új esetet regisztrálnak.
Nem látszik a vége
Annyit tudunk csak, hogy április végéig senki nem vár javulást, utána meg ki tudja
– válaszolta Péter arra a kérdésre, hogy látszik-e már a fény az alagút végén. Jake azzal számol, hogy „ezt a nyarat el lehet felejteni”. „A vírus diktál. Mi meg próbálunk idomulni” – így Tamás, akinek szintén fogalma sincs, meddig tart a jelenlegi állapot.
Eszter is elkezdett berendezkedni egy hosszabb otthonlétre:
Az elmúlt 30 évemben soha ilyen lehetőségünk nem volt még ennyire igazán befelé figyelni, ennyi minőségi időt eltölteni a családdal
– fogta meg a pozitív oldalát a karanténéletnek, amit nála is megtörnek azért az online tartott bulik, ez jelenleg valószínűleg a legnagyobb világtrend.
A hétköznapi élete New Yorkban is átalakult mindenkinek, nincs ember, akinek ne kellene kisebb-nagyobb áldozatokat hoznia. Péterék nem járhatnak falat mászni, legfeljebb a mosodáig jutnak el, Jake-nek a koncertek hiányoznak, Eszternek már a zaj is hiányzik, amire egyébként panaszkodni szokás New Yorkban.
Alig telt el idő, de elegem van a képernyőkből: laptop, telefon, soha nem lógtam ennyit technikai cuccokon
– mondta Eszter, aki ettől függetlenül a filmlistáktól kezdve az online jógaórákon át az egyetemi kurzusokig rengeteg mindent talált már, amivel eltöltheti a következő heteket. Péterék is elvesztek már derékig a másokkal közösen játszható online játékok világában, a főzésben, és megjegyezték, hogy „az italboltok szerencsére még nyitva vannak”.
Az mindenkit zavar, hogy a koronavírus témát nagyon nehéz kikerülni. Hol úgy jön elő, hogy közelgő esküvőket, családi látogatásokat kell lemondani miatta, hol direktebben, például szorongásokra, félelmekre terelődik a szó. „Egyszer 10 percig nem beszéltünk a vírusról, az baromi jó volt” – mondta Jake.
A jövőt beborító homályról Eszter azt mondta:
Senki nem tudja, hogyan fog lakbért fizetni jövő hónapban, vagy éppen lesz-e igény még a munkájára az »Új Világban«, ami a járvány után jön. Ha most nem fogjuk fel, hogy együtt erősebbek vagyunk, mintha egymással vitatkozunk, akkor lehet, már sohasem fogjuk.
Kiemelt kép: MTI/AP/Mary Altaffer
