A Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontjának (OSDH) közlése szerint a légicsapásban 34 török katona halt meg, és szíriai, továbbá orosz harci repülőgépek bombázták a Bara és Bilion települések közötti térséget. A kiterjedt helyi aktivistahálózattal rendelkező szervezet úgy tudja, légi- és tüzérségi csapások értek egy török konvojt is a Szarakeb városától délre található Dzsabal az-Zavíjában.
Rahmi Dogan hatayi kormányzó – aki először kilenc, majd huszonkét halálos áldozatról tett említést – közölte, hogy a sebesülteket törökországi kórházakba szállították, és hogy szerinte a szíriai kormányerők hajthatták végre a bombázást.
Két forrás a Reuters hírügynökséggel azt közölte, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök összehívta stábját rendkívüli ülésre csütörtök este a támadás miatt. A források szerint a légicsapást a szíriai kormányerők, vagy a velük szövetséges Oroszország légiereje hajthatta végre.
Az Anadolu török hírügynökség tájékoztatása szerint Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az Idlíbben történtekről.
A hírügynökség felidézte, hogy a harcok sújtotta északnyugat-szíriai Idlíb tartományból csaknem egymillió szíriai menekül a török határ menti térségbe.
Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket
– jelentette ki Ömer Celik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője pénteken a CNN Türk hírtelevízió élő adásában.
Kifejtette, a Szíriában zajló támadások következtében mozgolódás van mind Törökországban az Európába, mind Szíriában a Törökországba tartók körében. A szóvivő emlékeztetett: Törökország már korábban közölte, hogy kapacitásai megteltek, nem bír el egy újabb menekülthullámot, és ezért a kialakuló nyomás már nem tartható a saját oldalán.
Ankara menekültpolitikája nem változott, de már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartoztatni a menekülőket
– mondta Celik.
A NATO-tagországok nagykövetei Törökország kérésére rendkívüli tanácskozást tartanak pénteken a történtek miatt. Stoltenberg főtitkár tájékoztatása szerint az Észak-atlanti Tanács keretében összeülő nagykövetek a szövetség alapító okiratának 4-es cikke alapján, Törökország kérésére folytatnak megbeszélést a szíriai fejleményekről.
A washingtoni szerződés 4. cikke értelmében a NATO-tagországok tanácskozás összehívását kérhetik, ha úgy vélik, hogy területi egységüket, politikai függetlenségüket vagy biztonságukat veszély fenyegeti.
Az elmúlt hetekben kiéleződtek az ellentétek Moszkva és Ankara között az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentési övezetben kialakult helyzet miatt. Törökország polgári célpontok és török megfigyelőállások elleni támadásokkal vádolta a szíriai kormányerőket és szövetségeseit, és azt követelte Damaszkusztól, hogy vonja vissza csapatait. Az orosz fél ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy a szíriai hadsereg a militánsok támadására válaszolt. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió csütörtöki helyszíni jelentése szerint a militánsok és “török szakértők” orosz és szíriai repülőgépeket igyekeznek megsemmisíteni vállról indítható légvédelmi rakétákkal. A csatorna közölte, hogy az orosz és a szíriai gépek hőcsapdák bevetésével védekeznek.
Kiemelt kép: Arif Akdogan / Anadolu Agency / AFP
